Volt egyszer egy nagyerdei strandmozi

Debrecenben az ország második strandmozija nyílt meg 1983. július 1-jén a Nagyerdei Strandon, mégpedig a nyaralóhely öltözőépületében. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A 2. emeleti mozicégér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 88 személyes filmszínháznak naponta 5 előadása volt, s elsőként a „Szuperzsaru” című koprodukciós vígjátékot vetítette Terence Hill szereplésével.

Az öltözőépület. Fotó: Tulok Ferenc, 1974

Debrecen élen járt a hasonló kezdeményezésekben, hiszen itt létesült vidéken először Híradó mozi, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem épületében az ország első egyetemi filmszínháza, majd pedig a Nagyerdei Stadionban az első stadionmozi.Sőt hazánk első klinikai mozija is Debrecenben volt.

Később, 1966-ban (az első virágkarnevál, valamint a Kinizsi Söröző megnyitása évében) Debrecenben nyílt meg az ország első művészmozija is a Vörös Hadsereg útja 28/c. szám alatt!

A klinika felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De ha a debreceni a második, akkor hol lehetett az ország első strandmozija? Nem messze tőlünk: Hajdúszoboszlón (lásd összeállításunk végén).

Az épület 2017-ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Apollo Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A strand főépülete, ahol bemondó, fodrász és mozi is volt

Debrecenben a korábbi Nagyerdei Strandot 2018 elején kezdték elbontani az új létesítmény építése érdekében. A munkák az 1971-es szezonrajtra átadott központi öltözőépületet sem kímélték.

A fenti cikk arról tudósított, hogy 1971. június 26-án már vizsgázott a strand új öltözőépülete. Figyelemreméltó a felette lévő képes hír is, amely szerint a Bethlen téren (azaz a mai Segner téren) átadták az új üzemanyagtöltő állomást.

A Napló 1971 júniusi cikke az épület elkészültéről

A Karátsony Edvin (Hajdúterv) által tervezett objektumnak a klinikák felől volt a főkapuja egy lépcsősorral, ahol már érződött a Nagyerdei Strand gyógyvizének illata és a fürdőzők csivitelése. Boldogság volt rálépni ezekre a lépcsőfokokra!

A klinika felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kétemeletes szolgáltatóházban jegypénztárak, hangosbemondó, talált tárgyak gyűjtőhelye, strandcikk- és bazárárubolt, valamint hotel és presszó is működött. A színes székeken bárki megpihenhetett.

Látkép az öltöző tetejéről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi archív felvételünkön az öltözőépület melletti térképes táblát mutatjuk be, ami a strand környékéről tájékoztatott akkor is, amikor már évtizedek óta nem létezett TSZ-üdülő, és a Kohászüdülőnek is más volt már a neve (közelebbről lásd a cikk végén).

A bontás előtt egy retro térképtáblával. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A központi öltözőépületnek mind a két emeletén kialakítottak férfi- és női öltözőket, s bizony nem volt ritka, hogy ki kellett tenni a „Megtelt!” táblát.

A klinika főépülete a tetőről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy régi szép képeslap az egykori épületről:

A volt strand főépülete. Fotó: Tulok Ferenc, 1979

Az öltözők vicces és felejthetetlen mozzanata volt, amikor fehér krétákkal jelszót kellett írni a szekrényekbe tett cipők talpára vagy a szekrényajtón lévő kis táblára.

Az épület 2017-ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az külön szuper volt a régi öltözőépületben, hogy a fentieken kívül zuhanyzós tetőterasza, külső széles panorámalépcsői, valamint fodrászat-kozmetikai részlegei is voltak. Sőt, a második emeleten mozi is szórakoztatta a strandolókat – akik között az 1970-es és 80-as években még nagyon sok külföldi volt!

A második emeleten volt a mozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos ezt a sokak által szeretett létesítményt is hagyták tönkremenni, ahogyan például a csónakázót is. Emiatt végül az is várható volt, hogy lebontják, és egy teljesen más valami lesz a helyén.

Az öltözőépület víztorony felőli szélén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új strand 2020 nyarán nyílt meg. A fél évszázadot se megélt, lebontott öltözőépület helyén a mai fürdőhely recepciója és kiszolgáló létesítmények vannak.

A tető a bontás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A csónakázó
• Az új termálfürdő
• A Jubileumi Játszótér
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A szabadtéri színpad
• A nagyerdei fedett uszoda
• A Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A kis Békás-tó
• A tsz-üdülő
• Az Egyetem téri színes szökőkút

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Csobaji Előd, 1983

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi parkerdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Árvácska

Debrecenben 1976. március 4-én mutatták be a mozik a Móricz Zsigmond regényéből készített filmet, az Árvácskát. Az alkotást Ranódy László rendezte, a címszerepet pedig Czinkóczi Zsuzsa alakítja. A filmben Maros Rudolf zsoltárait a debreceni Kodály Kórus énekli. Az ebből az alkalomból közölt újságcikkből megtudható az is, hogy Ranódy Lászlónak Debrecen s ez a táj mindig is kedves volt. A Ludas Matyin kívül itt forgatta Nyilas Misi igazságkereső kálváriáját, s ezen a pusztai tájon álmodta meg Árvácska szenvedéseit. Az interjúban elmondta azt is, hogy már nem tudná filmre vinni Móricz Zsigmond másik regényét, a „Légy jó mindhalálig”-ot. Szerinte a Darabos utca környékét nem lett volna szabad lebontani. De talán mindennél súlyosabb gondatlanság az, amely a magyar faluképet eltüntette végérvényesen, visszahozhatatlanul.

Fotók: a film korabeli reklámkiadványai

Sára Sándorral, az Árvácska operatőrével több ezer kilométert utaztak az országban, hogy egy régi parasztházakból álló házsort találjanak. Végül Tiszaörsre esett a választásuk. Ranódy László úgy vélte: Móricz életművének egyik legnagyobb alkotása az Árvácska, s még olvasva is nagy érzékenység kell, hogy a hiteles atmoszférát és hangvételt halljuk ki belőle. Sokszoros nehézség ezt filmben megfogalmazni. Nem sokkal a Légy jó mindhalálig után olvasta, s akkor döbbent meg, hogy az ő gyermekkori emlékeit idézi. Árvácska neki padtársa volt, Julisnak hívták, még verébpaprikást is együtt főztek. Azóta nyugtalanította ez az emlék. Amikor az Árvácska megszemélyesítőjét kereste, a gyermekkori emlék a Móriczi képpel kezdett egybecsúszni. Ebben a látomásban fogalmazta meg Móricz Zsigmond zsoltárait. Sok ezer gyereket megismertek, voltak jelöltjeik Debrecenből is, de végül tanyasi iskolákat kerestek fel, s úgy találtak rá Czinkóczi Zsuzsira, a jászszentlászlói iskola másodikos tanulójára. A filmhez neki nem kellett tanulnia, hiszen például a tehénnel magabiztos természetességgel bánt, mivel otthon a tanyán naponta legeltette a tehenüket, ami egyébként a filmben is játszik, és Boris névre hallgatott.

A HB Napló 1976. március 4-i előzetese

1976 márciusának elején Ranódy László és Czinkóczi Zsuzsika Debrecenbe látogatott, s a nézők is meggyőződhettek arról, hogy nem illusztrálta a regényt, hanem újjáteremtette az Árvácska világát – filmen. Minden igaz, hiteles Ranódy látomásában, igazak a sorsok, az emberek, igazak a szereplők (Bihary Józseftől az Árvácskát alakító kicsi parasztleánykáig), igazak a mozdulatok, igazak a házak, a mezők, a szőlők. Ilyen az Alföld, ilyen volt Móricz korában, elhagyatott olykor, de mindig ott kószáltak felette a zsoltárok. Igaz a láng is, amely a kivert Árvácska gyertyájából lobban. S megvilágítja az utat előre és hátrafutón. Nagyot cselekedett Ranódy László: a regényhez magasodó filmet teremtett – fogalmazott a cikk.

Fotók: a film korabeli reklámkiadványai

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Apollo Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye
• Keleti Éva művészportréi

A HB Napló 1976. március 4-i összeállítása

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az Uránia Mozgó

Balról az Uránia, jobbra a Református Főgimnázium.

Debrecen egyik híres kulturális intézménye a régi Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol eredetileg, 1914. január 28-tól itt üzemelt az Uránia Mozgó nevű mozink, Suchán Rezső jóvoltából. Összeállításunkban erre a 850 ülőhelyes, egykori filmszínházunkra (és a folytatásra) emlékezünk. Ez volt Debrecen legnagyobb moziterme, ahol – Szűcs Ernő leírása szerint – mélyen benyúló erkély- és páholyülések is szolgálták a nézőket. A mozit és a bérházat Bisothka István építette.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

1930-ban már „csak” 724 férőhellyel rendelkezett a korszerűsítés miatt. Az első képeslapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható. A filmszínház nevét 10 évvel később változtatták Hungáriára, van is olyan 1940-es fotó, amin a feliratcsere is látszik. Ekkoriban már egy új társaság tulajdonában működött a mozi.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A palotában 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban. Akkor még megvoltak az épület szép erkélyrácsai és homlokzati angyaldíszei is.

A Hungária avatása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). Az alábbi fotó jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

Még íves tetővel (1964). Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az új lakóháznak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

Reprónk a tervező Mikolás Tibor életműtárlatáról

Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra.

A tetőzet bontása. Fotó: Fp., Artfókusz, 1963

Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.

Előcsarnok, 1963. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• A Víg Mozi
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye

Mai látkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

Az 1912 karácsonyán megnyílt Apollo Mozi

Esti fények. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen mai legrégebbi működő mozija a kezdetek óta a Piac és a Miklós utca sarkán üzemelő Apollo Mozi. A filmszínházi tevékenységre Farkas Andor posztókereskedő és testvére, dr. Fejér Ferenc ügyvéd hoztak létre részvénytársaságot. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kép jobb alsó sarkában a mozi első cégére

Az építkezés alatt itt is voltak akadályok (beomlott az emeleti páholykeret), ám az Apollo végül 1912 karácsonyán megnyílt. Béber László leírása szerint (lásd a cikk végén) a nézőtéren eredetileg emeleti közép- és a Miklós utca felől oldalpáholyok is voltak. A bejáratok ez utóbbi felől nyíltak, s a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett. Újításként nem vászonra, hanem gipszfalra vetítettek. Az igazgató kitűnő szakember, Deésy Alfréd, a színház értékes tagja, a későbbi jeles filmrendező volt.

Az Apollo-tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint tudjuk, a Meteor Mozi akkor már javában fogadta a közönséget, hiszen 1911. október 1-jén nyitotta meg Csomor Gyula. Aztán, 1913. december 7-én megnyílt a részvénytársasági Arany Bika Mozgószínház is. Az még nem a Víg mozi helyiségében volt, hanem színháznak épült a mai Bajcsy-Zsilinszky utcai részen. Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak. A mozit Ollinger Ferenc igazgatta.

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964 

A mozik az éles versenyben a nagy sztárokat, Asta Nielsent, valamint Henny Portent, Susanne Grandaist és Waldemar Psylandert vetették be egymás ellen a plakátokon, 3 órás nagy filmeket vetítettek, köztük az emlékezetes cirkuszfilmet „A négy ördög”-öt és a „Quo vadis?”-t, és megjelent az első szkeccs: Weisz Pista, a huszár. A mozikat akkor veszély is fenyegette, mert egyesek a válsággal küzdő színigazgató, Mezei Béla javára meg akarták adóztatni a mozijegyeket. A tanács a kísérletet azonban azzal utasította el, hogy „ez a legszegényebb népréteget sújtaná”. Hála Istennek!

2025. dec. 23-án a bejáratnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mozikban akkor már 5–6 tagú szalonzenekarok játszottak, s mind kedveltebbek lettek a híradók: a meggyilkolt félvilági nő, Mágnás Elza temetése, a schizma-per, FTC–MTK-rangadó. (Jellemző ezek frissességére, hogy a debreceni bombamerényletről készült Pathé-híradót harmadnap már vetítették a mozik.) Még két esemény hozta mozgásba a közönséget: Waldemar Psylander fellépése az Urániában egy szkeccsben, és az, hogy a főkapitány ugyancsak az Urániában betiltotta a Rocambole-t. Aztán kitört a mindent elsöprő I. világháború, s lezárult a debreceni mozik első korszaka...

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Apollo Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye

Fotó: Fortepan / Horváth Dániel, 1948

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

A Kálvin téri Hungária Film- és Kamaraszínház

A mozi főkapuja. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik leghíresebb kulturális intézménye az Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol előzőleg, 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban.

Az avatás plakátja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). S hogy mi lehetett eredetileg a palotában? Az Uránia Mozgó nevű mozink! Ez a filmszínház 1914. január 28-tól itt üzemelt, és 1930-ban Debrecen első hangosfilm-bemutatóját is itt tartották.

A régi Kálvin tér a Csokonai-szobornál

A fenti lapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

Az alábbi fotó  jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

A még míves moziépület. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az újnak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

A képet a Mikolás-tárlaton repróztuk a Méliusz Könyvtárban

 A Mikolás-ház helyén előzőleg egy teljesen más ház volt. Ez a Déri Múzeum Fotótárának a felvételén is jól kirajzolódik a Református Kollégium bal oldalán:

Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra. Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.

A hajdani patika épülete az Egykor.hu oldalon

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Apollo Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye

A Kálvin tér mai látképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az épületegyüttes napjainkban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mozitörténeti bónuszmelléklet:

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke