Debreceni Képeslapok: filmszínház

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: filmszínház. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 1., szerda

Volt egyszer egy nagyerdei strandmozi

Debrecenben az ország második strandmozija nyílt meg 1983. július 1-jén a Nagyerdei Strandon, mégpedig a nyaralóhely öltözőépületében. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A 2. emeleti mozicégér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 88 személyes filmszínháznak naponta 5 előadása volt, s elsőként a „Szuperzsaru” című koprodukciós vígjátékot vetítette Terence Hill szereplésével.

Az öltözőépület. Fotó: Tulok Ferenc, 1974

Debrecen élen járt a hasonló kezdeményezésekben, hiszen itt létesült vidéken először Híradó mozi, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem épületében az ország első egyetemi filmszínháza, majd pedig a Nagyerdei Stadionban az első stadionmozi.Sőt hazánk első klinikai mozija is Debrecenben volt.

Később, 1966-ban (az első virágkarnevál, valamint a Kinizsi Söröző megnyitása évében) Debrecenben nyílt meg az ország első művészmozija is a Vörös Hadsereg útja 28/c. szám alatt!

A klinika felőli kapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

De ha a debreceni a második, akkor hol lehetett az ország első strandmozija? Nem messze tőlünk: Hajdúszoboszlón (lásd összeállításunk végén).

Az épület 2017-ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. május 1., péntek

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó

Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni ily módon, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

Az építés a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor-összeállításokat láthat a nonstop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főhomlokzata. Fotó: IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

Ma már városi tévé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

DBKL

2025. december 25., csütörtök

Az 1912 karácsonyán megnyílt Apollo Mozi

Esti fények. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen mai legrégebbi működő mozija a kezdetek óta a Piac és a Miklós utca sarkán üzemelő Apollo Mozi. A filmszínházi tevékenységre Farkas Andor posztókereskedő és testvére, dr. Fejér Ferenc ügyvéd hoztak létre részvénytársaságot. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kép jobb alsó sarkában a mozi első cégére

Az építkezés alatt itt is voltak akadályok (beomlott az emeleti páholykeret), ám az Apollo végül 1912 karácsonyán megnyílt. Béber László leírása szerint (lásd a cikk végén) a nézőtéren eredetileg emeleti közép- és a Miklós utca felől oldalpáholyok is voltak. A bejáratok ez utóbbi felől nyíltak, s a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett. Újításként nem vászonra, hanem gipszfalra vetítettek. Az igazgató kitűnő szakember, Deésy Alfréd, a színház értékes tagja, a későbbi jeles filmrendező volt.

Az Apollo-tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint tudjuk, a Meteor Mozi akkor már javában fogadta a közönséget, hiszen 1911. október 1-jén nyitotta meg Csomor Gyula. Aztán, 1913. december 7-én megnyílt a részvénytársasági Arany Bika Mozgószínház is. Az még nem a Víg mozi helyiségében volt, hanem színháznak épült a mai Bajcsy-Zsilinszky utcai részen. Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak. A mozit Ollinger Ferenc igazgatta.

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964

A mozik az éles versenyben a nagy sztárokat, Asta Nielsent, valamint Henny Portent, Susanne Grandaist és Waldemar Psylandert vetették be egymás ellen a plakátokon, 3 órás nagy filmeket vetítettek, köztük az emlékezetes cirkuszfilmet „A négy ördög”-öt és a „Quo vadis?”-t, és megjelent az első szkeccs: Weisz Pista, a huszár. A mozikat akkor veszély is fenyegette, mert egyesek a válsággal küzdő színigazgató, Mezei Béla javára meg akarták adóztatni a mozijegyeket. A tanács a kísérletet azonban azzal utasította el, hogy „ez a legszegényebb népréteget sújtaná”. Hála Istennek!

2025. dec. 23-án a bejáratnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mozikban akkor már 5–6 tagú szalonzenekarok játszottak, s mind kedveltebbek lettek a híradók: a meggyilkolt félvilági nő, Mágnás Elza temetése, a schizma-per, FTC–MTK-rangadó. (Jellemző ezek frissességére, hogy a debreceni bombamerényletről készült Pathé-híradót harmadnap már vetítették a mozik.) Még két esemény hozta mozgásba a közönséget: Waldemar Psylander fellépése az Urániában egy szkeccsben, és az, hogy a főkapitány ugyancsak az Urániában betiltotta a Rocambole-t. Aztán kitört a mindent elsöprő I. világháború, s lezárult a debreceni mozik első korszaka...

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

Fotó: Fortepan / Horváth Dániel, 1948

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

2025. december 7., vasárnap

Volt egyszer egy Víg Mozi

Debrecen hajdani filmszínházainak egyik patinás intézménye, a Víg Mozi a Piac, Bajcsy, Pásti és Hatvan utca által határolt tömbbelsőben működött. Létezett egy elődje is, mégpedig a mai Bajcsy utcai bérházban, ahol később nyomda üzemelt. Ez volt a részvénytársasági Arany Bika mozgószínház, ami 1913. december 7-én nyílt meg.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó László

A Víg Mozi ma ismert helyisége pedig eredetileg színháznak épült – tudható meg Béber László 1969-ben megjelent írásából (lásd a cikk végén). Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak (ami a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett). A mozit Ollinger Ferenc igazgatta.

A Bajcsy felőli mozikapu. Fotó: Helytörténeti Fotótár, 1972

„Aztán kitört a mindent elsöprő világháború, s lezárult á debreceni mozik első korszaka. A nyári Uranusba katonákat szállásoltak be, a Bika-moziból katonaotthon lett” – elevenítette fel az írás. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a Bartók Terem alatti Víg Mozit az ezredfordulón nem sokkal azután zárták be, amikor éppen felújították, korszerűsítették.

A Bajcsy felől anno. Fotó: © Masits István

A mozi helyisége az utóbbi évtizedekben kamaraszínházként funkcionált, a Csapó utcai Csokonai Fórum nevű teátrum 2023-as átadása óta pedig már nincs itt előadás. Az Aranybika a Mathias Corvinus Collegium tulajdonába került, ám mivel ez a szervezet azt tervezi, hogy felújítja és átépíti a patinás épületegyüttest, az is remélhető, hogy talán újra élet tölti meg a pusztulva is gyönyörű kultúrpalotát.

Plakát 1973-ból. Repró: Méliusz-fotótár

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

DBKL

A Bajcsy felőli kapu. Fotó: © Masits István

2025. november 29., szombat

Csomor Gyula „Meteor Mozgója” 1933-ban

Debrecen legendás filmszínházáról, az akkor még Meteor Mozgó nevű moziról található ritkán látott fotó abban az albumban, amit a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. készített 1933-ban. E páratlan felvételről az is kiderül, hogy Csomor Gyula 1911-ben emelt épületének (ami szerencsére ma is áll) eredetileg cizelláltabb formája volt.

A Meteor Mozgó 1933-ban. Fotó: TKL

Nem mellékesen a téren a Meteor Mozival szemközt akkor már 20 éve pompázott a Demke palotája is, közöttük pedig piac is működött, úgyhogy fantasztikus élmény lehetett ott sétálgatni! Akit érdekel a Meteor Mozi története, erre az összeállításunkra látogatva ismerheti meg sok régi képpel.

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

1972. április 8., HBN

DBKL

2025. október 1., szerda

Időutazás a debreceni egykori Meteor Moziban

Debrecen legrégebbi filmszínházi épülete hosszú évekig agonizált üresen, kihasználatlanul a Bocskai téren. 2015 áprilisában lépett színre az új tulajdonos, a pünkösdi gyülekezet, amely aztán gyülekezeti házat alakított ki a Pacsirta utca melletti filmszínházban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Anno ezt megelőzően járhattuk be az akkor még romos szellemtanyát.

Mickey-mozaik a mesemozinál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A legfelső fotón az átalakítás előtti, utolsó állapotot örökítettük meg 2012 novemberében. A következő felvételen pedig a hőskor szép jelenetét idézzük fel egy népszerű előadása után:

1978-ban, vetítés után. Fotó, kiadó: IPK Váll.

A korábbi tetszhalotti korszakban egyébként időnként szárnyra kaptak hírek arról is, hogy lebontják a Meteort, és lakóház lesz a helyén vagy fitneszközpont. (A galéria a képre kattintva is megnyitható!)

A nagyterem a felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény 22 széksoros nagytermében hétvégi délelőtti matinék is mentek, és az első három sorába olcsóbb volt a jegy. Működött egy kedvelt, tágas kertmozija is, a bejárat mellett pedig egy mini vetítőhelyisége.

A mese- és művészmozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben elsősorban gyerek- és ifjúsági filmeket játszottak, később pedig élvezetes művészfilmeket is. Mindezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a Meteor valójában Debrecen első multiplex mozija.

A kertmozi maradványai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Amikor még keveseknek lehetett televíziójuk (és hétfőnként amúgy is adásszünet volt), nagyon sokan választották szórakoztató programnak a mozi kínálatát.

A kertmozi vetítőtermének maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyerekek itt megnézhették az összes NDK és amcsi indiános filmet (Gojko Mitić, Pierre Brice, Lex Barker főszereplésével).

Az utolsó plakát a ruhatárnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felnőttek a Csárdáskirálynőre vagy később a Nyolcadik utasra is beülhettek. Az előtérben a közelmúltban is látható volt az utolsók között vetített film, a „Szükségállapot” plakátja 1998-ból.

Kilátás az egykori Bocskai Étteremre. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Meteorban ruhatár, büfé és emeleti lakás / iroda is volt, a belső tereket pedig fali és padlómozaikok díszítették. Előadások előtt a teremben is körbement a trafikárus asszony, és megesett, hogyha nem tudta vagy nem akarta korrektül kifizetni a visszajárót, akkor Fruttival (sőt félbe vágott Fruttival) egyenlítette ki a számlát.

A Meteor még erkéllyel. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

A mozi mellett egyébként volt egy igazi trafik is, valamint az egyik udvarban egy nagybani szotyipirító, azzal szemben pedig a híres és szép „Demke” (DMKE), majd a Nógrádi-iskola (a mai Benedek). A kis dohánybolt betonalapja ma is megtalálható a sarkon.

A kinti műsorvitrinek még sokáig megvoltak, és látható volt a neonfeliratos homlokzat mellett az a hely is, ahol az óriásplakátok lógtak.

A Dobozi-lakótelepiek és más debreceniek kedvelt kulturális helyén az utolsó időkben (az 1990-es években) koncerteket is tartottak, például a Tankcsapda fellépésével.

A filmszínház történetéről még annyit, hogy az első tulajdonosa Csomor Gyula volt, míg maga az épület 2021 október 1-jén már a 110. évét töltötte be.

Az egyik legenda szerint a háború után a Meteor engedélyét bevonták, ám négyezer lakos összefogott, és memorandumot írt a belügyminiszternek.

Érdekes az is, hogy a debreceni mozizás fénykorában mennyi állandó és időszaki intézmény működött a városban. Olyannyira, hogy anno a Nagyerdei Stadionban is volt vetítés. A mozis összeállításaink pedig a kép alatt nyithatók meg...

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

Víg Mozi

Csomor Gyula Meteor Mozgója

Híradó Mozi

Uránia Mozgó

Hungária Film- és Kamaraszínház

A Klinikamozi

A nagyerdei strandmozi

DBKL

2025. szeptember 2., kedd

Az ország első klinikai mozija a Nagyerdőn

Debrecennek a vidéki városok között fejlett mozikultúrája van – közölte 1954 szeptemberében a Néplap. Ennek bizonyságaként a cikk kifejtette, hogy „itt létesült vidéken először Híradó mozi, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem épületében az ország első egyetemi filmszínháza, legutóbb pedig nyáron a Nagyerdei Stadionban az első stadionmozi.” Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A tudósítás beszámolt arról is, hogy „újabban a több mint ezer dolgozót foglalkoztató debreceni klinika területén létesítenek mozit: az egyetemi kultúrház csaknem 410 személyt befogadó szép termében vetítenek az erkélyrész mögötti gépházból. A létesítményt nemcsak a klinika dolgozói, orvosai, professzorai kereshetik fel, hanem a lábadozó betegek is. Ezenkívül az orvostanhallgatóknak is segítségükre van, mivel részükre tudományos filmeket is bemutathatnak. A gépházból nyári időszakban szabadtéri vetítővászonra is vetíthetnek; a mozi hetenként négy este tart előadást, s az első műsorra szeptember 2-án kerül sor.” A fenti fotónk a mozinyitás 70. évfordulóján, 2024 szeptemberében készült.

Mindez ma már természetesen sajnos múltidőben értendő, de annyit még hozzáteszünk, hogy a hajdani nyári napközis tábor gyerekeit is sokszor vitték a Klinika Mozi vetítéseire. Később, 1966-ban Debrecenben nyílt meg az ország első művészmozija is (a Vörös Hadsereg útja 28/c. szám alatt), sőt, aztán a Nagyerdei Strand 1971-ben átadott öltözőépületében is kialakítottak egy hangulatos mozit.

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

Hungária Film- és Kamaraszínház

A nagyerdei strandmozi

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. július 1., szerda

2026. május 1., péntek

2025. december 25., csütörtök

2025. december 7., vasárnap

2025. november 29., szombat

2025. október 1., szerda

2025. szeptember 2., kedd