Keresés ebben a blogban

2024. április 27., szombat

A nagyerdei fedett uszoda

Debrecen első fedett uszodáját 1932. november 19-én este 7 órától országos ünnepségek keretében nyitották meg a Nagyerdei Vigadó mellett. A sportlétesítmény sajnos évek óta zárva van, de a 2021 áprilisi bejelentés szerint felújíthatják.

Gyerekek úszásoktatása az 1990-es évek végén. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mélyülő aljú medencét, öltözőket és zuhanyzókat is magában foglaló épületet Borsos József tervezte. Az uszoda fő jellegzetessége a belső bordás boltozatos tetőzete, aminek ötletét a margitszigeti uszoda adta. Azt egyébként nem kisebb alkotó, mint Hajós Alfréd tervezte, és három évvel korábban nyílt meg. A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a fedett uszodát a meglévő régi nagyerdei kád- és gőzfürdő, valamint az 1931-ben épült vasbeton napozó közé ékelték, így a szélessége 17 méter, a teljes vízfelületé pedig 9,7 méter. A medence versenyhossza 33,3 méter. A medenceteret 8,1 méter fesztávolságú, 7,25 méter magas vasbeton boltövek által hordott üreges téglafödémmel fedték, és a teljes uszodát három síkban húzódó födémekkel, bazilikáris megvilágítással látták el.

Az uszoda, a kádfürdő és a vigadó épületegyüttese a hotelből. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A medence alacsonyabb szintje a betegek céljait szolgálja, míg a magasabb szint az úszók céljaira épült. Ezt úgy alakították ki, hogy a padokon ülők nyakig vízzel legyenek takarva, míg a másikban például vízipóló közben se lehessen a fenékre állni. E kettős cél kielégítése érdekében 1,1 méter és 1,9 méter mélységű vízállás tetszés szerinti előállítása vált szükségessé, s ezt a megfelelő magasságokban elhelyezett le- és túlfolyók segítségével érték el. A gyógycélokat szolgáló részen 40 fokos víz volt, úszáshoz pedig 26–28 fokosat állítottak elő. 

„Debreceni Nagyerdő Gyógyfürdő” – öt nyelven kiírva az uszoda főhomlokzatán, az 1970-es években.
A mai termálfürdő 1984-ben nyílt meg a ,,kis Békás-tó" helyén. Fotó: Tulok Ferenc


A fedett uszoda medencéje a működése utolsó évtizedeiben már feszített víztükrű volt, és szaunája is működött. Régi teleken a kinti nagy pancsoló és a négyméteres medence is használható volt (még sötétben és hóesésben is), és egy sárga fóliafolyosó vezetett ki hozzájuk a fedettből. A szebb napokat megélt fedett uszoda azonban már évek óta élőhalottként, víz nélkül és úszók nélkül szomorkodik. A hírek szerint ennek műszaki hiba, a víz elfolyása az oka... Nagy kár, hiszen a Zákány utcai városi sportuszoda megnyitása ellenére is nagyon sokan szerettek itt lubickolni, arról már nem is beszélve, hogy mennyi-mennyi gyerek tanulhatott itt úszni.

Fontos adatok a fürdőkomplexumról a Pallagi úti emléktáblán.
Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Mellette pedig a Régi Vigadó, az egykori kádas fürdő, valamint a korábbi KTSZ Szolgáltatóház és persze a Nagyerdei Strand található. Helyesebben 2003 óta már nem pont a strand, hanem egy meghagyott parkdarab és az élményfürdő üvegcsarnoka, amit a dögönyözős és a négyméteres medencék helyére építettek. Viszont ehhez is ki lehet menni a régi kádas rész folyosóján is. Patinás fedett uszodánknak nem csak a boltíves mennyezete a jellegzetessége: sokan Rentka László úszásoktató miatt is szeretettel, nosztalgiával gondolnak rá. Ma már ő sincsen velünk, ahogyan a fia sem. A Debrecen lexikon című könyv szerint egyébként a nagyerdei uszoda helyén korábban a híres és szép Dobos-cukrászda állt. 


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése