Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bocskai tér. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bocskai tér. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. november 29., szombat

Csomor Gyula „Meteor Mozgója” 1933-ban

Debrecen legendás filmszínházáról, az akkor még Meteor Mozgó nevű moziról található ritkán látott fotó abban az albumban, amit a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. készített 1933-ban. E páratlan felvételről az is kiderül, hogy Csomor Gyula 1911-ben emelt épületének (ami szerencsére ma is áll) eredetileg cizelláltabb formája volt.

A Meteor Mozgó 1933-ban. Fotó: TKL

Nem mellékesen a téren a Meteor Mozival szemközt akkor már 20 éve pompázott a Demke palotája is, közöttük pedig piac is működött, úgyhogy fantasztikus élmény lehetett ott sétálgatni! Akit érdekel a Meteor Mozi története, erre az összeállításunkra látogatva ismerheti meg sok régi képpel.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 11., csütörtök

A régi Demke gyönyörű épülete sosem látott képeken

Debrecenben volt egyszer egy tornyos, címeres, manzárdos palota a mai Dobozi-lakótelep melletti téren, s ezt az épületet 1913-ban nyitották meg a szintén emlékezetes Meteor Mozival szemközt. A cívisváros idősebb lakói közül sokan még itt, az egykori „Demkében” látták meg a napvilágot.

A Bocskai Téri DMKE 1973-ban

Az első és a harmadik fotónk forrása a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege. Az 1973 áprilisi képek azért is érdekesek, mert nagyon ritkán, illetve soha nem publikálták őket; színesben és hátulról is megismerhető általuk a palota, ugyanakkor az is látható, hogy az épület külsőre nem volt olyan rossz állapotban, amely indokolta volna az egy évvel későbbi robbantásos elbontását.


A fenti gyönyörű képeslapot 1917-ben adta ki Antalfy József, akinek a híres könyv- és papírkereskedése a ma 48 éve kiégett Szent Anna-sarki bankpalotában működött.

A DMKE ritkán látott hátsó fertálya

A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származik, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést.


A létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla, valamint Szivessy Tibor tervei alapján.

A képeslapmásolatot Vértesi Ferencnek köszönjük!

Az épületet 1974 tavaszán robbantották le, ahogy 1973-ban az Aranybika és a Hatvan utca közti házsort is. A Bika melletti épületek lebontásának története itt ismerhető meg további régi képekkel.

A detonáció rövid híre a Naplóban 1974. március 30-án

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A DMKE helyére épített iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. május 8., csütörtök

Miért kellett lebontani a gyönyörű Demkét?

Debrecen legendás népjóléti intézményével, a Demkével kapcsolatban ma is sokakat foglalkoztat az, hogy vajon mi szükség volt felrobbantani a szép épületet 1974. március 29-én.

A helytörténeti fotótár 1973-as képe

A népjóléti palota állapotáról már a ma 60 esztendeje, 1965. január 7-én megjelent újságban is lehangoló összeállítás jelent meg. A cikk szerint (lásd a következő felvételen) az épület már akkor romos, szűkös és nem igazán higiénikus volt, a helyiségeit gerendákkal kellett alátámasztani, és az illetékesek sokallották a teljes körű renoválásának költségeit. A fenti fotón külsőre még nagyon szép a DMKE (Demke), azonban sajnos végül mégis úgy döntöttek, hogy „nem bajlódnak tovább” vele... Az épület helyére végül a mai Benedek Elek Általános Iskolát építették. A Demkével szemközti Meteor Mozi története pedig ebben az összeállításunkban olvasható sok régi képpel.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. március 29., péntek

Ma 50 éve robbantották fel a „Demke” szülőotthont


Debrecen idősebb lakói közül sokan még az egykori ,,Demkében" látták meg a napvilágot. A tornyos, címeres, manzárdos, oszlopos palotát a mai Dobozi-lakótelep melletti téren nyitották meg 1913-ban, a Meteor Mozival szemközt. A fenti fotó kiadója: Antalfy József könyv- és papírkereskedése, Debrecen, Szent Anna utca 13–24. szám (a bankpalota). A képeslap 1917-ben jelent meg.

A rendőrségi palotához hasonló külsejű népjóléti intézmény főhomlokzatát a magyar címer is ékesítette.
A képeslapmásolatot Vértesi Ferenc töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük!

A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származik, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést. A létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla, valamint Szivessy Tibor tervei alapján.

A Népház (és sok más nevezetesség) hihetetlen látványa a Meteor Mozival szemközti bérház tetejéről. Képforrás: Déri Múzeum Fotótára

A város 1927-ben megvásárolta az akkor már tehát 14 éves palotát, és új tartalommal töltötte meg. Akkor lett a funkciója anya- és csecsemővédelmi intézet, népjóléti hivatal, népfürdő, valamint gyermekkórház, tej- és népkonyha is. A komplexumban védőnői lakások, olvasóterem, labor és röntgen is működött, s ezek nagy részét a Stefánia Szövetség kezelte.

A DMKE nagyon sok embert fogadott, így körülötte is élénk élet zajlott.
A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönet Neki is!

A sokrétű és fontos intézet naponta mintegy 1200 adag ingyen ebédet osztott ki a rászorulóknak, s a neve akkor már Debrecen Sz. Kir. Város Magoss György Népház volt.


Tevékenysége annyira fogalommá vált, hogy amikor például a közeli Bocskai István Általános Iskolában összeíráskor megkérdezték az egyik gyereket, hogy hol született, nem azt mondta, hogy Debrecenben, hanem azt, hogy „Itt, a Demkében”...

Egy utolsó fotó a lerobbantás előtti Népházról. Képforrás: Benedek Elek Általános Iskola

A nagy hírű intézmény végül mégis a megszüntetés sorsára jutott, és a 60 évet megélt épületét ugyanúgy lerobbantották, mint 1973 tavaszán a régi épületsort az Aranybika és a Hatvan utca között.

A detonáció rövid tudósítása a Hajdú-bihari Napló 1974. március 30-i számában

A „Demke” robbantása  1974. március 29-én délelőtt volt, és a tanítók kivitték az utcára a diákokat, hogy láthassák a palota utolsó pillanatait... Az épület helyén ma iskola van. Béke poraira!

A DMKE helyére épített Benedek Elek Általános Iskola a Cegléd utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A DMKE helyére épített Benedek Elek Általános Iskola a volt Meteor felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2015. augusztus 16., vasárnap

Egy hajléktalan halála

Az elhunyt hajléktalanok emlékműve
a Dobozi utcai éjjeli menedékhelyen
A Debrecenben tengődő földönfutók számát télen 1000–1500-ra teszik, máskor kb. feleannyira. Most ismét örökre eltávozott közülük egyvalaki.

Élete utolsó éveiben a férfi már bottal és nehezen járt. Sokszor lehetett látni a Bocskai téren, ahol az egykori Meteor Mozi kapualjában táborozott a társaival, vagy pedig az ottani padokon és a bokrok között.

Leginkább egy guberáló nővel töltötte az időt – ő siratta ma is az aszfaltra rogyva a Dobozi utca mellett, ahol letakarták a holttestét. Onnan karnyújtásnyira található az éjjeli menedékhely, aminek udvarán áll az elhunyt hajléktalanok emlékműve (Kovács Pál fafaragó népi iparművész alkotása 2001-ből).

Mottója akár ez is lehetne: „Ember, ki itt megállsz, szállj magadba egy pillanatra – hisz te is bármikor juthatsz erre a sorsra...” Béke poraikra!

Szöveg és fotó:
Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok