Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kassai út. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kassai út. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 25., csütörtök

A Kassai úti Lovarda

Debrecenben 1999. június 25-én új létesítménnyel lett gazdagabb a Kassai úti campus, midőn megnyílt a Lovarda névre keresztelt kulturális intézmény. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2026. június 25-i fotó: © Debreceni Képeslapok

A teljes nevén Lovarda Hallgatói Kulturális és Konferencia-központot a Vilmos Huszárlaktanya (utána szovjet kaszárnya) területén, annak istállójából alakították ki. Az avatási ünnepségen Bazsa György, az akkor még Kossuth Lajos nevét viselő tudományegyetem rektora elmondta: néhány évvel azelőtt nagyon kevesen álmodtak arról, hogy ezen a helyen egy ilyesfajta épület fog állni.

A teljes épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Lovarda megközelítőleg 3000 négyzetméteren kínál kulturált szórakozási lehetőséget több mint 600 ember számára. Építése összesen 483 millió forintba került. Székely Mózes, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője ugyanakkor kiemelte: az új centrum lehetőséget ad a hallgatóknak a kulturális, sport- és közéleti tevékenységeik fejlesztésére. Az átadás óta napjainkig itt megannyi koncert, színházi előadás, tanácskozás, esküvő, szilveszteri mulatság és kiállítás is szolgálta a vendégeket.

Előtérben a Zöld hullám park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kassai úti összeállításaink sok fotóval:
A szemközti dombról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 30., szombat

A 6-os villamosok emlékére

Debrecenben a legendás 6-os villamos 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, továbbá a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a korabeli kocsik később az MGM-et és a Köztemetőt se hagyták ki. Összeállításunk első két fotómásolata Méliusz Helytörténeti Fotótárból származik.

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti  Tüzérlaktanyáig. A Wikiwand szerint a tíz percenként induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett.

Élet a Csapó, Burgundia és Rákóczi utca találkozásánál

Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már a Köztemető Kassai úti (akkor Kassa úti) bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonától kaptuk.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

A laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 4., szombat

Volt egyszer egy Göcs


Debrecenben a szocialista iparosítási politika egyik büszkesége a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyára volt. Ez a telep lett az ország csapágyiparának központja, amit 1952 áprilisától hoztak létre az I. ötéves terv nyomán. Régi fotók: Vencsellei István, 1977

Gyártelep és a munkáskolónia

A városi tanács a termelés gyors beindítása érdekében a vállalat rendelkezésére bocsátotta a Nyugati utcai volt huszárlaktanyát is. Itt képezték át a dolgozókat, és a gyártást is itt kezdték el, amíg felépült a Köztemető melletti iparkomplexum.

A volt irodaház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Köztemető melletti gyár terveit szovjet dokumentációk alapján alkotta meg a Gépipari Tervező Iroda. A Nyugati utcai ideiglenes üzem, a Göcs II. 1952-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére készítette el az első csapágyat az egykori huszárlaktanyában.

Könyvtár, óvoda és a Keleti-parti víkendház

Itt 1974-ig folyt a termelés, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. A városszéli nagyberuházás 1966-ig tartott.

Egy szépen felújított épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1966-ig a debreceni gyárra már 800 millió forintot költöttek, viszont a teljesítmény felkúszott évi 6,2 millió darabra. Mindeközben 1952-ben a munkáslakásokat is kijelölték a Szabadság útjára, valamint a Petőfi térre.

A vállalat 1974-es kártyanaptárja

Fejleszteni kellett (volna) a tömegközlekedési, áram- és gázellátó hálózatokat is, ugyanakkor bölcsődére, óvodára és egészségügyi ellátásra is szükség volt.

2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett könyvtárat rendeztek be, és a Keleti-főcsatorna partjára pihenőházat is építettek. Sőt, a gyáralapítás 25. évfordulóján már javában épült az új sporttelep és étterem is az Oláh Gábor utcán.

A termelés pillanatai a gyártócsarnokokban

A Magyar Gördülőcsapágy Műveket 1963-ban hozták létre a diósdi és a debreceni telepek összevonásával. Diósdon a hengergörgőket készítették, a cívisvárosban pedig a csapágyakat és a golyókat.

Aluljáró a gyártelep előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1970-es évek végétől újabb nagy fejlesztéseket hajtottak végre, ám a rendszerváltás és a privatizáció az – eladott, részekre szabdalt – MGM karrierjének is véget vetett, akárcsak sok más nagyüzemünknek is.

A XX. század. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szocialista időkre ma már szinte csak a Kassai úti Szupermen emlékeztet az épületek előtti parkolóban. De érdemes megnézni az 1972-es dátumot viselő vasúti aluljárót, valamint a közeli lakótelepen található Göcs-bunkert is.

A Sport Étterem építése 1977-ben
Életkép 1969-ben. Fotó / kiadó: Városi Tanács VB Műv. Oszt.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 19., kedd

A '76. augusztus 19-én felavatott városi sportcsarnok

Debrecen első sportcsarnoka 1976. augusztus 19-én nyílt meg a Szabadság útján (ma Kassai úton), az akkor még létező kisfürdő szomszédságában. Ezen a napon adták át a Csapó utcai vásárcsarnokot is. A sportcsarnokot Kertai László tervezte, aki a többek között a belvárosi korzót is tervezte. A létesítménynek 2 edzőterme, 6 öltözője, 1464 ülőhelye volt, de szertárakkal, büfével, parkolóval és NDK-légszűrővel is felszerelték.


Az átadás napján megrendezett szórakoztató programok részeként egy barátságos mérkőzés erejéig a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapata is pályára lépett, így egyúttal a 8 mm vastag Graboflex-borítást is tesztelhették Varga Pistáék. A csarnokot azóta már többször korszerűsítették, s ma már a debreceni olimpikon, Hódos Imre nevét viseli. A folytatásban további csarnokinfók, valamint a Kassai út nevezetességeit bemutató múltidéző összeállításaink olvashatók sok fotóval.

A sportcsarnok esti színei. Fotó: © Debreceni Képeslapok



További sportos cikkeink a cívisvárosból:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

    2025. május 31., szombat

    Ma 54 éve járt utoljára a debreceni 6-os villamos

    Debrecen legendás 6-os villamosa 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. Az első képünk a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származik:

    Élet a Csapó, Burgundia és Rákóczi utca találkozásánál

    A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, valamint a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a kocsik az MGM-et, valamint a Köztemetőt se hagyták ki. Az alábbi képet Gara Kálmántól kaptuk.

    Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

    A 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti Tüzérlaktanyáig (írja a  Wikiwand). A tíz percenkét induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett. Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 90 éve, 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már a Köztemetőnek a Kassai úti bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonának köszönjük.

    A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

    laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

    Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal


    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

    2024. május 31., péntek

    Ma 53 éve járt utoljára a debreceni 6-os villamos

    Debrecen legendás 6-os villamosa 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, valamint a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a kocsik az MGM-et és a Köztemetőt se hagyták ki. Az alábbi képet Gara Kálmántól kaptuk:

    Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

    A Wikiwand szerint a 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti Tüzérlaktanyáig. A tíz percenkét induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett. Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 90 éve, 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már Köztemető Kassai úti bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonának köszönjük.

    A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

    laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

    Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal


    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

    2024. április 10., szerda

    A Kassai út megmaradt régi szép házai


    Debrecenben az Árpád téri templom és a Benczúr utcai Köztemető, illetve a volt Göcs közötti út a Kassai út nevet viseli. Fotók© Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

    A Kassai út első épülete a páratlan oldalban az Árpád tér mellett. Fotó© Debreceni Képeslapok

    A Kassai útnak eredetileg Hadházi út volt a neve, ám 1948 és a rendszerváltás között Szabadság útjának nevezték. Itt volt a híres kisfürdő és a Szikla, s ezen az úton jártak a 6-os villamosok is.

    A kockaköves Árpád tér ilyen volt 1971-ben. A képen szovjet óriás Belaz dömperek mennek a Szabadság útja felől a Csapó utca épülő panelházai felé... (Fotó: Fortepan / Uvaterv.)

    Ezt a helyet jártuk be a közelmúltban, felmérendő a megmaradt régi házait.

    A Kassai út első épülete a páros oldalban az Árpád tér és a Homok utca sarkánál. Fotó© Debreceni Képeslapok

    Az Árpád tér felől, a Homok és a Dembinszky utca vonalában máris több régi szép házat találhatunk a Kassai úton. Van itt vegyesbolt, műszaki üzlet, patika, üvegműves és presszó is.

    Szolgáltatóházzá átalakított lakóházak a Kassai út elején, a páros oldalban. Fotó© Debreceni Képeslapok

    A Kassai út elején áll a református egyházközség szép épülete is, ami stílusában igazodik a temploméhoz.

    Az egyházközség szép épülete az Apafi-sarkon. Fotó© Debreceni Képeslapok

    A következő képen szereplő épületben (ami a Laktanya utca sarkán található) cukrászda és presszó is üzemelt hajdanán, azonban most üresnek tűnt.

    Ebben a Laktanya-sarki házban anno kocsma és cukrászda is működött. Fotó© Debreceni Képeslapok

    A Jánosi utca és a Sámsoni út közötti gyönyörű egykori tisztviselőtelep egy külön történet. A mintegy 90 éves kolóniában díszes egyensorházak vannak saját zöldterületekkel, belső kerítésekkel és utakkal.

    A Jánosi és a Sámsoni közötti egykori tisztviselőtelep egyik pompás házrésze. Fotó© Debreceni Képeslapok

    Meglátogattuk a Debreceni Egyetem campusát is, ami eredetileg a Vilmos Huszárlaktanya volt.

    A Kassai úti egyetemi campus egyik káprázatos épülete. Fotó© Debreceni Képeslapok

    Az alábbi épület a Sámsoni úti kereszteződésben áll elég régóta üresnek tűnően. Arra azonban sokan emlékezhetnek még, hogy mi működött benne.

    A Sámsoni-sarki épületben korábban sokáig gumiszerviz is működött. Fotó© Debreceni Képeslapok

    Külön szigetet alkot a Zöldfa Vendéglő is, ahol fedett utcai terasz és meleg étel is van. Sajnos a Zöldfa jobb oldalában lévő házat lebontották, és egy hatalmas építkezés zajlik a helyén, amit összenyitottak más telkekkel. 

    A békebeli időket idéző Zöldfa Vendéglő épülete. Fotó© Debreceni Képeslapok

    Megvan viszont a Zöldfa és a Sámsoni-sarki volt gumis közötti régi szép épület, ebben többek között irodai szolgáltatást nyújtanak. Az ezt bemutató képünk utáni fotóinkon egy különleges retró épület is megcsodálható, ami a Kassai és a Baksay utca sarkán van. A rendőrségi objektum a formája, valamint a megannyi ablaka miatt se mindennapi.

    A Sámsoni-sarki gumis és a Zöldfa közötti pompás épület. Fotó© Debreceni Képeslapok

    Itt nagyjából véget is érnek a Kassai úti régi szép házak, de érdemes továbbsétálni. A sín felől van a hajdani Göcs-bunker, valamint a Superman-szobor is, amiket úgyszintén megéri felfedezni!

    A Baksay-sarki rendőrségi bázis hihetetlen ablakrendszerű homlokzatai. Fotó© Debreceni Képeslapok

    Kapcsolódó múltidézéseink:
    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!