Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Apollo. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Apollo. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. december 25., csütörtök

Az 1912 karácsonyán megnyílt Apollo Mozi

Esti fények. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen mai legrégebbi működő mozija a kezdetek óta a Piac és a Miklós utca sarkán üzemelő Apollo Mozi. A filmszínházi tevékenységre Farkas Andor posztókereskedő és testvére, dr. Fejér Ferenc ügyvéd hoztak létre részvénytársaságot. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kép jobb alsó sarkában a mozi első cégére

Az építkezés alatt itt is voltak akadályok (beomlott az emeleti páholykeret), ám az Apollo végül 1912 karácsonyán megnyílt. Béber László leírása szerint (lásd a cikk végén) a nézőtéren eredetileg emeleti közép- és a Miklós utca felől oldalpáholyok is voltak. A bejáratok ez utóbbi felől nyíltak, s a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett. Újításként nem vászonra, hanem gipszfalra vetítettek. Az igazgató kitűnő szakember, Deésy Alfréd, a színház értékes tagja, a későbbi jeles filmrendező volt.

Az Apollo-tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint tudjuk, a Meteor Mozi akkor már javában fogadta a közönséget, hiszen 1911. október 1-jén nyitotta meg Csomor Gyula. Aztán, 1913. december 7-én megnyílt a részvénytársasági Arany Bika Mozgószínház is. Az még nem a Víg mozi helyiségében volt, hanem színháznak épült a mai Bajcsy-Zsilinszky utcai részen. Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak. A mozit Ollinger Ferenc igazgatta.

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964 

A mozik az éles versenyben a nagy sztárokat, Asta Nielsent, valamint Henny Portent, Susanne Grandaist és Waldemar Psylandert vetették be egymás ellen a plakátokon, 3 órás nagy filmeket vetítettek, köztük az emlékezetes cirkuszfilmet „A négy ördög”-öt és a „Quo vadis?”-t, és megjelent az első szkeccs: Weisz Pista, a huszár. A mozikat akkor veszély is fenyegette, mert egyesek a válsággal küzdő színigazgató, Mezei Béla javára meg akarták adóztatni a mozijegyeket. A tanács a kísérletet azonban azzal utasította el, hogy „ez a legszegényebb népréteget sújtaná”. Hála Istennek!

2025. dec. 23-án a bejáratnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mozikban akkor már 5–6 tagú szalonzenekarok játszottak, s mind kedveltebbek lettek a híradók: a meggyilkolt félvilági nő, Mágnás Elza temetése, a schizma-per, FTC–MTK-rangadó. (Jellemző ezek frissességére, hogy a debreceni bombamerényletről készült Pathé-híradót harmadnap már vetítették a mozik.) Még két esemény hozta mozgásba a közönséget: Waldemar Psylander fellépése az Urániában egy szkeccsben, és az, hogy a főkapitány ugyancsak az Urániában betiltotta a Rocambole-t. Aztán kitört a mindent elsöprő I. világháború, s lezárult a debreceni mozik első korszaka...

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

2024. december 30., hétfő

Végre megtörtént az Apollo Mozi külső felújítása

Debrecenben, ahogyan korábban jeleztük, immár újjászületve pompázik az Apollo Mozi épülete a Piac és a Miklós utca sarkán. Az új épületszínt eredményező renoválás utáni örömteli állapotot örökítettük meg 2024. december 30. ködös reggelén. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Új színe lett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Apollo Mozi épületének külső rendbetételéről ebben az összeállításunkban adtunk hírt a Cívis Ház Zrt. tájékoztatása alapján 2024 május végén. Az alábbi friss fotónkon azért az is látszik, hogy sajnos a Piac utca 61. szám alatti épületre és a tűzfalára is ráférne egy alapos rendbetétel. Meg természetesen a 2020 áprilisa óta ponyvával letakart Steinfeld-házra is az 59. szám alatt!

A tűzfal omladozik.... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. május 27., hétfő

Megszépülhet a debreceni Apollo Mozi épülete

Az Apollo a magasból. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen legrégebbi működő mozijának, az Apollonak a Miklós utcai homlokzatán állványerdő jelent meg a napokban. Ennek okáról, a munkák tartalmáról és az épület új színéről a Cívis Ház Zrt.-től érdeklődött a Debreceni Képeslapok. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Állványok az Apollon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A társaság a Debreceni Képeslapok számára megküldött válaszában leírta: „A Piac utca 65. szám alatti ingatlan egyes homlokzati elemei a Miklós utca felőli oldalon meglazultak, illetve lehullottak, így a közlekedést veszélyeztető állapot megelőzése érdekében az alábbiakról intézkedtünk:
  1. A homlokzat felállványozása, felülvizsgálata és a laza, balesetveszélyes részek azonnali eltávolítása.
  2. A jólkarbantartási/felújítási munka a hatósági jóváhagyás után, az abban foglalt előírásoknak megfelelően kerül elvégzésre (vakolás, homlokzatfestés).”
Az esti Apollo. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. február 23., péntek

„Tarzan” a strandon, Füley tanácsos úr, az Óbester lányai, Friderikusz... – arcok, emberek és a régi Debrecen


Debrecen egykori életképei és épületei mellett a város hajdani lakóiról is elgondolkodtató felvételek találhatók a Fortepan debreceni kollekciójában. Az első jelenetet a nagyerdei vidámpark pecás medencéjénél örökítették meg, a következőn pedig a Debrecen–nyírbátori hév mozdonya és személyzete szerepel.

A Debrecen–nyírbátori hév mozdonya és személyzete1931-ben. Fotó: Fortepan / Hegedűs Anikó

Időrendben haladva, a frissen elkészült Nagyerdei Stadionban edző atlétalányokra is rácsodálkozhatunk.

Tornászok a Nagyerdei Stadionban, 1934-ben. Fotó: Fortepan / Gyollai Jánosné

Nagyon szép képek maradtak fenn a Nagyerdei Strandról és az ott fürdőző emberekről is.

„Tarzan”  és barátai a Nagyerdei Strandon, 1935-ben. Fotó: Fortepan / Halmosi Sándor

Baráti társaság a Nagyerdei Strandon, 1937-ben. Fotó: Fortepan / Gyöngyi

Baráti társaság a Nagyerdei Strandon, 1940-ben. Fotó: Fortepan / Mészöly Leonóra

A néhai nagyszerű tervező, Sajó István családi képei közül egy egész sorozat látható a Fortepanon.

Sajó István építész és a családja az otthonukban, 1946-ban. Fotó: Fortepan / Sajó István

Mozgalmas életképek születtek a főutcán, a Kossuth utcán, valamint a Déri téren is!

Felvonulók az Apollo Mozinál, 1948-ban. Fotó: Fortepan / Horváth Dániel

Forgalomirányító a Vörös Hadsereg útja és a Kossuth utca kereszteződésében, 1951-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Kirándulócsoport a Déri Múzeum előtt, 1955-ben. Fotó: Fortepan / Vincent Till Baumgartner

A régi Debrecen egyik híres alakja volt Füley Gusztáv nyug. pénzügyi tanácsos, akit a nép Kossuth Lajosnak hívott a külseje miatt...

Füley Gusztáv a Kossuth-szobornál, 1955-ben. Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Továbbra is időrendben haladva a képnézegetésben, felidézzük azt is, hogy anno ezrek özönlöttek a Pálma Espressoba is – itt fényképezkedtek az alábbi gyerekek.

Iskolások a Pálma lépcsőjén, 1961-ben. Fotó: Fortepan / dr. Somlói Miklós

Más okból, de szintén nagyon kedvelt hely volt a Centrum Áruház is.

Vásárlók az egykori Centrum Áruházban, 1968-ban. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Nagyjából ugyanebben a korszakban, íme, bepillanthatunk a Péterfia utcai óvoda egy nagyon tanulságos ünnepségébe, majd pedig a Rákóczi utcai piac életébe is:

Péterfia utcai óvodások 1970-ben. Fotó: Fortepan / Kálnoki Kis Sándor

A Rákóczi utcai piac 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A Nagyerdő a fiataloknak is kedvenc szórakozási helyük volt. A következő képen a csónakázón vízibiciklizik három lány, akik mögött az Újvigadó áll. Aztán a vidámparkban is elidőzünk!

Vízibicikliző lányok a csónakázón. 1973-ban. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

A nagyerdei vidámpark pecamedencéje 1974-ben (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Fortepan / Nagyerdei Kultúrpark

Kicsit ugrunk az időben, és a következő felvételen megelevenedik az egykori Óbester Borozó személyzete is.

Az Óbester Borozó személyzete 1985-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Az utolsó képeken a Vörös Hadsereg útja és a Csapó utca sarkánál teszünk egy sétát, és betérünk a Kölcsey-művközpontba, ahol Friderikusz Sándor beszélget éppen egy kitetovált fiatalemberrel...

A Vörös Hadsereg útja 1988-ban. Fotó: Fortepan / Dőri András

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük

Friderikusz Sándor és beszélgetőtársa a Kölcseyben, 1989-ben. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás