Volt egyszer egy Göcs

Debrecenben a szocialista iparosítási politika egyik büszkesége a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyára volt. Ez a telep lett az ország csapágyiparának központja, amit 1952 áprilisától hoztak létre az I. ötéves terv nyomán. Régi fotók: Vencsellei István, 1977

Gyártelep és a munkáskolónia

A városi tanács a termelés gyors beindítása érdekében a vállalat rendelkezésére bocsátotta a Nyugati utcai volt huszárlaktanyát is. Itt képezték át a dolgozókat, és a gyártást is itt kezdték el, amíg felépült a Köztemető melletti iparkomplexum.

A volt irodaház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Köztemető melletti gyár terveit szovjet dokumentációk alapján alkotta meg a Gépipari Tervező Iroda. A Nyugati utcai ideiglenes üzem, a Göcs II. 1952-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére készítette el az első csapágyat az egykori huszárlaktanyában.

Könyvtár, óvoda és a Keleti-parti víkendház

Itt 1974-ig folyt a termelés, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. A városszéli nagyberuházás 1966-ig tartott.

Egy szépen felújított épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1966-ig a debreceni gyárra már 800 millió forintot költöttek, viszont a teljesítmény felkúszott évi 6,2 millió darabra. Mindeközben 1952-ben a munkáslakásokat is kijelölték a Szabadság útjára, valamint a Petőfi térre.

A vállalat 1974-es kártyanaptárja

Fejleszteni kellett (volna) a tömegközlekedési, áram- és gázellátó hálózatokat is, ugyanakkor bölcsődére, óvodára és egészségügyi ellátásra is szükség volt.

2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett könyvtárat rendeztek be, és a Keleti-főcsatorna partjára pihenőházat is építettek. Sőt, a gyáralapítás 25. évfordulóján már javában épült az új sporttelep és étterem is az Oláh Gábor utcán.

A termelés pillanatai a gyártócsarnokokban

A Magyar Gördülőcsapágy Műveket 1963-ban hozták létre a diósdi és a debreceni telepek összevonásával. Diósdon a hengergörgőket készítették, a cívisvárosban pedig a csapágyakat és a golyókat.

Aluljáró a gyártelep előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1970-es évek végétől újabb nagy fejlesztéseket hajtottak végre, ám a rendszerváltás és a privatizáció az – eladott, részekre szabdalt – MGM karrierjének is véget vetett, akárcsak sok más nagyüzemünknek is.

A XX. század. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szocialista időkre ma már szinte csak a Kassai úti Szupermen emlékeztet az épületek előtti parkolóban. De érdemes megnézni az 1972-es dátumot viselő vasúti aluljárót, valamint a közeli lakótelepen található Göcs-bunkert is.

A Sport Étterem építése 1977-ben

További üzemeink története régi képekkel:

• Barnevál
• Biogal
• Dohánygyár
• Járműjavító
• Debreceni Ruhagyár
• István Gőzmalom
• Húsipari vállalat
• Magyar Királyi Dohánybeváltó
• Ruhagyár
• Kefegyár
  
• Szalag- és Zsinórgyár
• A debreceni téglagyártás utolsó hírmondója
• A kabai cukorgyár

Életkép 1969-ben. Fotó / kiadó: Városi Tanács VB Műv. Oszt.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen legmagasabb szökőkútja volt a Pallagi úton

A debreceni Pallagi úti gyógyszergyár előtti parkban álló Wallenberg-emlékműről szóló összeállításunk Facebook-posztjához többen is hozzászóltak. Közülük Erdei Virág arra emlékeztetett, hogy az alkotás közelében, az üzem kerítésén belül régebben volt egy nagy szökőkút. Ez elevenítjük meg az archív képeinken, melyeket a Biogal című 2008-as gyártörténeti albumból repróztunk. Ezeken a fotókon az is kitűnik, hogy a szükőkút a magasságát tekintve Debrecen legnagyobb ilyen létesítménye volt.

A szökőkút és a környezete

A fent említett Facebook-posztunkhoz Katona Krisztián olvasónk a létesítménnyel kapcsolatban leszögezte: „Az nem szökőkút! Bár tényleg úgy néz ki! Hivatalosan vízvisszahűtő. A gépek hűtővizét volt hivatott visszahűteni. De laikus szemnek szökőkútnak tűnhet!”

A főkapu és a szökőkút

A szintén ehhez hozzászóló olvasónk, Nagy Csaba kifejtette azt is, hogy a szökőkút a hűtővízrendszer visszahűtésének a része volt, majd a technológiák fejlődésének köszönhetően a hűtővíz visszahűtésére hatékonyabb módszert vezettek be. Mint rámutatott, ennek következtében a szökőkút kiiktatódott a hűtővíz-recirkulációs technológiából.

A szökőkút napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már tehát nem működő építmény a fentiek ellenére még megvan az eredeti helyén. A víz nélküli medencéket, valamint a – hajót formáló? – tornyát a fenti képen örökítettük meg. Fényes Leó olvasónk egyébkéntazt javasolta: „Ha úgyse használják, akkor tegyék át olyan helyre, ahol jobban szem előtt van és hasznosabb. Pl. a Petőfi térre!” Köszönjük az észrevételeket, Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

Nyitóképünk teljes méretben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vágóhíd utcai egykori Barnevál 15 retro fotón

Debrecen egykori szocialista nagyüzeméről, a Vágóhíd utcai baromfi-feldolgozóról bocsátott rendelkezésünkre értékes muzeális képmásolatokat Kedves Olvasónk, Szilágyi Bence.

A mostani összeállításunkban ezeket a felvételeket osztjuk meg az 1952-ben átadott és 2023-ban lebontott vállalati létesítményekről.

A képmásolatok a korabeli agitációs propagandaanyagokat is megidézik.

Az albumban közölt jelenetekben minden bizonnyal nem csak debreceni életképek elevendenek meg.

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyára volt

Debrecenben a szocialista iparosítási politika egyik büszkesége a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyára volt. Ez a telep lett az ország csapágyiparának központja, amit 1952 áprilisától hoztak létre az I. ötéves terv nyomán.

Részletek a gyártelepből és a munkáskolóniából. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

A városi tanács a termelés gyors beindítása érdekében a vállalat rendelkezésére bocsátotta a Nyugati utcai volt huszárlaktanyát is. Itt képezték át a dolgozókat, és a gyártást is itt kezdték el, amíg felépült a Köztemető melletti iparkomplexum.

Az egykori csapágygyár külső, utoljára megépült irodaháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Köztemető melletti gyár terveit szovjet dokumentációk alapján alkotta meg a Gépipari Tervező Iroda. A Nyugati utcai ideiglenes üzem, a Göcs II. 1952-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére készítette el az első csapágyat az egykori huszárlaktanyában.

A könyvtár, az óvoda és a Keleti-főcsatornán kialakított víkendház. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

Itt 1974-ig folyt a termelés, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. A városszéli nagyberuházás 1966-ig tartott.

A hajdani Göcs egyik szépen felújított és működtetett létesítménye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1966-ig a debreceni gyárra már 800 millió forintot költöttek, viszont a teljesítmény felkúszott évi 6,2 millió darabra. Mindeközben 1952-ben a munkáslakásokat is kijelölték többek között a Szabadság útjára (a mai Kassai útra), valamint a Petőfi térre.

A vállalat 1974-es kártyanaptárja

Fejleszteni kellett (volna) a tömegközlekedési, áram- és gázellátó hálózatokat is, ugyanakkor bölcsődére, óvodára és egészségügyi ellátásra is szükség volt.

A volt Göcs egyik romos, törött ablakú gyárépülete a sok közül, 2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett könyvtárat rendeztek be, és a Keleti-főcsatorna partjára pihenőházat is építettek. Sőt, a gyáralapítás 25. évfordulóján már javában épült az új sporttelep és étterem is az Oláh Gábor utcán.

A termelés pillanatai a gyártócsarnokokban. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

A Magyar Gördülőcsapágy Műveket 1963-ban hozták létre a diósdi és a debreceni telepek összevonásával. Diósdon a hengergörgőket készítették, a cívisvárosban pedig a csapágyakat és a golyókat.

A felirat szerint 2022-ben 50 éves aluljáró a gyártelep előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1970-es évek végétől újabb nagy fejlesztéseket hajtottak végre, ám a rendszerváltás és a privatizáció az – eladott, részekre szabdalt – MGM karrierjének is véget vetett, akárcsak sok más nagyüzemünknek is.

A XX. század című ,,Szupermen"-szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szocialista időkre ma már szinte csak a Kassai úti „Szupermen” emlékeztet az épületek előtti parkolóban. Ha érdekel a volt kefegyárunk története is, akkor látogass ide. A Debreceni Ruhagyár históriája pedig itt idézhető fel sok fotóval. DBKL

A Sport Étterem építése 1977-ben. Fotók: Vencsellei István / MGM, 1977

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Életkép 1969-ben. Fotó / kiadó: Városi Tanács VB Műv. Oszt.