Debreceni Képeslapok: poéta

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: poéta. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 14., kedd

A szavak szobrásza, Tóth Árpád

Debrecen híres költője, Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon.

Az apja Tóth András szobrászművész, a Szabadságszobor alkotója volt. Családjuk 1889-ben költözött Debrecenbe. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Ispotály maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1892-től 1896-ig az Ispotály iskolájában tanult. Közelebbről ilyen a volt iskola egyik emléktáblája:

1892–1896. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád a mai Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. A palota melletti utca az ő nevét viseli.

Gimnáziuma és a Tóth Árpád utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1908-tól a Nyugat munkatársaként dolgozott, mely közölte a verseit. Bakó Endre irodalomtörténész, nyugalmazott főszerkesztő úgy nyilatkozott róla, hogy Tóth Árpádot még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette.

Nagyerdei emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőben című verse, melynek idézete a nagyerdei emlékfalán olvasható, így kezdődik:
Körül
Minden csendesen, eltelten örül.
A napsütés vidám
S a forró, sárga ragyogásban
Minden vén tölgy egy víg, élő titán:
Emeli barna karját
Frissen az áldott égbe,
A szent, illatos, teli kékbe,
S rengeti fürtei zöld zivatarját.

Csend.
Kábult fülem hallani véli
A zengő, örök napot odafent,
Billió mérföldek éterén
Átszűrt, ájultfinom neszét.
Ó csend beszéde, szent csillagbeszéd!

Nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. Nevét Debrecenben utca, gimnázium, valamint nagyerdei emlékfal és szobrok is őrzik.

A TÁG épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád szobra (E. Lakatos Aranka műve) a Tóth Árpád Gimnázium előtt:

A TÁG-nál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Az eredeti emlékfal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 28., szerda

A „víg poéta”, Csokonai Vitéz Mihály

Debrecen híres nagy költője, Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én látta meg a napvilágot, és sajnos igen fiatalon, 1805. január 28-án hunyt el.

Jankó János: Csokonai a lakodalomban (1869)

Összeállításunkban elsősorban a debreceni emlékhelyeit gyűjtöttük csokorba. Az alábbi képen a Kálvin téri Csokonai-szobor makettje látható a Református Kollégium emlékszobájában.

A Református Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Hatvan utca 23. szám alatti szülői háza megsemmisült az 1802-es tűzvészben, ám a kötődésére emléktábla figyelmezteti az utókort a helyére épített házon. A következő képpáron a Csokonai megsemmisült szülői háza helyén álló zöld épület szerepel (Hatvan utca), valamint az alsó képen a Darabos utcai „lak- és halálozási helye”.

Hatvan és Darabos utca. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Csokonai Vitéz Mihály a Református Kollégiumban tanult és tanított, ahonnan a konfliktusai miatt 1795 nyarán végül bizonyítvány nélkül elbocsátották. Ezt követően éveken át Magyarország különféle területein vándorolt, s e közben dolgozott és alkotott.

Lilla, Wilhelm Egger festményén

Ki volt Lilla, Csokonai nagy szerelme? A komáromi Vajda Juliannát poétánk 1797-ben ismerte meg. De mert nem talált állást, a lány egy év múlva máshoz ment férjhez. 1855. február 15-én halt meg, 79 évesen. Festmény: Wilhelm Egger. Forrás: Déri Múzeum

A Dorottya utcai síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csokonai már Debrecenben élt, amikor 1804 tavaszán súlyos tüdőgyulladása lett. E betegsége következtében 1805. január 28-án elhunyt. A síremlékét 1836-ban állították fel a mai Dorottya utcai temetőben.

Az alábbi kiadványt a Református Kollégium Csokonai-emlékszobájának kiállításán fotóztuk.

Poétai munkái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A temető 1929-es felszámolásakor el akarták vinni, de a tiltakozás miatt végül maradhatott. A jellegzetes fémgúlát 1836 nyarán emelték a sírja fölé.

A Csokonai Színház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városi színház 1915 óta viseli a Csokonai nevet. A Református Kollégiumban emlékszoba tiszteleg előtte, ugyanakkor Debrecenben gimnázium, utca, valamint szobor is őrzi a nevét.

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kálvin téri monumentális szobrát Izsó Miklós készítette, és 1871 őszén állították fel.

A színház 1906-os képeslapon. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az újkerti Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban díszablakok is ábrázolják a poéta életét.

A Csokonai-gimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lebontott Kölcsey-művközpontban Berki Viola hatalmas díszmozaikja is megörökítette az életét. A gyönyörű alkotás történetét ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A Tempefői című mozaik. Repró:© Debreceni Képeslapok

Utolsó fotónkon Burai István Csokonai-díszüvege látható a Református Kollégiumban.

A Kollégium díszüvege. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. január 27., kedd

Ady Endre és Debrecen

Debrecenben sokat időzött anno Ady Endre, a későbbi neves költő (1877. november 22. – 1919. január 27.). Eredetileg jogásznak tanult itt, és a futballcsapatnak is tagja volt. Majd átpártolt az újságíráshoz, és a Debreczeni Reggeli Újság mellett a Debrecen–Nagyváradi Értesítőnek is dogozott.

A Reggeli Újságnál. Fotó: Kiss Ferenc

Az első verseskötete is Debrecenben jelent meg, s kedvenc helyei közé tartozott az Angol Királynő Szálló is. Az azzal szemközti Csokonai Színházban még össze is veszett Geréby Pállal, mivel kapatosan az ő helyére ült le, s a kakaskodásnak az lett a vége, hogy kardpárbajt vívtak egymás ellen. Mindketten megsebesültek (állítólag Geréby saját magát vágta meg), s az ügy kitudódott, így a váci börtönben kellett letölteniük 5, illetve 8 napnyi büntetést...

Ady Endre szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben kezdett levelezni azzal a „Kíváncsi Illiként” szereplő, titkos rajongójával, aki – a hosszú és bensőséges levelezésük ellenére – sohase fedte fel a kilétét még a költőnek se. Amikor pedig ezt a nyilvánosság számára megtette, nem sokkal később elhunyt.

Ady és Illi. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A cívisvárosban Adynak park és iskola is viseli a nevét, s a legújabb szobrát (Győrfi Ádám művét) 2016-ban a Csokonai Színház mögött állították föl. Sőt, Ady Endre út is van Debrecenben.

A Mester utca 4. Képforrás: Db. kincsei, TKK

A hihetetlenül népszerűvé lett Ady Endre 1919. január 27-én hunyt el Budapesten. Ha érdekel, hogy milyen lett volna, ha találkozik Szabó Magdával, akkor látogass erre a fotós cikkünkre!

1998-ban történt...

DBKL

A Mester utca 4. anno és ma

Kapcsolódó összeállításaink:

2025. április 14., hétfő

Ma 139 éve született a szavak szobrásza, Tóth Árpád

Debrecen híres költője, Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon.

Az apja Tóth András szobrászművész, a Szabadságszobor alkotója volt. Családjuk 1889-ben költözött Debrecenbe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Ispotály maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1892-től 1896-ig az Ispotály iskolájában tanult. Közelebbről ilyen a volt iskola egyik emléktáblája:

1892–1896. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád a mai Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. A palota melletti utca az ő nevét viseli.

Gimnáziuma és a Tóth Árpád utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1908-tól a Nyugat munkatársaként dolgozott, mely közölte a verseit. Bakó Endre irodalomtörténész, nyugalmazott főszerkesztő úgy nyilatkozott róla, hogy Tóth Árpádot még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette.

Nagyerdei emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőben című verse, melynek idézete a nagyerdei emlékfalán olvasható, így kezdődik:
Körül
Minden csendesen, eltelten örül.
A napsütés vidám
S a forró, sárga ragyogásban
Minden vén tölgy egy víg, élő titán:
Emeli barna karját
Frissen az áldott égbe,
A szent, illatos, teli kékbe,
S rengeti fürtei zöld zivatarját.

Csend.
Kábult fülem hallani véli
A zengő, örök napot odafent,
Billió mérföldek éterén
Átszűrt, ájultfinom neszét.
Ó csend beszéde, szent csillagbeszéd!

Nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. Nevét Debrecenben utca, gimnázium, valamint nagyerdei emlékfal és szobrok is őrzik.

A TÁG épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád szobra (E. Lakatos Aranka műve) a Tóth Árpád Gimnázium előtt:

A TÁG-nál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Az eredeti emlékfal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2025. április 11., péntek

Ma 120 éve született az Óda költője, József Attila

Debrecenben is sokan kedvelik József Attila költőt, aki 1905. április 11-én született Budapesten. Összeállításunkban rá emlékezünk. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Lillafüredi szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

József Attilának nélkülözésekkel és tragédiákkal teli rövid élet adatott, a költészetével azonban mégis maradandót és csodálatosat alkotott.

Egyik legnagyobb műve, az „Óda” 1933-ban született Lillafüreden – cikkünk fotóit is az erre emlékező ottani szobráról (Varga Éva, 2005) készítettük.

A megfagyott vízeséssel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

József Attila 1937. december 3-án, Balatonszárszón hunyt el. Debrecenben nem sokszor vagy talán sose járhatott, ennek ellenére városrész, utca, iskola is tiszteleg előtte, míg korábban művelődési ház és könyvtár is viselte a nevét. Emlékműve, illetve szobra a Monostorpályi úti iskola udvarán, valamint a Debreceni Egyetemen található, nem igazán szem előtt. A Bem téri Méliusz-könyvtárban 2025. április 11-én 14 órától hallgatható meg előadás az írók, költők debreceni szobrairól.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2025. március 31., hétfő

Ma 125 éve született a Tücsökzene költője, Szabó Lőrinc

Debrecen híres költője, Szabó Lőrinc nem a cívisváros szülötte, hanem Miskolcon jött világra 1900. március 31-én. Nyolcéves volt, amikor ideköltöztek. Lévay Botond így írt róla: Miskolcon született, de ez csupán kartotékadat. Szellemileg Debrecen táplálta tíz évig. Amikor innen, 1918-ban Pestre került, szinte tökéletesen felkészülten kezdte megvalósítani a merész költői terveit. Gazdag nyelvismerete, imponáló mitológiai és költészeti tájékozottsága elbűvölte a kor „poéta doctus”-át, Babits Mihályt, akihez két évig nagyon szoros barátság fűzte. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Révész Tibor leírása szerint Szabó Lőrinc 19 évesen a gépészmérnöki karon kezdett tanulni a budapesti egyetemen, ám rövidesen átiratkozott a bölcsészkarra, s végül az egyetemi tanulmányait csak rövid ideig folytatta. Ebből az időből származnak az első költői kísérletei is. Három évvel később, 1922-ben jelent meg a Föld, erdő, Isten című első verseskötete. A pályatárs barát Illyés Gyula mondta róla, hogy Ady Endre után a XX. század legeredetibb tehetségű költője. Minden izgatta, ami az élettel kapcsolatos, költészetté varázsolta a leghétköznapibb élettényeket. Egész életében szinte csak verseket írt. A poétika izgatta, s a kortársai szerint mindent tudott róla. Életművéért 1957-ben, a halála évében Kossuth-díjat kapott.

Szabó Lőrinccel kapcsolatban említést érdemel a Simonyi út 2. szám alatti romantikus-historizáló stílusú, patinás villa is (lásd a fenti friss fotón). Miként a Haonon megjelent cikkemben felidéztem, ez a romosan is szép ház egyebek mellett arról híres, hogy itt lakott az a Dienes Kató (1900–1979), aki Szabó Lőrinc első (reménytelen) szerelme volt. A Tücsökzene című, önéletrajzi versciklusában a költő így írt róla: „Nagy fejem volt, búsúltam, mint a ló. – Hogy mást szeretett Dienes Kató, azzal eleve számoltam, hiszen menyasszony volt, mikor az életem az övéhez kanyarodott”. A család honlapja szerint Kató kollégiumi osztályát Németh László nagy osztálynak nevezte. Hiszen odajárt Szabó Lőrincen kívül Gulyás Pál költő, Békés István író, Törő Imre orvosprofesszor, Bay Zoltán világhírűvé vált fizikus is, akik egész életükben baráti kapcsolatot ápoltak egymással. A Dienes-ház lakói és vendégei rajongtak Adyért, ugyanakkor az irodalmon kívül a zene is jelentős szerepet játszott az összejöveteleiken.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2025. január 28., kedd

Ma 220 éve hunyt el Csokonai Vitéz Mihály

Debrecen híres nagy költője, Csokonai Vitéz Mihály 1773. november 17-én látta meg a napvilágot. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Összeállításunkban életének főbb mozzanatait és a debreceni emlékhelyeit gyűjtöttük csokorba. Az alábbi képen a Kálvin téri Csokonai-szobor (Izsó Miklós 1871-ben felállított alkotásának) makettje látható a Református Kollégium emlékszobájában.

Wilhelm Egger festményén: Lilla

Az alábbi kiadványt a Református Kollégium Csokonai-emlékszobájának kiállításán fotóztuk.

A temető 1929-es felszámolásakor el akarták vinni, de a tiltakozás miatt végül maradhatott. A jellegzetes fémgúlát 1836 nyarán emelték a sírja fölé.

A városi színház 1915 óta viseli a Csokonai nevet. A Református Kollégiumban emlékszoba tiszteleg előtte, ugyanakkor Debrecenben gimnázium, utca, valamint szobor is őrzi a nevét.

Az újkerti Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban díszablakok is ábrázolják a poéta életét.

A lebontott Kölcsey-művközpontban Berki Viola hatalmas díszmozaikja is megörökítette az életét. A gyönyörű alkotás történetét ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A következő képpáron a Csokonai-emlékszoba relikviái láthatók, míg az utolsó felvételünkön a Református Kollégium Csokonai-díszüvege szerepel, amit Burai István készített.

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. április 14., kedd

2026. január 28., szerda

2026. január 27., kedd

2025. április 14., hétfő

2025. április 11., péntek

2025. március 31., hétfő

2025. január 28., kedd