Ahol Szabó Magda is született: a Magyar Királyi Bábaképezde

Debrecenben a Budai Ézsaiás és a Vágóhíd utca között bújik meg a fák alatt egy minifalunak tűnő, körbekerített létesítmény. A parkokkal övezett kis házakban a Debreceni Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működik, eredetileg azonban a Magyar Királyi Bábaképezde és Nőgyógyászati Klinika számára nyílt meg 1906 júniusában.

A mai Wesselényi városrészben fekvő intézményről a most megosztott régi szép képeslapot Kedves Olvasónk, V. Pákozdi Zoltán Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. A bábaképző-nőgyógyászatot a mai Bem tér 9. szám alatti épületből költöztették ide, és a vezetője dr. Kenézy Gyula volt. Itt látta meg a napvilágot 1917. október 5-én a későbbi világhírű írónk, Szabó Magda is.

A Bárczy napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bem téri régi épületben később a Debreceni Torna Egylet végzett igen hasznos munkát. A Bárczy pedig 1947-től kezdte használni a helyiségeit a bábaképezdének, amely tevékenységi köre egyébként aztán átkerült az orvostudományi egyetemhez (1918) és a közeli Demkébe (1913). Az I. világháború idején itt is hadikórház volt. A régi képeslapon szereplő tornyos épület, illetve a torony ma már nincsen meg, és sok mást is átépítettek a területen.

A dohánykutató felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bárczy azonban napjainkban is őrzi a békebeli intézményépítés emberközeli, praktikus jegyeit. A szomszédos MÁV-lakóparkkal, az Attila téri templommal, a volt dohányvizsgálóval és dohánygyárral, valamint a felüljáróval, a katolikus temetővel és az egykori pavilonlaktanyával (melyek története a cikk végén szerepel) Debrecennek egy rendkívül értékes, érdekes és izgalmas részét alkotja. A hajdani csendőrlaktanyát sajnos már csak az archív felvételeinken tudjuk bemutatni.

Nyitóképünk teljes méretben. Adományozó: V. Pákozdi Zoltán

Kapcsolódó összeállításaink:

• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Wesselényi városrész
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• A pavilonlaktanya
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A Debreceni Dohánygyár
• A magyar királyi dohánybeváltó
• A 4-es villamos
• Az Utopia Disco
• A Csontváry-festmények megmentője

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Volt egyszer egy „Demke”

Debrecen idősebb lakói közül sokan még az egykori „Demkében” látták meg a napvilágot. A tornyos, címeres, manzárdos, oszlopos palotát a mai Dobozi-lakótelep melletti téren nyitották meg 1913-ban, a Csomor Gyula-féle Meteor Mozival szemközt.

A képet Vértesi Ferencnek köszönjük

Az alábbi fotó kiadója: Antalfy József könyv- és papírkereskedése (Szent Anna utca 13–24. szám, bankpalota). A képeslap 1917-ben jelent meg. A rendőrségi palotához hasonló külsejű népjóléti intézmény főhomlokzatát a magyar címer is ékesítette.

A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származhat, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést. Ez a gyönyörű létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján.

A Népház és a Meteor. Képforrás: Déri Múzeum Fotótára

A város 1927-ben megvásárolta a palotát, és új tartalommal töltötte meg. Akkor lett a funkciója anya- és csecsemővédelmi intézet, népjóléti hivatal, népfürdő, valamint gyermekkórház, tej- és népkonyha is. A komplexumban védőnői lakások, olvasóterem, labor és röntgen is működött, s ezek nagy részét a Stefánia Szövetség kezelte. A DMKE nagyon sok embert fogadott, így körülötte is élénk élet zajlott.

A képet Vekerdi Károlynak köszönjük

A sokrétű és fontos intézet naponta mintegy 1200 adag ingyen ebédet osztott ki a rászorulóknak, s a neve akkor már Debrecen Sz. Kir. Város Magoss György Népház volt. Tevékenysége annyira fogalommá vált, hogy amikor például a közeli iskolában összeíráskor megkérdezték az egyik gyereket, hogy hol született, nem azt mondta, hogy Debrecenben, hanem azt, hogy „Itt, a Demkében”...

A helytörténeti fotótár 1973-as képe

A népjóléti palota állapotáról az 1965. január 7-én megjelent újság közölt lehangoló összeállítást. A cikk szerint (lásd alul) az épület már akkor romos, szűkös és nem igazán higiénikus volt, a helyiségeit gerendákkal kellett alátámasztani, és az illetékesek sokallották a teljes körű renoválásának költségeit. Ezek miatt sajnos végül úgy döntöttek, hogy „nem bajlódnak tovább” vele.

