Volt egyszer egy Göcs

Debrecenben a szocialista iparosítási politika egyik büszkesége a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyára volt. Ez a telep lett az ország csapágyiparának központja, amit 1952 áprilisától hoztak létre az I. ötéves terv nyomán. Régi fotók: Vencsellei István, 1977

Gyártelep és a munkáskolónia

A városi tanács a termelés gyors beindítása érdekében a vállalat rendelkezésére bocsátotta a Nyugati utcai volt huszárlaktanyát is. Itt képezték át a dolgozókat, és a gyártást is itt kezdték el, amíg felépült a Köztemető melletti iparkomplexum.

A volt irodaház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Köztemető melletti gyár terveit szovjet dokumentációk alapján alkotta meg a Gépipari Tervező Iroda. A Nyugati utcai ideiglenes üzem, a Göcs II. 1952-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére készítette el az első csapágyat az egykori huszárlaktanyában.

Könyvtár, óvoda és a Keleti-parti víkendház

Itt 1974-ig folyt a termelés, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. A városszéli nagyberuházás 1966-ig tartott.

Egy szépen felújított épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1966-ig a debreceni gyárra már 800 millió forintot költöttek, viszont a teljesítmény felkúszott évi 6,2 millió darabra. Mindeközben 1952-ben a munkáslakásokat is kijelölték a Szabadság útjára, valamint a Petőfi térre.

A vállalat 1974-es kártyanaptárja

Fejleszteni kellett (volna) a tömegközlekedési, áram- és gázellátó hálózatokat is, ugyanakkor bölcsődére, óvodára és egészségügyi ellátásra is szükség volt.

2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett könyvtárat rendeztek be, és a Keleti-főcsatorna partjára pihenőházat is építettek. Sőt, a gyáralapítás 25. évfordulóján már javában épült az új sporttelep és étterem is az Oláh Gábor utcán.

A termelés pillanatai a gyártócsarnokokban

A Magyar Gördülőcsapágy Műveket 1963-ban hozták létre a diósdi és a debreceni telepek összevonásával. Diósdon a hengergörgőket készítették, a cívisvárosban pedig a csapágyakat és a golyókat.

Aluljáró a gyártelep előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1970-es évek végétől újabb nagy fejlesztéseket hajtottak végre, ám a rendszerváltás és a privatizáció az – eladott, részekre szabdalt – MGM karrierjének is véget vetett, akárcsak sok más nagyüzemünknek is.

A XX. század. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szocialista időkre ma már szinte csak a Kassai úti Szupermen emlékeztet az épületek előtti parkolóban. De érdemes megnézni az 1972-es dátumot viselő vasúti aluljárót, valamint a közeli lakótelepen található Göcs-bunkert is.

A Sport Étterem építése 1977-ben

További üzemeink története régi képekkel:

• Barnevál
• Biogal
• Dohánygyár
• Járműjavító
• Debreceni Ruhagyár
• István Gőzmalom
• Húsipari vállalat
• Magyar Királyi Dohánybeváltó
• Ruhagyár
• Kefegyár
  
• Szalag- és Zsinórgyár
• A debreceni téglagyártás utolsó hírmondója
• A kabai cukorgyár

Életkép 1969-ben. Fotó / kiadó: Városi Tanács VB Műv. Oszt.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A '76. augusztus 19-én felavatott városi sportcsarnok

Debrecen első sportcsarnoka 1976. augusztus 19-én nyílt meg a Szabadság útján (ma Kassai úton), az akkor még létező kisfürdő szomszédságában. Ezen a napon adták át a Csapó utcai vásárcsarnokot is. A sportcsarnokot Kertai László tervezte, aki a többek között a belvárosi korzót is tervezte. A létesítménynek 2 edzőterme, 6 öltözője, 1464 ülőhelye volt, de szertárakkal, büfével, parkolóval és NDK-légszűrővel is felszerelték.

Az átadás napján megrendezett szórakoztató programok részeként egy barátságos mérkőzés erejéig a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapata is pályára lépett, így egyúttal a 8 mm vastag Graboflex-borítást is tesztelhették Varga Pistáék. A csarnokot azóta már többször korszerűsítették, s ma már a debreceni olimpikon, Hódos Imre nevét viseli. A folytatásban további csarnokinfók, valamint a Kassai út nevezetességeit bemutató múltidéző összeállításaink olvashatók sok fotóval.

A sportcsarnok esti színei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kassai úti összeállításaink sok fotóval:

• Volt egyszer egy Göcs
• A Vilmos Huszárlaktanya
• A Kisfürdő és a Szikla a Tőletek kapott képekkel
• A hatos villamos
• A Fekete Bárány vendéglő
• A Kassai úti szupermen
• A legszebb debreceni lakópark
• A Kassai út megmaradt sok szép régi háza
• A Debreceni Köztemető

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

• Gyarmati Olga távolugró olimpiai bajnok
• Varga István világválogatott kézilabdázó
• Amikor a Debreceni Dózsa lett a bajnok
• Az első bajnoki meccs az új stadionban
• Balogh Zoltán cselgáncsozó
• A debreceni sport bölcsője
• A „6–3”
• Puskás és a magyar válogatott a Nagyerdei Stadionban
• A Nagyerdei Stadion története
• Az Oláh Gábor utcai egykori műjégpálya
• A Loki kézilabdázóinak EHF-kupagyőzelme
• Az 1979-es Loki–Nyíregy 28 ezer nézővel

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL