Debreceni Képeslapok: Kassai út

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kassai út. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 21., hétfő

A Fekete Bárány

Debrecenben a Köztemető közelében, a Szabadság útja 121. szám alatt működött a Fekete Bárány italbolt. Ez a kocsma látható az 1959-es első fotón, amely kapcsán az jutott eszünkbe, hogy vajon létezik-e még a nevezetes búfelejtő. A ma már Kassai úti műintézmény épületéről örömmel állapítottuk meg, hogy megvan, és itt ma is vendéglátóhely üzemel. A 2026. szeptember 20-i fotója lentebb látható.

Élet a kocsmánál, 1959. (Fortepan / Bauer Sándor)

Egy korábbi posztunkhoz erről a helyről Endrődi Sándor olvasónk azt írta, hogy emlékei szerint az 1960-as évek elején cigányzenekar is játszott itt, míg Tóth János arra emlékeztetett, hogy Sírásónak is hívták a vendéglőt. Szabóné Bárány Ági pedig felidézte: „Itt laktam a harmadikon!!! Sokszor lementem lángosért, mert megkívántam, mikor sütötték. Szerettem itt lakni!!!!” Kurucz Anna úgy fogalmazott, hogy Vidám Sírásónak nevezték az ő idejében, mellette volt, közel a Göcs. Műszak után az emberek oda tértek be legurítani egy-két pohár sört. Emiatt is volt az, hogy a hatvanas években fizetéskor a feleségek a gyárkapu előtt várták a férjeiket.

2026. IX. 20-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagy János leírta: „A Finommechanikával szemben volt, gyakran megfordultunk ott! Még cigányzene is volt. "Kanmajom" Géza és zenekara muzsikált!” Erre Sándor Péter így válaszolt: „Kanmajom Géza alias Müller Géza.” Ugyanakkor Uzsoki Ferenc felidézte: „Egyszer "kanmajom" ... félig aludva egy húron húzta egyedül, mert már annyi maradt a brácsán. A többiek már ott hagyták.” S végül íme, Csuvarszki Sándorné így fogalmazott: „Ebben a házban laktunk, a háztartási bolt felett a 2. emeleten, a konyhaablakból, mely az udvar felé nyílt, sokszor hallgattuk a kocsma ablakán (mely szintén az udvar felé nyílt) kihallatszó zenét. A házban lakók nem háborogtak. Jó volt ott lakni.”

Nyitóképünk teljes méretben. (Fortepan / Bauer Sándor)

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. augusztus 19., szerda

A '76. augusztus 19-én felavatott városi sportcsarnok

Debrecen első sportcsarnoka 1976. augusztus 19-én nyílt meg a Szabadság útján (ma Kassai úton), az akkor még létező kisfürdő szomszédságában. Ezen a napon adták át a Csapó utcai vásárcsarnokot is. A sportcsarnokot Kertai László tervezte, aki a többek között a belvárosi korzót is tervezte. A létesítménynek 2 edzőterme, 6 öltözője, 1464 ülőhelye volt, de szertárakkal, büfével, parkolóval és NDK-légszűrővel is felszerelték.

Az átadás napján megrendezett szórakoztató programok részeként egy barátságos mérkőzés erejéig a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapata is pályára lépett, így egyúttal a 8 mm vastag Graboflex-borítást is tesztelhették Varga Pistáék. A csarnokot azóta már többször korszerűsítették, s ma már a debreceni olimpikon, Hódos Imre nevét viseli. A folytatásban további csarnokinfók, valamint a Kassai út nevezetességeit bemutató múltidéző összeállításaink olvashatók sok fotóval.

A sportcsarnok esti színei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kassai úti összeállításaink sok fotóval:

További sportos cikkeink:

DBKL

2026. június 25., csütörtök

A Kassai úti Lovarda

Debrecenben 1999. június 25-én új létesítménnyel lett gazdagabb a Kassai úti campus, midőn megnyílt a Lovarda névre keresztelt kulturális intézmény. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2026. június 25-i fotó: © Debreceni Képeslapok

A teljes nevén Lovarda Hallgatói Kulturális és Konferencia-központot a Vilmos Huszárlaktanya (utána szovjet kaszárnya) területén, annak istállójából alakították ki. Az avatási ünnepségen Bazsa György, az akkor még Kossuth Lajos nevét viselő tudományegyetem rektora elmondta: néhány évvel azelőtt nagyon kevesen álmodtak arról, hogy ezen a helyen egy ilyesfajta épület fog állni.

A teljes épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Lovarda megközelítőleg 3000 négyzetméteren kínál kulturált szórakozási lehetőséget több mint 600 ember számára. Építése összesen 483 millió forintba került. Székely Mózes, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője ugyanakkor kiemelte: az új centrum lehetőséget ad a hallgatóknak a kulturális, sport- és közéleti tevékenységeik fejlesztésére. Az átadás óta napjainkig itt megannyi koncert, színházi előadás, tanácskozás, esküvő, szilveszteri mulatság és kiállítás is szolgálta a vendégeket.

Előtérben a Zöld hullám park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kassai úti összeállításaink sok fotóval:

A szemközti dombról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. május 30., szombat

A 6-os villamosok emlékére

Debrecenben a legendás 6-os villamos 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, továbbá a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a korabeli kocsik később az MGM-et és a Köztemetőt se hagyták ki. Összeállításunk első két fotómásolata Méliusz Helytörténeti Fotótárból származik.

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti Tüzérlaktanyáig. A Wikiwand szerint a tíz percenként induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett.

Élet a Csapó, Burgundia és Rákóczi utca találkozásánál

Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már a Köztemető Kassai úti (akkor Kassa úti) bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonától kaptuk.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

A laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

DBKL

2026. április 4., szombat

Volt egyszer egy Göcs

Debrecenben a szocialista iparosítási politika egyik büszkesége a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyára volt. Ez a telep lett az ország csapágyiparának központja, amit 1952 áprilisától hoztak létre az I. ötéves terv nyomán. Régi fotók: Vencsellei István, 1977

Gyártelep és a munkáskolónia

A városi tanács a termelés gyors beindítása érdekében a vállalat rendelkezésére bocsátotta a Nyugati utcai volt huszárlaktanyát is. Itt képezték át a dolgozókat, és a gyártást is itt kezdték el, amíg felépült a Köztemető melletti iparkomplexum.

A volt irodaház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Köztemető melletti gyár terveit szovjet dokumentációk alapján alkotta meg a Gépipari Tervező Iroda. A Nyugati utcai ideiglenes üzem, a Göcs II. 1952-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére készítette el az első csapágyat az egykori huszárlaktanyában.

Könyvtár, óvoda és a Keleti-parti víkendház

Itt 1974-ig folyt a termelés, aztán átadták a telepet a Budapesti Finomkötöttáru-gyár Debreceni Gyáregységének. A városszéli nagyberuházás 1966-ig tartott.

Egy szépen felújított épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1966-ig a debreceni gyárra már 800 millió forintot költöttek, viszont a teljesítmény felkúszott évi 6,2 millió darabra. Mindeközben 1952-ben a munkáslakásokat is kijelölték a Szabadság útjára, valamint a Petőfi térre.

A vállalat 1974-es kártyanaptárja

Fejleszteni kellett (volna) a tömegközlekedési, áram- és gázellátó hálózatokat is, ugyanakkor bölcsődére, óvodára és egészségügyi ellátásra is szükség volt.

2022. január 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett könyvtárat rendeztek be, és a Keleti-főcsatorna partjára pihenőházat is építettek. Sőt, a gyáralapítás 25. évfordulóján már javában épült az új sporttelep és étterem is az Oláh Gábor utcán.

A termelés pillanatai a gyártócsarnokokban

A Magyar Gördülőcsapágy Műveket 1963-ban hozták létre a diósdi és a debreceni telepek összevonásával. Diósdon a hengergörgőket készítették, a cívisvárosban pedig a csapágyakat és a golyókat.

Aluljáró a gyártelep előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1970-es évek végétől újabb nagy fejlesztéseket hajtottak végre, ám a rendszerváltás és a privatizáció az – eladott, részekre szabdalt – MGM karrierjének is véget vetett, akárcsak sok más nagyüzemünknek is.

A XX. század. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szocialista időkre ma már szinte csak a Kassai úti Szupermen emlékeztet az épületek előtti parkolóban. De érdemes megnézni az 1972-es dátumot viselő vasúti aluljárót, valamint a közeli lakótelepen található Göcs-bunkert is.

A Sport Étterem építése 1977-ben

További üzemeink története régi képekkel:

Életkép 1969-ben. Fotó / kiadó: Városi Tanács VB Műv. Oszt.

DBKL

2025. május 31., szombat

Ma 54 éve járt utoljára a debreceni 6-os villamos

Debrecen legendás 6-os villamosa 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. Az első képünk a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származik:

Élet a Csapó, Burgundia és Rákóczi utca találkozásánál

A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, valamint a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a kocsik az MGM-et, valamint a Köztemetőt se hagyták ki. Az alábbi képet Gara Kálmántól kaptuk.

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti Tüzérlaktanyáig (írja a Wikiwand). A tíz percenkét induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett. Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 90 éve, 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már a Köztemetőnek a Kassai úti bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonának köszönjük.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. május 31., péntek

Ma 53 éve járt utoljára a debreceni 6-os villamos

Debrecen legendás 6-os villamosa 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, valamint a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a kocsik az MGM-et és a Köztemetőt se hagyták ki. Az alábbi képet Gara Kálmántól kaptuk:

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A Wikiwand szerint a 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti Tüzérlaktanyáig. A tíz percenkét induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett. Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 90 éve, 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már Köztemető Kassai úti bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonának köszönjük.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal

DBKL

2024. április 10., szerda

A Kassai út megmaradt régi szép házai

Debrecenben az Árpád téri templom és a Benczúr utcai Köztemető, illetve a volt Göcs közötti út a Kassai út nevet viseli. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kassai útnak eredetileg Hadházi út volt a neve, ám 1948 és a rendszerváltás között Szabadság útjának nevezték. Itt volt a híres kisfürdő és a Szikla, s ezen az úton jártak a 6-os villamosok is.

A kockaköves Árpád tér ilyen volt 1971-ben. A képen szovjet óriás Belaz dömperek mennek a Szabadság útja felől a Csapó utca épülő panelházai felé... (Fotó: Fortepan / Uvaterv.)

Ezt a helyet jártuk be a közelmúltban, felmérendő a megmaradt régi házait.

Az Árpád tér felől, a Homok és a Dembinszky utca vonalában máris több régi szép házat találhatunk a Kassai úton. Van itt vegyesbolt, műszaki üzlet, patika, üvegműves és presszó is.

A Kassai út elején áll a református egyházközség szép épülete is, ami stílusában igazodik a temploméhoz.

A következő képen szereplő épületben (ami a Laktanya utca sarkán található) cukrászda és presszó is üzemelt hajdanán, azonban most üresnek tűnt.

A Jánosi utca és a Sámsoni út közötti gyönyörű egykori tisztviselőtelep egy külön történet. A mintegy 90 éves kolóniában díszes egyensorházak vannak saját zöldterületekkel, belső kerítésekkel és utakkal.

Meglátogattuk a Debreceni Egyetem campusát is, ami eredetileg a Vilmos Huszárlaktanya volt.

Az alábbi épület a Sámsoni úti kereszteződésben áll elég régóta üresnek tűnően. Arra azonban sokan emlékezhetnek még, hogy mi működött benne.

Külön szigetet alkot a Zöldfa Vendéglő is, ahol fedett utcai terasz és meleg étel is van. Sajnos a Zöldfa jobb oldalában lévő házat lebontották, és egy hatalmas építkezés zajlik a helyén, amit összenyitottak más telkekkel.

Megvan viszont a Zöldfa és a Sámsoni-sarki volt gumis közötti régi szép épület, ebben többek között irodai szolgáltatást nyújtanak. Az ezt bemutató képünk utáni fotóinkon egy különleges retró épület is megcsodálható, ami a Kassai és a Baksay utca sarkán van. A rendőrségi objektum a formája, valamint a megannyi ablaka miatt se mindennapi.

Itt nagyjából véget is érnek a Kassai úti régi szép házak, de érdemes továbbsétálni. A sín felől van a hajdani Göcs-bunker, valamint a Superman-szobor is, amiket úgyszintén megéri felfedezni!

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 21., hétfő

2026. augusztus 19., szerda

2026. június 25., csütörtök

2026. május 30., szombat

2026. április 4., szombat

2025. május 31., szombat

2024. május 31., péntek

2024. április 10., szerda