A robbantás előtt. Képforrás: Benedek-iskola

A nagy hírű intézmény 61 évet megélt épületét ugyanúgy lerobbantották, mint 1973 tavaszán a régi épületsort az Aranybika Hotel és a Hatvan utca között. Béke poraikra!

Rövid tudósítás az 1974. március 30-i Naplóban

A „Demke” robbantása  1974. március 29-én délelőtt volt, és a tanítók kivitték az utcára a diákokat, hogy láthassák a palota utolsó pillanatait... A palota helyére a Benedek Elek Általános iskolát építették, mely 1976-ban nyílt meg.

Iskola a DMKE helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi Demke gyönyörű épülete sosem látott képeken

Debrecenben volt egyszer egy tornyos, címeres, manzárdos palota a mai Dobozi-lakótelep melletti téren, s ezt az épületet 1913-ban nyitották meg a szintén emlékezetes Meteor Mozival szemközt. A cívisváros idősebb lakói közül sokan még itt, az egykori „Demkében” látták meg a napvilágot.

A Bocskai Téri DMKE 1973-ban

Az első és a harmadik fotónk forrása a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege. Az 1973 áprilisi képek azért is érdekesek, mert nagyon ritkán, illetve soha nem publikálták őket; színesben és hátulról is megismerhető általuk a palota, ugyanakkor az is látható, hogy az épület külsőre nem volt olyan rossz állapotban, amely indokolta volna az egy évvel későbbi robbantásos elbontását.

A fenti gyönyörű képeslapot 1917-ben adta ki Antalfy József, akinek a híres könyv- és papírkereskedése a ma 48 éve kiégett Szent Anna-sarki bankpalotában működött.

A DMKE ritkán látott hátsó fertálya

A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származik, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést.

A létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla, valamint Szivessy Tibor tervei alapján.

A képeslapmásolatot Vértesi Ferencnek köszönjük!

Az épületet 1974 tavaszán robbantották le, ahogy 1973-ban az Aranybika és a Hatvan utca közti házsort is. A Bika melletti épületek lebontásának története itt ismerhető meg további régi képekkel.

A detonáció rövid híre a Naplóban 1974. március 30-án

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A DMKE helyére épített iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Miért kellett lebontani a gyönyörű Demkét?

Debrecen legendás népjóléti intézményével, a Demkével kapcsolatban ma is sokakat foglalkoztat az, hogy vajon mi szükség volt felrobbantani a szép épületet 1974. március 29-én.

A helytörténeti fotótár 1973-as képe

A népjóléti palota állapotáról már a ma 60 esztendeje, 1965. január 7-én megjelent újságban is lehangoló összeállítás jelent meg. A cikk szerint (lásd a következő felvételen) az épület már akkor romos, szűkös és nem igazán higiénikus volt, a helyiségeit gerendákkal kellett alátámasztani, és az illetékesek sokallották a teljes körű renoválásának költségeit. A fenti fotón külsőre még nagyon szép a DMKE (Demke), azonban sajnos végül mégis úgy döntöttek, hogy „nem bajlódnak tovább” vele... Az épület helyére végül a mai Benedek Elek Általános Iskolát építették. A Demkével szemközti Meteor Mozi története pedig ebben az összeállításunkban olvasható sok régi képpel.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 50 éve robbantották fel a „Demke” szülőotthont

Debrecen idősebb lakói közül sokan még az egykori ,,Demkében" látták meg a napvilágot. A tornyos, címeres, manzárdos, oszlopos palotát a mai Dobozi-lakótelep melletti téren nyitották meg 1913-ban, a Meteor Mozival szemközt. A fenti fotó kiadója: Antalfy József könyv- és papírkereskedése, Debrecen, Szent Anna utca 13–24. szám (a bankpalota). A képeslap 1917-ben jelent meg.

A rendőrségi palotához hasonló külsejű népjóléti intézmény főhomlokzatát a magyar címer is ékesítette.
A képeslapmásolatot Vértesi Ferenc töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük!

A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származik, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést. A létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla, valamint Szivessy Tibor tervei alapján.

A Népház (és sok más nevezetesség) hihetetlen látványa a Meteor Mozival szemközti bérház tetejéről. Képforrás: Déri Múzeum Fotótára

A város 1927-ben megvásárolta az akkor már tehát 14 éves palotát, és új tartalommal töltötte meg. Akkor lett a funkciója anya- és csecsemővédelmi intézet, népjóléti hivatal, népfürdő, valamint gyermekkórház, tej- és népkonyha is. A komplexumban védőnői lakások, olvasóterem, labor és röntgen is működött, s ezek nagy részét a Stefánia Szövetség kezelte.

A DMKE nagyon sok embert fogadott, így körülötte is élénk élet zajlott.
A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönet Neki is!

A sokrétű és fontos intézet naponta mintegy 1200 adag ingyen ebédet osztott ki a rászorulóknak, s a neve akkor már Debrecen Sz. Kir. Város Magoss György Népház volt.

Tevékenysége annyira fogalommá vált, hogy amikor például a közeli Bocskai István Általános Iskolában összeíráskor megkérdezték az egyik gyereket, hogy hol született, nem azt mondta, hogy Debrecenben, hanem azt, hogy „Itt, a Demkében”...

Egy utolsó fotó a lerobbantás előtti Népházról. Képforrás: Benedek Elek Általános Iskola

A nagy hírű intézmény végül mégis a megszüntetés sorsára jutott, és a 60 évet megélt épületét ugyanúgy lerobbantották, mint 1973 tavaszán a régi épületsort az Aranybika és a Hatvan utca között.

A detonáció rövid tudósítása a Hajdú-bihari Napló 1974. március 30-i számában

A „Demke” robbantása  1974. március 29-én délelőtt volt, és a tanítók kivitték az utcára a diákokat, hogy láthassák a palota utolsó pillanatait... Az épület helyén ma iskola van. Béke poraira!

A DMKE helyére épített Benedek Elek Általános Iskola a Cegléd utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A DMKE helyére épített Benedek Elek Általános Iskola a volt Meteor felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Volt egyszer egy Nagyerdő...

Debrecenben a város tüdejének nevezett övezet nem más, mint a Nagyerdő. A természetvédelmi terület megannyi híres létesítménynek is helyet ad.

Amilyennek már sose láthatjuk a környéket. Nagyításért kattints a képre!

A legrégebbi és egyik legnevezetesebb hely itt a vigadó, de körülötte ma már az Auguszta-telep, a strand, az egyetem, a klinika, a szülészet, valamint a Köztemető, a villák, a botanikus kert és a víztorony is matuzsálemnek számítanak.

Alábbi albumunkban ezeken kívül a gőzvasutat, a Dobos-pavilont, a csónakázót, a Leveles Csárdát és az első stadiont is megidézzük a korabeli csodás felvételek, üdvözlőkártyák segítségével.

A bemutatott képeslapok másolatait Bakó Irén, Bodrogközy Katona Zsuzsa, Hajdúné Bódán Ilona, V. Pákozdi Károly Zoltán, továbbá Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc osztotta meg olvasóinkkal a Facebook-oldalunkon. Kattints a nyílra, de vigyázat: szívfacsaró fotók következnek!
(Ha érdekel, hogy milyen volt 2013-ban a Nagyerdő, akkor látogass ide.)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ahol a legtöbb debreceni először pillantotta meg a napvilágot

Gőzvonattal a Nagyerdőbe

A régi Hal köz. Nagyításért kattints a képre!

Debrecen régmúltjának szép emlékeihez térünk vissza ismét. A városháza archívumából kapott másolatok fellapozását a belvárossal kezdjük, ami a XX. század elején már egyre fenségesebb arcát mutatta. Ha tehetnénk egy sétát Debrecen akkori szívében, akkor megismerhetnénk a függönyös kisvonatot (amin a korabeli képeslap tanúsága szerint hegedültek is), és persze rácsodálkozhatnánk a Royal Szálloda és a Csokonai Színház szépségére. A Piac utcán (Ferencz József úton) magasodó paloták között parkok és fasorok ékesítették a tereket.

A villamosok térhódításával a vásárok és a piacok egyre inkább kiszorultak a főutcáról s végül a belvárosból. Azonban a Hal közben még sokáig működhettek a pavilonok, amikben tejtermékeket és húsokat is árultak a kereskedők. Átellenben pedig, a Dégenfeld téren (a mai Dósa nádor téren) hatalmas, kerek kenyereket és hordós káposztát is lehetett kapni. Mellettük jó ideig megmaradhattak a Rákóczi és a Csapó utcai piacok is. A Simonyi úton a kórházzal szemben megépült a tanítói árvaház is, a Nagyerdőben pedig a klinikák és az egyetem főépülete. Az alábbi galériánkban ennél is tovább utazunk: kivillamosozunk Pallagra, ahol a gazdasági akadémia szép épületei bújtak meg az erdőszélen, s pompáznak napjainkban is. DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!