Volt egyszer egy kis trafik a Szoboszlói úton

Debrecen legöregebb trafikja volt az a jellegzetes áruda, ami 1923. január 20. és 2014. január 3. között szolgálta a vásárlókat a Szoboszlói úton. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A trafik a mentőállomás építésekor. Fotó: DBVK, 1970

A kedves külsejű, sokszögletű kis épületet 1923. január 20-án nyitották meg – mutatta meg nekem a trafik utolsó üzemeltetője. Azt is tudjuk, hogy ki az első tulaj: a hadi özvegy Schnierer Istvánné. Akkor még sima faházikó volt, s majd csak az 1980-as években kapta a bádogborítását.

Az utolsó üzemeltető, Ildikó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az általános iskola, a Volán-telep, a mentőállomás és a híres kefegyár közelében működő üzlet utolsó tulajdonosára ma is sokan emlékeznek meleg szívvel (lásd a kommenteket ide kattintva). A pavilonban dohánytermékeket, újságokat és édességeket is árusított, de az autósképek és a focistamatricák is népszerűek voltak.

A trafik belseje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csúcstetős trafik küszöbére kis szerencsepatkót szögeztek, ám az áruda sorsát a „dohánykoncesszió” mégis megpecsételte: az üzlet nem kapott árusítási engedélyt. A sokat látott, közkedvelt épületet 2014. január 3-án távolították el – mintegy négyórányi bontás után. Tekintsék meg a lenti emlékező galériánkat a trafikról és a lebontásáról! Debrecen egyetlen még meglévő, az egykori Szoboszlói úti árudához hasonló klasszikus sokszögletű trafiképülete a vasúti sín mellett található a Faraktár utcai Sándor-villa kertjében.

                                             

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 60-as évek eleje a Kossuth utcától a Szoboszlói útig

Debrecen belvárosa mellett a Szoboszlói út és az Egyetem tér 1960-as évekbeli hihetetlen látványára is rácsodálkozhatunk a Fortepan debreceni kollekciójában most közzétett felvételeknek köszönhetően.

Tanácsháza, 1961. Fotó: Fortepan / Vozárik Edit

Az első képen rögtön a Vörös Hadsereg útja és a Kossuth utca sarkán ámuldozhatunk a vörös csillag, a villamos típusa, a szélen lévő sín, a növények és az emberek öltözetei láttán is. A következő, 1962-es felvétel szintén a főutcán készült, de a mai Szent Anna utcai sarkon, ahol a mostani bankszékház helyén még az Arany Angyal Patika állt. A középen lévő, 2025-ben 72 éves irodaházban napjainkban is működik a kedvelt páternoszter. A kép bal oldalán az akkor újonnan átadott Hajdúsági Áruház fehérlik.

Az új megyeháza. Fotó: Fp / Szánthó Zoltán, 1962

A Fortepan debreceni kollekciójában közzétett hatvanas évekbeli felvételek készítői a Szoboszlói útra is ellátogattak, ahol a 6. számú AKÖV (Autóközlekedési Vállalat) akkori arcát is megörökítették. A környék másik híres létesítménye a Debreceni Kefegyár volt.

6-os Aköv. Fotó: Fp / Uvaterv, 1961

Összeállításunk végén a szépséges régi Egyetem teret, valamint az akkor még Kossuth Lajos nevét viselő tudományegyetemet (KLTE) idézzük meg. Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy témajavaslataikat, régi és friss képeiket a dkepeslapok@gmail.com címre küldjék el nekünk közzététel céljából!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fp / Vozárik Edit

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Egyetem tér. Fotó: Fp. / Schermann Ákos, 1969

Volt egyszer egy Debreceni Kefegyár

Debrecen nevét egy patinás, rangos kefegyár is viselte egykoron. A nagyüzem Knoll Pál 1862-ben alapított Szalkai utcai vállalata és Falk Ármin hasonló profilú cégének egyesülésével jött létre az 1880-as évek elején. Ezt 1890-ben telepítették át a Szoboszlói útra (akkor Postakert 36. szám alá), s felvette az Első Debreceni Kefeárugyár nevet. A gyár története ebben az összeállításunkban eleveníthető fel sok régi képpel, a közeli kis trafik históriáját pedig idelátogatva ismerhetik meg. (A cikk képeit az egykori vállalat prospektusából repróztuk.)

Nyitóképünk teljes méretben

További üzemeink története régi képekkel:

• Barnevál
• Biogal
• Dohánygyár
• Göcs
• István Gőzmalom
• Húsipari vállalat
• Ruhagyár
• Szalag- és Zsinórgyár

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Szőrgyári capriccio – a Debreceni Kefegyár

A Debreceni Kefegyár udvara. Fotó: Barbócz Erzsébet

Debrecen nevét egy nagy múltú kefegyár is viselte anno. A messze földön híres cég csaknem 100 éven át működött a Szoboszlói úton, a mai általános iskola közelében (amit Sajó István tervezett). Múltidézésünket azokkal a korabeli fényképekkel illusztráljuk, melyeket Olvasónk, Barbócz Erzsébet bocsátott rendelkezésünkre az édesapja által készített fotók közül.

A kefegyár kis lakója az 1960-as években

A patinás vállalat története azzal kezdődik, hogy Knoll Pál 1862-ben (más forrás szerint 1865-ben) kefe-, ecset- és meszelőkészítő manufaktúrát alapított a Szalkai utcában, majd a következő évben egy Falk Ármin nevű vállalkozó is kézi üzemet indított. Alapanyagként ló- és sertésszőrt, élesgyökeret és tengeri füvet, fát és kátrányt használtak. A szőröket a város állattenyésztése, a fát Debrecen erdőbirtoka adta, a kátrányt pedig a helyi gázgyár – tudható meg Szűcs Ernő leírásából.

A gyár kéménye és egy bátor munkás

Amikor Knoll Pál az 1880-as évek elején meghalt, az üzem beolvadt a Falkba, ami 1888-ban felvette az Első Debreceni Kefeárugyár nevet. Ezt 1890-ben áttelepítették a Szoboszlói útra (akkor Postakert 36. szám alá), ahol eleinte közönséges és középfinom keféket állítottak elő. A tulajdonosok itt már gépeket is alkalmaztak. Új gyártmányként műszaki keféket is csináltak, amikkel döntően a gyár látta el az ország malmait, cséplő- és más gépeit.

Terefere a portásbácsikkal. Fotó: Barbócz Erzsébet

1896-ban már 350 munkásuk volt. A termelési érték 180 ezer koronára nőtt. Pedig 1887-ben a Böszörményi úti Hortobágy Malom mögött is létesült egy hasonló gyár, ami szintén közepes és finom árukat dobott piacra, és 250 dolgozót foglalkoztatott (a vállalat tulajdonosai a Stern testvérek voltak).

Tűzoltóvíz és fűrészáru – no meg a bicikliző kisfiú

1926-ban Szántó Győző, a Stern-üzem igazgatója is elhunyt, és a családja eladta az üzemet a Szoboszlói úti gyárnak. Falkék 1926-tól Egyesült Kefegyárak Rt. Falk és Stern cégnév alatt működtették az üzemüket. Aztán jött a II. világháború. A vállalatvezetőket deportálták. A telepet 1944. június 2-án és szeptember 15-én érték bombatalálatok, a termelést le kellett állítani. A dolgozók 1945. március 24-én vették tulajdonukba az üzemet, aminek Debreceni Kefegyári Munkás-szövetkezet lett a neve.

A gyárkéményre felkúszva készített látkép. Fotó: Barbócz Erzsébet

Az államosítás után nagy érvágás volt az is, hogy profilírozás címén a szőrüzemet Kaposvárra helyezték. Akkortól ugyanis onnan kellett magasabb áron visszavásárolni azt, amit addig az üzem maga állított elő. Ennek ellenére 1957-től a termelés 55–60%-a már exportra ment, így az üzem két műszakra állt át. A termékösszetétel pedig az 1970-es évektől 65%-ban finomkefe, seprű és meszelő volt, s ezeken kívül műszaki kefe és fatest.

Fénykorában ilyen óriási volt a gyár

Végül a privatizáció a gyárat is utolérte a rendszer-váltáskor. Szűcs Ernő leírása szerint az utódcéget elköltöztették az István útra, majd 1995-ben megszűnt. A környék másik híres helye a sarki kis trafik volt – 2014-ben ezt is lebontották. Ha érdekel az egykori Göcs története sok fotóval, akkor látogass erre az összeállításunkra. A régi ruhagyár képes históriája idekattintva érhető el. A volt dohágygyár életútja itt idézhető fel.

Az egykori Debreceni Kefegyár területe

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!