Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: film. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: film. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 30., péntek

A „Körhinta” forgatása a debreceni tanyavilágban és Hortobágyon

Debrecen határában, a Látóképi Csárdánál, valamint a Hortobágyon 1955 őszén kezdődött a Körhinta című film forgatása, melyet Fábri Zoltán rendezett, és Törőcsik Mari mellett Soós Imre is főszereplője. A Néplap július 30-án adott hírt a készülő filmről, majd október 30-án már a tényleges munkákról tudósított, december 3-án pedig ez jelent meg: a darab december elején teljesen elkészül, és a jövő esztendő első hónapjában a közönség elé kerül a debreceni tanyavilágban játszódó történet, melynek jelenetei a fentieken kívül a Veréb- és Kádár-dűlőben is játszódnak. Akkor, 1955 decembere elején egyébként a lakodalmas jelenetet vették fel a Kilenclyukú hídnál. A két fiatal gyönyörű szerelmét elmesélő fekete-fehér drámát az 1956-os cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma Díjra jelölték.

Törőcsik Mari és Soós Imre. Fotók: Wikipédia

A történet szerit Marit (Törőcsik Mari) az apja Farkas Sándor egyéni gazdához (Szirtes Ádám) akarja feleségül adni, hogy egyesíthessék a földjeiket. A lány azonban Bíró Mátét (Soós Imre) szereti, s emiatt szembeszáll az apja akaratával. Egy lakodalmi mulatságon Máté és az indulatain uralkodni nem képes Farkas nyílt összetűzésbe keverednek, miután Mari és Máté önfeledten táncolnak egymással. Amikor Mari közli az apjával, hogy Mátét szereti, és nem hajlandó feleségül menni Farkashoz, Pataki baltával támad rá. A lány elmenekül... – a folytatást lásd a filmben.




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 20., kedd

Lugosi Béla Debrecenben

Debrecen színművészete arról is nevezetes, hogy egykor itt játszott Lugosi Béla (Blaskó Béla Ferenc Dezső; Lugos, 1882. október 20. – Los Angeles, 1956. augusztus 16.) színművész, aki később Drakula gróf, a vámpír alakjának megformálása révén vált világhírűvé és a klasszikus horrorfilmek sztárjává. Művészetének elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán. Lugosi Béla tiszteletére Debrecenben 2024. szeptember 19-én lepleztek le emléktáblát a Csokonai Színház közelében, a Liszt Ferenc utca és Kossuth utca sarkán lévő épület falán (ahol a századfordulón az Otthon Kávéház működött). Az emléktáblát Papp László polgármester és a városban vendégeskedő Tim Robbins Oscar-díjas amerikai színész (a The Actor’s Gang társulat vezetője) avatta fel a Magyar Hollywood Tanács közreműködésével.

Drakula, 1931 (Wikipédia)

Lugosiról megtudhatjuk a Wikin azt is, hogy az apja 1894-ben bekövetkezett halála után abbahagyta az iskolai tanulmányait, elköltözött otthonról, és alkalmi munkákat vállalt. Eleinte Temesvárott játszott, majd 1909-ben Debrecenben aratott sikert a Tell Vilmos darab címszereplőjeként is. 1910-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1911-től a Magyar Színházban, a Királyi Színházban, a Palota Színházban lépett fel, majd 1912-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Számos darabban játszott, még Jézus Krisztus szerepére is felkérték a Mária Magdolna című színpadi műben. 1917. június 25-én Budapesten feleségül vette Szmik Ilonát, egy budapesti jogász lányát. Az első világháborúban szolgált az osztrák–magyar hadseregben. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején aktív szerepet vállalt a színész-szakszervezetben. Nyílt antifasiszta politikai állásfoglalása miatt emigrációba kényszerült. Felesége csak Bécsig követte, onnan hazajött, mert nem akarta elhagyni az idős szüleit. A válást már Lugosi távollétében mondták ki. A fia, ifj. Lugosi Béla George 1938-ban született; anyja Lilian Arch. 

Debrecenben itt játszott. (Fortepan / Ted Grauthoff)

A Wikipédia szerint Lugosi Béla előbb Bécsben és Berlinben a filmvásznon kamatoztatta a színészi adottságait. Gépészként egy szállítóhajóra szegődött, és így szökött tovább az USA-ba. 1920. december 4-én érkezett New Orleansba, 1931-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Ezután létrehozta a Magyar Nemzetiségi Színházat, ahol száműzött magyar színészekkel vette körül magát. Első angol nyelvű szereplése a The Red Poppy című darabban volt. 1927-ben felkérték a „Drakula” című Broadway darab címszerepére. A produkció rendkívül sikeres volt, több mint 500 előadást ért meg, és még két évig turnéztak vele. Ennek köszönhetően kérte fel az Universal filmstúdió Lugosi Bélát a Drakula (1931) című film főszerepére. Ez hozta meg számára a sikert, ám egyben skatulyát is jelentett, mivel később csak horrorfilmekben szerepelt: pl. az első zombifilmként számon tartott A fehér zombiban, vagy a Frankenstein szellemében (Ghost of Frankenstein). Az 1948-as Abbott and Costello Meet Frankenstein című film volt az utolsó A-kategóriás darab, amiben játszott. Az 1950-es években megpróbált kitörni a horrorfilmek világából, és két vígjátékban is szerepelt, de megbuktak. A háborús sebesülése okozta fájdalmait erős fájdalomcsillapítókkal igyekeztek enyhíteni, ám ezek miatt morfinfüggő lett. Az utolsó három évében Edward D. Wood Jr. oldalán még három műben szerepelt. Ezek a Glen or Glenda, a Bride of the Monster és a 9-es terv a világűrből (1959). 


Lugosi Béla 1956. augusztus 16-án hunyt el szívinfarktusban. A Kalifornia állambeli Culver Cityben helyezték örök nyugalomra a híres Drakula-jelmezében. A „Debreceni színházművészek” című lexikonban Bényei József a fenti sorokat tette közzé róla, melyek szerint az 1908–1910-es szezont töltötte Debrecenben, Zilahy Gyula társulatában. Ugyanakkor a Wikipédián megtalálhatók azok az 1909-es debreceni darabok is, amelyekben szerepelt. Íme: A gyújtogató; A peleskei nótárius; Rómeo és Julia; A szerencse fia; Szökött katona; Tell Vilmos; Fedora; Csizmadia, mint kisértet. Az 1931-es Drakulán kívül természetesen más filmekben is szerepelt – mégpedig csaknem 110 különféle műfajú és hosszúságú produkcióban. Debrecenben a fent leírt emléktábla tiszteleg előtte.

Drakula, 1931 (Wikipédia)

Az ifjú Lugosi. Fotó: Fortepan / Saly Noémi

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. szeptember 30., szerda

Videópresszó az Apolloban

Debrecenben 1986. szeptember 16-án videópresszó nyílt az Apollo Mozi épületében, a Dimitrov (ma Miklós) utca felőli sarki helyiségben. A korabeli sajtóhír szerint a vendégek naponta 10 és 22 óra között tekinthettek meg videófilmeket a „rendkívül elegáns” létesítményben.

Régi fotók: HB Napló

A kínálatban olyan sikerfilmek szerepeltek, amelyeket nem játszottak a mozik és a televízió. A belépődíj 5 forintba került, fogyasztani viszont tetszőlegesen lehetett a II. osztályú árakon kínált enni- és innivalókat. A helyiségben ma is vendéglő működik, de már más profillal. Az alábbi muzeális plakátokat Kovács Mihály gyűjtő kiállításán örökítettük meg:

Régi plakátok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 27., hétfő

A Queen koncertje a Népstadionban (1986. július 27.)



Debrecenből is nagyon sokan utaztak a Queen együttes koncertjére 1986. július 27-én a budapesti Népstadionba, majd pedig szintén nagyon sokan nézték meg a koncertről készült magyar filmet 1986 karácsonyától mind a mai napig. Fotók: Wikipédia


A fenti videóban a Zsomolyai János által rendezett koncertfilmben gyönyörködhetünk. E mostani összeállításunkkal erre a korszakalkotó eseményre emlékezünk. Íme a koncert egyik belépőjegye:


Az akkori Queen együttest Freddie Mercury (ének), Brian May (gitár, vokál), John Deacon (basszusgitár, vokál) és Roger Taylor (dob, vokál) alkották. Freddie Mercury (Farrokh Bulsara) 1991. november 24-én hunyt el, és 2026. szeptember 5-én lenne 80 éves. A 74 esztendős John Deacon mára visszavonult, viszont a 79 éves Brian May és a 77 éves Roger Taylor ma is aktívak, és továbbvitték a Queen bandanevet.

A Queen 1986 körül

A 70 ezer ember előtt adott pesti Queen-koncert felvételét a magyar állam költségére a Mafilm forgatta tehát Zsombolyai János rendezésében. Az anyagot a következő esztendőben adták ki VHS-en. A koncert egyik legismertebb momentuma, amikor Freddie Mercury elénekli a Tavaszi szél vizet áraszt című magyar népdalt a telt házas stadion kórusával, illetve, amikor a hajóúton megjegyzi, hogy megvenné a magyar Parlament épületét...

A DVD-koncertfilm borítója

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A VHS-koncertfilm borítója

2026. július 20., hétfő

A magyaros viselet megalkotója: Zsindelyné Tüdős Klára

Debrecenben 1895. július 20-án jött világra a ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyv-író, -rendező, néprajzkutató és emlékiratíró Zsindelyné Tüdős Klára (Zsindely Ferencné, Zs. Tüdős Klára).

Férjével 1938-ban. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia szócikke szerint liberális, szabadelvű családban született. Az apja Tüdős János ügyvéd, országgyűlési képviselő (1862–1918) volt. Az édesanyja, Kálmánchey Irén, a XVI. századi magyar reformáció meghatározó alakjának, Kálmáncsehi Sánta Márton püspöknek a leszármazottja. A debreceni református leánygimnázium, a Dóczi-intézet növendéke volt, majd egy évet Londonban, két évet pedig Veveyben, Svájcban, magánintézetben tanult. 1915-ben önkéntes hadi ápolóként szolgált Lembergben, majd Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Eközben táncot tanult és tanított, jótékonysági rendezvényeken lépett fel táncszámokkal. 1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry János című operájának jelmezeit (1926). A harmincas években kezdett el színházi darabokat és balettszüzséket írni. 1937-ben a Belvárosban divatszalont nyitott (Pántlika), ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Azt az elvet vallotta, hogy a ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre. Idővel már a kormányzóné is rendszeresen rendelt tőle ruhákat.

1940-ben. Forrás: Asszonyszovetseg.hu

1938-ban házasságot kötött borosjenői Zsindely Ferenccel (kultuszminisztériumi államtitkár, a Kállay-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter). 1940-ben, férje támogatásával alapította meg, és volt egyetemi professzoráról nevezte el a Győrffy-kollégiumot, amit paraszti származású tehetséges gyerekek felkarolására, oktatására hozott létre. 1943-ban Zsindelyné Tüdős Klára az első magyar nőként, saját forgatókönyve alapján készítette el a Fény és árnyék című filmet, melynek rendezője, jelmeztervezője és producere is ő volt. 1944-ben Ravasz László megbízásából az Országos Református Nőszövetség elnöke lett. Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt. A II. világháború idején a svéd misszióval sok üldözöttnek adott menedéket, budapesti villájuk is menekültekkel telt meg, s csaknem 100 zsidót mentettek meg. A menekültek között volt Apró Antal és felesége is. Életmentő szolgálatáért 2001-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz Világ Igaza kitüntető címét. A háború után evangelizálva járta az országot. 1949-ben eltiltották a nőszövetségi munkától, és 1951-ben a férjével együtt kitelepítették. 1963-ig éltek Balatonlellén egy villa házmestereként. Férje 1963-ban bekövetkezett halálát követően az Ausztráliában élő lányához, Marosszéky Emilné Szunyogh Judithoz és hat unokájához költözött, de már 1966-ban hazatért. 1980. április 16-án hunyt el a Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban, s a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét Debrecenben többek között emléktábla őrzi a Péterfia utcán.

Filmrendezőként. Forrás: Film-színház-irodalom

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 4., szerda

Árvácska


Debrecenben 1976. március 4-én mutatták be a mozik a Móricz Zsigmond regényéből készített filmet, az Árvácskát. Az alkotást Ranódy László rendezte, a címszerepet pedig Czinkóczi Zsuzsa alakítja. A filmben Maros Rudolf zsoltárait a debreceni Kodály Kórus énekli. Az ebből az alkalomból közölt újságcikkből megtudható az is, hogy Ranódy Lászlónak Debrecen s ez a táj mindig is kedves volt. A Ludas Matyin kívül itt forgatta Nyilas Misi igazságkereső kálváriáját, s ezen a pusztai tájon álmodta meg Árvácska szenvedéseit. Az interjúban elmondta azt is, hogy már nem tudná filmre vinni Móricz Zsigmond másik regényét, a „Légy jó mindhalálig”-ot. Szerinte a Darabos utca környékét nem lett volna szabad lebontani. De talán mindennél súlyosabb gondatlanság az, amely a magyar faluképet eltüntette végérvényesen, visszahozhatatlanul.

Fotók: a film korabeli reklámkiadványai

Sára Sándorral, az Árvácska operatőrével több ezer kilométert utaztak az országban, hogy egy régi parasztházakból álló házsort találjanak. Végül Tiszaörsre esett a választásuk. Ranódy László úgy vélte: Móricz életművének egyik legnagyobb alkotása az Árvácska, s még olvasva is nagy érzékenység kell, hogy a hiteles atmoszférát és hangvételt halljuk ki belőle. Sokszoros nehézség ezt filmben megfogalmazni. Nem sokkal a Légy jó mindhalálig után olvasta, s akkor döbbent meg, hogy az ő gyermekkori emlékeit idézi. Árvácska neki padtársa volt, Julisnak hívták, még verébpaprikást is együtt főztek. Azóta nyugtalanította ez az emlék. Amikor az Árvácska megszemélyesítőjét kereste, a gyermekkori emlék a Móriczi képpel kezdett egybecsúszni. Ebben a látomásban fogalmazta meg Móricz Zsigmond zsoltárait. Sok ezer gyereket megismertek, voltak jelöltjeik Debrecenből is, de végül tanyasi iskolákat kerestek fel, s úgy találtak rá Czinkóczi Zsuzsira, a jászszentlászlói iskola másodikos tanulójára. A filmhez neki nem kellett tanulnia, hiszen például a tehénnel magabiztos természetességgel bánt, mivel otthon a tanyán naponta legeltette a tehenüket, ami egyébként a filmben is játszik, és Boris névre hallgatott.

A HB Napló 1976. március 4-i előzetese

1976 márciusának elején Ranódy László és Czinkóczi Zsuzsika Debrecenbe látogatott, s a nézők is meggyőződhettek arról, hogy nem illusztrálta a regényt, hanem újjáteremtette az Árvácska világát – filmen. Minden igaz, hiteles Ranódy látomásában, igazak a sorsok, az emberek, igazak a szereplők (Bihary Józseftől az Árvácskát alakító kicsi parasztleánykáig), igazak a mozdulatok, igazak a házak, a mezők, a szőlők. Ilyen az Alföld, ilyen volt Móricz korában, elhagyatott olykor, de mindig ott kószáltak felette a zsoltárok. Igaz a láng is, amely a kivert Árvácska gyertyájából lobban. S megvilágítja az utat előre és hátrafutón. Nagyot cselekedett Ranódy László: a regényhez magasodó filmet teremtett – fogalmazott a cikk.

Fotók: a film korabeli reklámkiadványai

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 13., péntek

Soós Imre színművész

A Debrecenhez tartozó Látóképi Csárda is fontos helyszíne a Körhinta című 1955-ös filmnek, amelyben Soós Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész játssza az egyik főszerepet. A legendás színművész 1930. február 12-én, Balmazújvárosban látta meg a napvilágot. Maradandó alakítást nyújtott a Körhinta mellett a Ludas Matyi és az Eltüsszentett birodalom című filmben is.

Soós Imre. Régi fotók: Wikipédia

A Wikipédia leírása szerint Soós Imre balmazújvárosi nyolcgyermekes szegényparaszti családból indult útjára. Egyik nagyszülője analfabéta volt, de ő maga kitűnően tanult az elemi iskolában. 1947 tavaszán a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára: a Horváth Árpád Kollégiumba munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várták. A felvételi vizsgán azonnal felfigyeltek az őstehetségre. 1950-ben a Ludas Matyi megformálásáért a Karlovy Vary-i filmfesztiválon a legjobb férfialakítás díját kapta. A főiskola elvégzése (1952) után előbb vidéki színháznál kellett játszania, ezért három évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1955-től a Madách Színház művésze lett. Vámos László rendező 1954-ben ráosztotta Rómeó szerepét, s ez a karakterformálás indította el a színpadi karrierjét. 1954-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. 1955-től, amikor már a Madáchban játszott, egyre rosszabb idegállapotba került. 1957. június 20-án öngyilkossággal vetett véget életének. A Wikipédián közzétett életrajza arra is kitér, hogy a felesége, dr. Perjési Hedvig orvos (akivel közös sírban nyugszik a Farkasréti temetőben) ugyanaznap távozott az élők sorából.

Szobra Balmazújvároson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:
A Körhinta című filmben Törőcsik Marival

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2026. január 27., kedd

Az Uránia Mozgó

Balról az Uránia, jobbra a Református Főgimnázium.

Debrecen egyik híres kulturális intézménye a régi Egyház téren, azaz a mai Kálvin téren található. Ez a létesítmény a Vojtina Bábszínház, ahol eredetileg, 1914. január 28-tól itt üzemelt az Uránia Mozgó nevű mozink, Suchán Rezső jóvoltából. Összeállításunkban erre a 850 ülőhelyes, egykori filmszínházunkra (és a folytatásra) emlékezünk. Ez volt Debrecen legnagyobb moziterme, ahol – Szűcs Ernő leírása szerint – mélyen benyúló erkély- és páholyülések is szolgálták a nézőket. A mozit és a bérházat Bisothka István építette.

A nézőtér 1963-ban. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

1930-ban már „csak” 724 férőhellyel rendelkezett a korszerűsítés miatt. Az első képeslapunkon az is felfedezhető, hogy milyen szép, cizellált volt az Uránia Mozgó palotája. Sőt, a képen hátul, a főgimnázium mellett egy Uránia-reklám is olvasható. A filmszínház nevét 10 évvel később változtatták Hungáriára, van is olyan 1940-es fotó, amin a feliratcsere is látszik. Ekkoriban már egy új társaság tulajdonában működött a mozi.

A képet V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A palotában 1960. december 16-ától a Hungária Film- és Kamaraszínház működött. A nyitóelőadás a Tánya című színmű volt négy felvonásban. Akkor még megvoltak az épület szép erkélyrácsai és homlokzati angyaldíszei is.

A Hungária avatása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendszerváltásig a mozielőadások mellett a Csokonai Színháznak is voltak itt műsorai (például a Cukorváros és a Jégkirálynő című darabok). Az alábbi fotó jobb szélén az is látszik, hogy az épület még őrizte a régi íves tetejű, míves formáját, amikor 1964-re mellé építették a modern stílusú lakóházat, amit Mikolás Tibor tervezett. Ez a díszítettség azonban sajnos valakinek nem tetszhetett.

Még íves tetővel (1964). Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Hiszen később az Uránia / Hungária tetejét egyszerűen hozzágyalulták az új lakóháznak a felső szintjéhez, s a homlokzatát is szinte minimalistára dísztelenítették.

Reprónk a tervező Mikolás Tibor életműtárlatáról

Az egykori Uránia-épület lenti szintjén 2001 óta a Vojtina Bábszínház működik, ám a régi tetőzetet a renoválás ellenére sem alakították ki újra.

A tetőzet bontása. Fotó: Fp., Artfókusz, 1963

Igaz, a formája felfedezhető a homlokzaton, hiszen annak festése érzékelteti az egykori lágy, művészi vonalakat.
Mai látkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke