Debreceni Képeslapok: március 2025

2025. március 31., hétfő

Immár az új név olvasható a nagyerdei Leveles Csárdán

A debreceni Nagyerdő évek óta Csipkerózsika-álomban leledző épületei közül a volt Leveles Csárdába ezekben a napokban költözik vissza az élet. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kihelyezés pillanata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Immár látható-tapintható neve is van a megújuló vendéglátóhelynek, ezt mutatjuk be a 2025. március 31-én délután készített friss felvételeinkkel, melyeket éppen a cégtábla felszerelésekor ejtettünk meg. A magasban immár színes égők függenek, kívül-belül pavilonok is találhatók, míg az udvaron többek között tarka retro kertibútorok sorakoznak. Hamarosan pedig az újranyitás napja is elérkezik...

Az új köntös. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink mai és régi képekkel:

Anno Leveles-felirattal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. április 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Amikor megnyílt a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum

Debrecen méltán híres szobrászművészének, Medgyessy Ferencnek (1881. január 10. – 1958. július 20.) az alkotásait bemutató emlékkiállítás 1982. április 1-jén nyílt meg a Péterfia utca 28. szám alatti egykori városgazdaházban, ami 1770-ben épült. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A városgazdaház udvara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Napló akkori cikke szerint a Debrecen Városi Tanács 1977-ben kapta meg Medgyessy Ferenc hagyatékát, amit a Déri Múzeum gondozott. A megyei és a városi tanács a Péterfia u. 28. szám alatti műemléképületet jelölte ki a múzeum céljaira. A tervezésre a Hajdúterv kapott megbízást, s a rekonstrukció tervét Legány Péter építészmérnök készítette el. Az Országos Műemlék-felügyelőséggel való együttműködés eredményeképpen a XVIII. században épült városgazdaházból a rekonstrukció eredményeként a megmaradt műemléki szárnyon kívül két modern, tetővilágításos csarnok épült, melyek méltó környezetet nyújtanak a Medgyessy-hagyaték elhelyezésére. Két év alatt befejeződött a felújítás, kezdődhetett a kiállítás tervezése.

Szobrok a tárlaton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csajághy Rezső belsőépítész és Hámory László diszpécser, a Központi Múzeumi Igazgatóság munkatársai segítségével Sz. Kürti Katalin rendezte az állandó kiállítást. Hat teremben és két csarnokban helyezték el a mester 120 műalkotását, 90 szobrát, illetve plasztikáját, 10 pasztelljét és 20 grafikáját. Az anyag 70 százalékát teszi ki a Medgyessy-hagyaték, a többi pedig a Déri Múzeum 1930 és 1976 közötti vásárlásaiból származik. A termekben tematikai csoportosításban láthatók Medgyessy alkotásai: korai művek, táncosnők, álló figurák, női aktok, pasztellek, anya gyermekkel, természeti és néprajzi ritkaságok gyűjteménye. Az egyik csarnokban síremlékek, a másikban portrék, lovas szobrok, valamint hősi emlékművek tervei láthatók. Az emlékmúzeumnak napjainkban is a városgazdaház az otthona, ám már a Debreceni Irodalom Háza nevű intézmény is itt működik.

A városrész legrégebbi épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Ma 55 éve álltak szolgálatba a pallagi villamosokat is helyettesítő Ikarusok

A Debrecen Városi Tanács 1969 nyarán jóváhagyta azt a tervet, amely a villamosszárnyvonalak fokozatos megszüntetését irányozta elő. Ez alapján az első lépésként 1970. április 1-jén leállították a Pallagig közlekedő 3-as, 12-es, valamint az Auguszta-szanatóriumig közlekedő 7-es járatokat. A Napló 1970. március 6-i cikke tudatta azt is, hogy a forgalmat autóbuszok bonyolítják le majd.

1970. március 31. Fotó: Helytörténeti Fotótár

Ennek érdekében 1970. március 31-én a Tóthfalusi téri ünnepségen átadták a debreceni 6. számú Autóközlekedési Vállalatnak azt a 25 Ikarus autóbuszt, amik Debrecen tömegközlekedésének fejlesztése jegyében voltak hivatottak gazdagítani a vállalat autóbusz-állományát. Az ünnepélyes alkalmon az autóbuszokon kívül 15 Warszawa Volán taxit is átvettek a cég és a város képviselői. (A kép hátterében az épülő Dollárház.) A fenti archív kép forrása: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.

A járatok megszüntetésének szükségessége kapcsán a megkérdezett illetékesek elmondták: Amikor a debreceni villamosok – a századforduló után – megindultak, a város lakossága alig haladta meg a 80 ezret. Ma már Debrecenben csaknem 160 ezren élnek, az ezredfordulóra pedig – előreláthatóan – 300 ezerre nő a lélekszám. A villamosvonalak a felújított 1-es kivételével korszerűtlenek. A pallagi vonalat 1970-ben fel kellett volna újítani, mivel már nem volt biztonságos. A 6 kilométeres szakasz teljes rekonstrukciója 7–8 millió forintba került volna, de csak néhány évre oldotta volna meg a gondot. Dönteni kellett tehát, hogy hosszú távon milyen megoldás látszik korszerűnek és gazdaságosnak. A döntést a cikkben nyilatkozók szerint több éves vizsgálódás előzte meg. Az mindenképpen világos volt, hogy a pallagi és szanatóriumi vonalon második vágány építése nem lett volna gazdaságos. Másként pedig a teljesítőképesség növelése nem volt megoldható, nem beszélve arról, hogy az óránkénti járatsűrűség messze elmaradt az igények mögött. Az újsághír közölte azt is, hogy a villamosforgalom 55 százaléka az 1-es vonalon bonyolódott le, míg a pallagi és a szanatóriumi két vonalra csupán 5 százalék esett. Az utazási sebesség pedig óránként 18 kilométer, ami a legjobb indulattal sem nevezhető igazi, városi tömegközlekedési eszköznek. A pallagi vonalon naponta 113 diák utazott a középiskoláig, s rajtuk kívül a bérletes utasok száma 28 volt. Természetesen ennél jóval több az esetenként utazók száma. A Biogal Gyógyszergyár dolgozói közül 380-an utaztak bérlettel. A két vonalon a napi utasforgalom 1800–2000-re tehető. (Debrecen összes villamosain utazóké pedig eléri a napi 110–120 ezret.) Arra a kérdésre, hogy miként helyettesítik a villamosokat, kifejtették: az Autóközlekedési Vállalat autóbuszokkal bonyolítja le a forgalmat. A buszok a klinikáktól Pallagig közlekednek (13-as jelzéssel), így a menetidő majdnem felére csökken. A buszok az addigi egy órával szemben félóránként közlekednek majd – jelezték a szakemberek –, az eddigi 10-es autóbusz vonalát pedig meghosszabbítják a szanatóriumig. Ugyanakkor két autóbuszjárat is indult április 1-jén, s ezek az útvonalak az igényeknek megfelelően alakultak ki: a 12-es jelzésű a Nagyállomástól a Biogalig megy, a másik (a 16-os járat) autóbuszai a Hajnal utcától közlekednek a gyógyszergyárig – vetítette előre a cikk, így folytatva: azok tehát, akik például a Dobozi-lakótelep környékéről a Nagyerdőre, a klinikákra akarnak menni, nem kell előbb a központba utazniuk, hanem felényi idővel eljutnak úticéljukhoz. De hasonló az előnyük a Kisállomás környékén lakóknak is. Az új tarifákról ez jelent meg: Az autóbusz kényelmesebb, gyorsabb, de sajnos drágább is, mint a villamos. A jeggyel utazóknak a duplája, vagyis 1 forint helyett 2 forint lesz a tarifa. Az egyvonalas buszbérlet a 25 forintos villamosbérlettel szemben 50 forint egy hónapra. Az összvonalas bérlet ára havi 80 forint. Nagyon sokan lesznek olyanok – főleg a külsőségekben lakók –, akik az új járatok bekapcsolódása révén költségemelkedés nélkül, majdnem felényi idő alatt jutnak el a gyógyszergyárba, a Nagyerdőre és környékére. Végül a cikkben bejelentették: az Autóközlekedési Vállalat április 1-től 7 új Ikarus 66 típusú buszt állít forgalomba, melyekben 80 utas fér el.

Az 1970. március 6-i és április 1-i cikkek

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

DBKL

Ma 125 éve született a Tücsökzene költője, Szabó Lőrinc

Debrecen híres költője, Szabó Lőrinc nem a cívisváros szülötte, hanem Miskolcon jött világra 1900. március 31-én. Nyolcéves volt, amikor ideköltöztek. Lévay Botond így írt róla: Miskolcon született, de ez csupán kartotékadat. Szellemileg Debrecen táplálta tíz évig. Amikor innen, 1918-ban Pestre került, szinte tökéletesen felkészülten kezdte megvalósítani a merész költői terveit. Gazdag nyelvismerete, imponáló mitológiai és költészeti tájékozottsága elbűvölte a kor „poéta doctus”-át, Babits Mihályt, akihez két évig nagyon szoros barátság fűzte. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Piac utcai szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Révész Tibor leírása szerint Szabó Lőrinc 19 évesen a gépészmérnöki karon kezdett tanulni a budapesti egyetemen, ám rövidesen átiratkozott a bölcsészkarra, s végül az egyetemi tanulmányait csak rövid ideig folytatta. Ebből az időből származnak az első költői kísérletei is. Három évvel később, 1922-ben jelent meg a Föld, erdő, Isten című első verseskötete. A pályatárs barát Illyés Gyula mondta róla, hogy Ady Endre után a XX. század legeredetibb tehetségű költője. Minden izgatta, ami az élettel kapcsolatos, költészetté varázsolta a leghétköznapibb élettényeket. Egész életében szinte csak verseket írt. A poétika izgatta, s a kortársai szerint mindent tudott róla. Életművéért 1957-ben, a halála évében Kossuth-díjat kapott.

A Dienes-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szabó Lőrinccel kapcsolatban említést érdemel a Simonyi út 2. szám alatti romantikus-historizáló stílusú, patinás villa is (lásd a fenti friss fotón). Miként a Haonon megjelent cikkemben felidéztem, ez a romosan is szép ház egyebek mellett arról híres, hogy itt lakott az a Dienes Kató (1900–1979), aki Szabó Lőrinc első (reménytelen) szerelme volt. A Tücsökzene című, önéletrajzi versciklusában a költő így írt róla: „Nagy fejem volt, búsúltam, mint a ló. – Hogy mást szeretett Dienes Kató, azzal eleve számoltam, hiszen menyasszony volt, mikor az életem az övéhez kanyarodott”. A család honlapja szerint Kató kollégiumi osztályát Németh László nagy osztálynak nevezte. Hiszen odajárt Szabó Lőrincen kívül Gulyás Pál költő, Békés István író, Törő Imre orvosprofesszor, Bay Zoltán világhírűvé vált fizikus is, akik egész életükben baráti kapcsolatot ápoltak egymással. A Dienes-ház lakói és vendégei rajongtak Adyért, ugyanakkor az irodalmon kívül a zene is jelentős szerepet játszott az összejöveteleiken.

A nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A Piac utcai szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2025. március 30., vasárnap

Hajdú-Bihar egyetlen fatemploma Debrecen–Józsán

Debrecen és a vármegye egyetlen fatemploma Józsán, a Felsőjózsai utcában áll. Ezt az imahelyet látogattuk meg a 2025. március 30-i túránkon. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A józsai fatemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A görögkatolikus templomot Dorin Ruscan tervezte, és 2021. november 7-én adták át. A keleti tájolású gyülekezeti helynek tornya és erkélye is van, belül pedig többek között szentély, hajó és karzat alkotja. Az épület mellett ruszin közösségi ház található. Magyarországon fatemplom a debrecenin kívül Magyarföldön, Máriapócson, Miskolcon, valamint Szentendrén pompázik, míg például Nyírbátorban fa harangtorony található.

A templombelső. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Az átadás előtt, 2021 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2025. március 29., szombat

Egy fura forgókapu, ami talán a Margit-fürdőé volt

Debrecenben az Egyetem sugárút 49. szám mögött egy látszólag rendeltetés nélküli forgókapu rozsdásodik a lakóépület sarka és egy viharvert kerítés között, az 1888-ban megnyitott Margit-fürdő területén vagy annak közelében. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. március 28-án ezt a funkciótlannak tűnő szerkezetet örökítettük meg, azon tűnődve, hogy mi lehet a rendeltetése. Ez persze nem azt jelenti, hogy baj lenne az, hogy itt van. Sőt: nagyon is jó volna, ha kiderülne, hogy a forgó és a kerítés az egykori Margithoz tartozott, és annak volt ez például egy hátsó kiskapuja! Hiszen a hajdan virágzó oázisnak sajnos ma már nincs semmilyen kézzelfogható maradványa a valamikori fürdőterületen – hacsak nem a föld mélyén.

A mellékelt térképet azért is osztjuk meg, hogy azonosítható legyen a volt fürdő helyzete, ami nem más, mint a mai Egyetem sugárút, Füredi út, Simonyi út és Andaházi utca közötti terület. Ez a hely óriási méretű volt, mivelhogy kinti díszpark, korcsolya-, illetve biciklipálya, valamint szabadtéri medencék is megtalálhatók voltak ebben a 12 holdas, lélegzetelállító földi paradicsomban...

Ma mit zár le? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink:

A Margit hatalmas területen pompázott

DBKL

2025. március 28., péntek

Középkori hangulat a sárkányok földjén

A Debrecennel szomszédos Szabolcs vármegye két híres településéről, Nyírbátorról és Kállósemjénről készített friss tavaszi képeit bocsátotta Kedves Olvasónk, Oláh Róbert a Debreceni Képeslapok rendelkezésére.

Ezek közül szemezgetünk most hétvégi túraajánló gyanánt.

A nyírbátori Báthori-várkastély és panoptikum máig őrzi a régi korok hangulatát.

Nyírbátort a sárkányok földjének is nevezik. Íme onnan egy tóparti szörny:

A gótikát idézi a nyírbátori katolikus minorita templom is...

Kaptunk képet az 1886-ban alapított nyírbátori dohánybeváltóról is.

A kollekcióból természetesen a nyírbátori református templom és a fa harangtorony se maradt ki.

Tudósítónk ellátogatott Kállósemjénbe is, ahol többek között a Wolkenstein-kastélyt kapta lencsevégre.

Barangoljunk tovább a környéken!

Íme a Kállay-kúria főhomlokzata:

És egy nagytotál a Kállay-kúriáról...

Köszönjük a képeket! Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy a témajavaslataikat, friss és régi fotóikat küldjék el nekünk megosztás céljából a dkepeslapok@gmai.com címünkre, vagy töltsék fel a Facebook-oldalunk idővonalára, amely itt is elérhető.

Oláh Róbert további fotó-összeállításai:

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

A Kállay-kriptakápolna

DBKL

2025. március 27., csütörtök

A Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred laktanyája, ahol a Göcs és kötöttárugyár is működött

Debrecenben a Nyugati utcán áll az 1869-ben (akkor még századként) létrehozott Magyar Királyi Debreceni 2. Honvéd Huszárezred laktanyája, aminek ma is több épületrésze megvan még.

Az alakulat öltözete az 1939-es emlékkönyve szerint eredetileg így épült fel: buzérvörös fehérforgós csákó, vöröszsinóros fehérprémes sötétkék mente, sötétkék zubbony, buzérvörös nadrág. Az ezred első parancsnoka gróf Vay László alezredes volt. „Ő Felsége” 1874. március 18-án rendelte el, hogy 4-4 századból egy ezredet alakítsanak. Ezredünk a 20. (Jászberény), a 33. (Karcag), a 17. (Nagyvárad) és a 16. (Debrecen) honvéd lovasszázadból alakult meg, és az 1918. november 28-i összeomlásig létezett.

A II. világháború után a laktanyában kezdte meg a működését az 1952-ben létrehozott Göcs. Itt 1974-ig folyt a termelés „Kis Göcs” valamint „Göcs II.” néven, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. Kedves Olvasónk, Bánszegi Lajos múltidézéséből tudjuk, hogy „a kaputól balra, az utca fronti részen kezdte meg 1965-ben a müködését a Számitástechnikai és Ügyvitelszervező Szervező vállalat debreceni részlege is. A SZÜV a korszak számtástechnikáját hozta el Debrecenbe (majd több nagy városba), ez volt Hollerith-féle lyukkártyarendszer,, aminek a 80 oszlopos lyukkártya volt az adathordozója. A megbízó vállalatok ügyvitelét gépesítettük a rendszerrel, pl. anyagügyvitel, bérszámfejtés, értékesités stb. A gazdasági események bizonylatait legelőször rögziteni kellett a lyukkártyára, amit az adatrögzítő lányok (asszonyok) végeztek el, két műszakban, megközelítőleg százan.”

Nézzünk további hozzászólásokat! Mester István: „Az új, emeletes kék épületben a Debreceni Kötöttárugyár üzemelt, a földszinten kötőde, az első emeleten szabászat és egyéb kiszolgáló egységek, a második emeleten varroda volt. Fénykorában kb. 1500-an dolgoztunk itt.” Tóth Imre: „Itt játszottam a Fantoms együttesben 1968-ban. Shadows-gitárszámokat és Kinks-, Yardbirds-nótákat.” Dévainé Kluka Adrienne: „A Göcs énekkarát, vegyeskarát vezényelte, vezette Ternyei Bandi bácsi.” Ilona Dihenné Hreskó: „Én arra emlékszem, hogy régen a lottó nyertes szelvényeit itt válogatták kézzel. A Göcs Klubra is emlékszem.” Dihen István: „Én meg itt születtem. Valamelyik régi épületben akkor szükséglakások voltak a kibombázott családoknak. Aztán itt töltöttem a nyári gyakorlataimat kétszer is a kis Göcsben, amikor a gépipariba jártam. Aztán itt zenéltek Tikász Sanyiék is valamikor. Ki hitte volna?”

Hasonló összeállításaink sok fotóval:

BFK-ruhás lány. Fotó: HBN, 1973

DBKL

2025. március 26., szerda

A Páll, Gambrinus, Kinizsi... nyomában – a debreceni sörkultúra kialakulása és históriája

Debrecen és a sör a XIX. és a XX. század fordulóján – ez is témája lesz az Új Judit sörkutatóval (Csicsogó Produkció) folytatott tereferének a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytöri Klubjában 2025. április 8-án 17 órától, az intézmény II. emeleti termében. Az ingyenes, nyilvános összejövetelen a meghívott szakértővel Vass Attila Tamás, a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének munkatársa beszélget.

Mindeközben pazar régi fotókban is gyönyörködhetnek az érdeklődők, ugyanis a remeknek ígérkező eseményt vetítés is színesíti. Ennek köszönhetően felidézhető a Gambrinus, a Páll, a Kinizsi söröző, valamint a régi Angol Királynő, Aranybika és takarékpénztár épületében működő sörcsarnok is. A program leírása idelátogatva ismerhető meg.

DBKL

Gdański időutazás Szentes Zágon fotóművész tárlatán

Debrecenben a Méliusz Központi Könyvtárában Szentes Zágon kolozsvári fotóművész „Gdańsk 50 – egy város, két időszak, egy családi örökség” című kiállítása nyílik meg március 28-án, pénteken 17 órától az intézmény II. emeleti kerengőjén.

A tárlat egy izgalmas apa-fiú történetet beszél el: Zágon édesapja 1974-ben egy kölcsön fényképezőgéppel végigfotózta a lengyelországi Gdańsk várost. A Gdansk-tekercsek elkeveredtek, Szentes Lajos hagyatékából kerültek elő. A fia évre pontosan fél évszázaddal később, 2024-ben ugyanolyan fókusztávolságú objektívvel, ugyanolyan kompozíciókat alkotva újrafotózta az édesapja felvételeit. Nagyon érdekes képpárok jöttek létre. A különleges kiállítást Mărcuțiu-Rácz Dóra költő nyitja meg, köszöntőt mond: dr. Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója. Az ünnepség után Szentes Zágonnal Korpa Tamás költő beszélget, s a gdański születésű, 10 éve elhunyt Günter Grass Nobel-díjas író műveiből az Ady Gimnázium növendékei olvasnak fel. Az esemény a Wunderbar Fesztivál részeként valósul meg, a tárlat április 19-ig tekinthető meg az intézmény II. emeleti kerengőjén.

DBKL

2025. március 25., kedd

Ma 35 éve volt a rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választás

Debrecenben is az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról dönthettek a választók az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással 1990. március 25-én, az akkori választójogi törvény értelmében. Ez úgy rendelkezett, hogy 176 képviselőt egyéni választói kerületben választottak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok szerezhettek meg a területi listákon, 58 mandátum sorsa pedig országos listákon dőlt el. A Napló korabeli cikkei arra is kitérnek, hogy a törvényalkotók az átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe nő.

Az első választási fordulóban az a jelölt lett képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a szavazásban a választókerület polgárainak több mint a fele részt vett. A területi listás választáson akkor kellett második fordulót tartani, ha az adott területi szavazáson nem vett részt a választópolgárok több mint fele. Országos összesítésben az első hat párt sorrendje a következő: Magyar Demokrata Fórum 24,71; Szabad Demokraták Szövetsége 21,38; Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 11,76; Magyar Szocialista Párt 10,89; Fiatal Demokraták Szövetsége 8,94; Kereszténydemokrata Néppárt 6,46. Az Országos Választási Bizottság a választás második fordulóját 1990. április 8-ra, vasárnapra tűzte ki. Az 1990-es választás így kialakult eredményeként létrejött Országgyűlés összetétele az alábbi ábrán is megtekinthető, név szerint pedig idekattintva. (Cikkünk fotóit a főtéri 2020-as jubileumi politikai-társadalmi retrokép-kiállításon repróztuk.)

Kapcsolódó múltidézésünk:

DBKL