A Nagyerdei Camping hőskora

Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül az 1965. május 5-én megnyitott Nagyerdei Kemping is gazdagította. 

A HB Napló 1968. aug. 20-án közölt fotóján

Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően pedig nem mellesleg a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz, no és a Békás-tóhoz is közel lehettek.

A kemping az üzemeltető Hajdútourist képeslapján, 1997-ben. Fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A kempinget 2003-ban zárták be. Azt mi tesszük hozzá, hogy azután még az egyik meghagyott faházban szórakozóhely működött.

A  III. Ifjúsági Kemping Találkozó résztvevői a Nagyerdei Kempingben. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás, 1973

Szilágyi Gábor tanulmánya szerint a területet minden oldalról a Magyar Állam tulajdonában és a Nyírerdő Zrt. vagyonkezelésében lévő üzemtervezett erdők határolják.

Nyaralók a Nagyerdei Kemping kis medencéjében. Fotó: HBN, 1970

A nagyerdei sátortáboron kívül a Kerekestelepi Strandnál, valamint később a Vekeri-tó mellett is nyíltak kempingek. Ez utóbbi két létesítmény ma is működik.

1997-es fotó: Rónai István. Grafika: Oláh Gusztáv

A Nagyerdei Kemping területén ma már nincsenek házak, de szerencsére fák még találhatók itt.

A 2015-ös Campus Fesztiválon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyet a Campus Fesztivál idején szokták hasznosítani a sátorral érkezett bulizóknak. Az alábbi felvételen pedig a kapujánál máskor feltáruló látványra csodálkozhatunk rá.

Évek óta ez a helyzet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő felvételünkön ismét a dicső múltba révedünk, előtte azonban még e bónuszképünkön a fentebb említett Vekeri-tavi kempinget mutatjuk meg egy 1986-os képeslapról. Fotó: Csobaji Előd

A következő fekete-fehér archív felvétel is nagyon kifejező...

Prospektusfotó 1965-ből

Vajon mit akarnak építeni a Nagyerdei Camping területére?

Életkép 1970-ben. (70872-PANORÁMA)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Prospektusfotó 1965-ből

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• Prospektus a kempingről régi fotókkal
• A Békás-tó
• A vidámpark hőskora
• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A Jubileumi Játszótér
• Az Ady úti nagyvásárok
• Az Egyetem téri színes szökőkút

Hajdú-bihari Napló, 1972

A rövid életű Zsolnay-szökőkút Debrecen főterén

Debrecenben 1960 áprilisa és 1965 augusztusa között egy különleges Zsolnay-szökőkút színesítette a belvárost az Aranybika előtt. A park íves, nagy gyepszőnyegében két medence volt, köztük pedig vidám, dekoratív zuhatag is elbűvölte a korzózókat és a villamosra várókat. Az attrakciót 1960. április 3-án este avatta fel Barta Károly, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Akkor adták át a felszabadulás tiszteletére Debrecenben a Petőfi téri szökőkutat is.

Még kerámia nélkül. Fotó: FNYV 23. Telep, 1960

A korabeli sajtóhír felidézi: a Nagytemplom előtti park szökőkútját a vízügyi igazgatóság, a Titász és a Debreceni Vízművek készítette. „A tervezés munkájáért Szilágyi Lajost és Zalánffy Lászlót, az elektromossági és színtechnikai tervezésért pedig Molnár L. Jánost, Rácz Sándort és Kiss Imrét illeti dicséret. Minden elismerést megérdemelnek ezenfelül a két vállalat dolgozói, akik közül sokan társadalmi munka formájában vették ki részüket a szökőkút elkészítésében.”

Csodálatos volt! Fotó: Bakonyi Béla, 1962

A kompozíció a következő esztendőben, Debrecen mezővárosi címének 600. évfordulója alkalmából kapta meg a híres Zsolnay-kerámiás burkolatát (Török János szobrász-keramikus alkotását), amit szocialista realista életképek díszítenek a munka, a tanulás és a szórakozás pillanatait ábrázolva a korszak jellegzetes stílusában.

A Cartographia 1965-ös térképleporellójában

A szökőkút sokak visszaemlékezése szerint sajnos zavarta az Aranybika lakóit a zenéje miatt. Ugyanakkor a Napló 1965. július 11-én már arról írt, hogy 1967-re megújul a Vörös Hadsereg útja, ahol a déli főgyűjtő csatorna építése zajlott akkoriban. Onnan építették tovább a Hatvan utca, Bethlen utca, Tanácsköztársaság útján a Március 21. térig.

Egy igazi oázis. Fotó: Bakonyi Béla, 1962

A szökőkutat mindezek miatt 1965 augusztusában megszüntették, és megkezdődött az elbontása. A cél azonban az volt, hogy ne sérüljön, és később máshol is felállítható legyen.

A díszpark 1962-ben. Fotó: Horváth Zoltán

A szökőkút megmaradt kerámiagyűrűje kalandos úton, egy szeméttelepen is eltöltött időszak után került az egyik helyi pártszervezet Széchenyi utcai székházának parkjába. Ott a gondnok kékre festette, és a gyűrű háborítatlanul feküdt úgy, évtizedekig. A 2023 áprilisi ottjártunkkor azonban már nem volt ott.

Mindenhol zöld... Fotó: Bakonyi Béla, 1963

A Kossuth tér és a környéke 2001 óta sétálóövezet, és immár két szökőkútja van. Az átadás előtt néhány napig az Aranybika Hotel előtti medencét díszítette a Sellő szobor, amit eltávolítottak, majd tíz évvel később végül Nyíracsád főterén állítottak fel. Érdekesség továbbá, hogy a debreceni Zsolnay-szökőkútnak volt egy párja Pécs–Tettyén. Ott 2009-ben bontották le a szökőkutat, Török János és Bolgár Edit szobrász-keramikus alkotását. Azt, hogy hova került a debreceni szökőkút kávája a Széchenyiről, és hol van egy másik párja is, ebben a cikkünkben írtuk meg.

Tettye, Bolgár Edit alkotása. Fotó: KAKV

Kapcsolódó összeállításaink:

• Az Egyetem téri szökőkút régi színes díszkivilágítása
• A hajdani főtéri Zsolnay-szökőkút
• A Kossuth téri száműzött Sellő
• A Petőfi téri lebontott szökőkút
• A Pallagi úti óriási szökőkút
• A Piac utcai szökőkút
• A Hal köz vízjátéka
• A Dósa nádor téri szökőkút
• A köztemető tükörtava

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Szívszorítóan szép fotók az 1965-ös Debrecenről

Debrecen XX. századi változásainak egyik legjelentősebb korszaka a csodálatos 1960-as években zajlott. Ezt gyönyörűen szemlélteti a Cartographia 1965-ös várostérképe is.

A lélegzetelállító leporelló fotói közül szemezgetve a Tanácsköztársaság útján felállított Proletár szobor mellett a Nagyerdei Strandot, valamint a Hotel Aranybikát idéztük meg a fenti képsorban.

Időutazásunkat a belvárosban folytatva, a káprázatos főtéri oázisban gyönyörködhetünk. Onnan karnyújtásnyira sárgállik a Vörös Hadsereg útján a tanácsháza (ma régi városháza, polgármesteri hivatal), amin akkor még vörös csillag volt, előtte franciakert. A takarékpalota sarki tornya 1963 nyarán leégett.

Szintén a közelben pompázik a Déri tér és a múzeumpalota. No meg persze a Kistemplom, aminek alábbi panorámaképén a négy sor fával beültetett főutcának is lélegzetelállító arcát ismerhetjük meg.

A Déri tér és a múzeum egy hangulatos fotográfiája a Cartographia 1965-ös térképén

A főutca és a Kossuth utca kereszteződésénél tehát ilyen mesés volt még a látvány az 1960-as évek első feléig:

A belvárosból kijjebb haladva, a térkép az agrártudományi egyetemre is elkalauzolja az érdeklődőket. 2023-ban az intézmény elődje alapításának 155. évfordulóját ünnepeltük.

Természetesen a lenyűgöző Egyetem térről is hívogató felvételt tartalmaz a korabeli térkép. A fotón még nincsenek medenceszobrok, viszont megvannak a fúvókás-reflektoros sziklakoszorúk. Külön öröm, hogy emberek is gazdagítják a jelenetet.

Végül pillantsunk rá magára a térképre is! Előbb a régi Nagyerdő helyeit járhatjuk be, utána pedig a belváros neveire és létesítményeire csodálkozhatunk rá. A mai Hadházi út neve például Lefkovits Vilmos volt akkor. A Békás-tó melletti részt ugyanakkor Lenin parknak nevezték, és működött a Göcs sporttelepe is. A fantasztikus 60-as évekről idekattintva lapozgathatók még páratlan szépségű képek.

Alább az is látható, hogy a fő- és a Csapó utca sarkán még nem a felszabadulási emlékmű állt, míg a Kálvin téren a tér közepét díszítette Csokonai Vitéz Mihály szobra. Mindenkinek jó időutazást és „rejtvényfejtést”!

A belváros a Cartographia 1965-ös térképén

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

60 éve kezdték építeni a debreceni régi Ifjúsági Parkot

Debrecenben 1965. október 23-án igen örvendetes hírt közölt a helyi sajtó. A cikk így kezdődik: „Nagy mozgást és munkát látnak, akik mostanában a régi István Gőzmalom mögött, a Thomas Mann utca környékén járnak. A nagy üres telken, a másfél holdnyi beépítetlen területen épül a debreceni ifjúsági park. Régi terv megvalósításához kezdtek hozzá a KISZ-fiatalok. A Debrecen Városi Tanács a Kommunista Ifjúsági Szövetség Debreceni Városi Bizottságával együtt szervezi az építkezést, irányítja a munkát. A jelentős kezdeményezést a KISZ Központi Bizottsága anyagiakkal támogatja.”

A megmaradt domb 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megtudhatjuk a korabeli beszámolóból azt is, hogy „A teljes tervdokumentációt az ÉM Debreceni Tervező Vállalat kiszesei készítették el. Sokat ígérő rajzok vázolják fel a debreceni fiatalok új szórakozóhelyének jövendő képét. Mindenekelőtt a terepet kell rendezni, földmunkákat végzeni. Kivágták a régi, korhadt fákat, a park területét először az erdőgazdaság fiataljai vették birtokba. Ezt követően egymás után jelentkeztek a debreceni iskolák, vállalatok kiszesei. Eddig mintegy 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ott dolgoztak a leendő park területén a Tóth Árpád Gimnázium, továbbá a pallagi technikum, a Debreceni Gépjavító Állomás, a Fűvészkert utcai általános iskola fiataljai. Minden napra jut egy-egy új csoport. Már bejelentette részvételi szándékát a Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-szervezete, a vegyipari, a gépipari, az építőipari technikum, az agrártudományi főiskola, a TITÁSZ, a vízmű KISZ-szervezete is.”

A megmaradt kapu 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1965. október 23-i cikk tudatja továbbá, hogy „A debreceni ifjúsági park szemmel láthatóan közüggyé vált. A 800 ezer forintos költséggel épülő létesítményhez csak az anyag kerül majd pénzbe. Minden emberi munkát társadalmi összefogással végeznek el. A parkot a kertészethez, növényekhez értő fiatalok építik, a sportpályákat a város sportszerető leányai és fiai.” Az Ifiparkban később a debreceni Color Együttes, valamint Tankcsapda is koncertezett. Az pedig, hogy miként alakult a Végh Dezső utcai létesítmény története, és mi van ma ezen a helyen, ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A volt lelátó romjai 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:

• A Jubileumi Játszótér
• A Nagyerdei körúti nyári tábor
• Az újkerti szánkódomb és barátság park
• Az Oláh Gábor utcai műjégpálya
• A Jancsi és Iluska játszótér
• Volt egyszer Debrecenben egy Ifipark
• A Mikepércsi úti Malév-kísértettanya
• A Kassai úti Göcs-bunker
• Az ördög árka
• A volt szovjet tankúsztató
• A hajdani Termál Panzió
• A lebontott nagyerdei kemping
• Debreceni kísértettanyák
• A Medgyessy sétány szellemkastélya I.
• A Medgyessy sétány szellemkastélya II.

A 73-as kép forrása: Ötvenéves a debreceni rockzene

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Miért kellett lebontani a gyönyörű Demkét?

Debrecen legendás népjóléti intézményével, a Demkével kapcsolatban ma is sokakat foglalkoztat az, hogy vajon mi szükség volt felrobbantani a szép épületet 1974. március 29-én.

A helytörténeti fotótár 1973-as képe

A népjóléti palota állapotáról már a ma 60 esztendeje, 1965. január 7-én megjelent újságban is lehangoló összeállítás jelent meg. A cikk szerint (lásd a következő felvételen) az épület már akkor romos, szűkös és nem igazán higiénikus volt, a helyiségeit gerendákkal kellett alátámasztani, és az illetékesek sokallották a teljes körű renoválásának költségeit. A fenti fotón külsőre még nagyon szép a DMKE (Demke), azonban sajnos végül mégis úgy döntöttek, hogy „nem bajlódnak tovább” vele... Az épület helyére végül a mai Benedek Elek Általános Iskolát építették. A Demkével szemközti Meteor Mozi története pedig ebben az összeállításunkban olvasható sok régi képpel.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 60 éve nyílt meg a Nagyerdei Kemping

Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül az 1965. május 5-én megnyitott Nagyerdei Kemping is gazdagította. Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz, no és a Békás-tóhoz is közel lehettek.

A kemping elkészültéről szóló korabeli cikk szerint „az árnyas, öreg tölgyfák között különös alakú, tarkára festett házikók sorakoztak, s a zöldre festett rácsos kapunál – a kemping bejáratánál – a mesék mézeskalácsházához hasonló építmény. Szép, idillikus környezetben, a debreceni Nagyerdőben épült fel a város első kempingje, melyet az idegenforgalmi hivatal létesített, hogy új színfolttal gazdagítsa Debrecent. Az új létesítmény hivatalos neve: Debreceni Nagyerdei Nemzetközi Termál Kemping.”

Térkép és design faház. Repró: © Debreceni Képeslapok

A tábor (melynek tervezője Kálmán Ernő, az ÉM Tervezőiroda mérnöke) a Nagyerdei Stadion és a Benczúr Gyula út között fekszik, körülbelül 2,5 holdon. A létesítményben higiénikus, kulturált körülményeket biztosítottak, s lehetőség volt arra is, hogy a vendégek főzzenek, ruhát mossanak. Miután hamarosan aztán a Nagyerdei Gyógyfürdőbe vezető főcsatorna is elkészült, így a kemping kis medencéje és zuhanyozói is kaptak a híres gyógyvízből.

A kemping kis medencéje. Fotó: HBN, 1970

A sátrak között sakkasztalokat, szalonnasütő helyeket létesítettek. Majd, 1965. május 27-én már arról számolt be a megyei napilap, hogy addig több mint 20 csoport, több mint 700 vendég érkezett a táborba. A kempinget 2003-ban zárták be, ám még az egyik meghagyott faházban egy ideig szórakozóhely működött.A Nagyerdei Kemping területén ma már nincsenek házak, de szerencsére fák még találhatók itt. A helyet a Campus Fesztivál idején szokták hasznosítani a sátorral érkező bulizóknak.

Campus Fesztivál, 2015. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A hajdani Víg-kend Major

A volt nyári napközis tábor

A Hosszúpályi úti alkotóház

Az erdőspusztai paradicsom

A Lencz-telep oázisa

Az egykori Margit-fürdő

Volt egyszer egy Ifipark

A kemping 1970-ben. (70872-PANORÁMA)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Múltidéző vetítés a régi Zsolnay-szökőkútról (1960–65)

Debrecen legendás hajdani szökőkútjának, a főtéri Zsolnay-szökőkút rövid létének történetéről hangzik el vetített képes előadás az újkerti könyvtárban 2025. április 28-án 14 órától.

A díjtalan múltidéző program érdekessége, hogy az érdeklődők az egykori oázis környezetének változásait is megismerhetik, akárcsak azt, hogy hol van most a híres kerámiagyűrű, és hogy mi lett a debreceni vizes látványosság vidéki párjaival. Az összejövetel Facebook-eseménye itt tekinthető meg további tudnivalókkal. A 65 éve átadott vidámparkról szóló május 13-i, szintén ingyenes beszélgetés előzetese idelátogatva olvasható. Jó időutazást Mindenkinek!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kálvin tér, Csapó, fő- és Kossuth utca 1965-ben

Az Aranybika főkapuja Bengálival.

Debrecen 1965-ös arcairól tett közzé retro képeket a Fortepan debreceni kollekciója, mégpedig Ladinek Viktor adományának köszönhetően. Ebből szemezgetve, a felső képen az Aranybika előtti nyüzsgés elevenedik meg vélhetően egy ötös villamossal (a teljes fotót lásd a cikk végén). A következő felvételen az Aranybikának hátat fordítva feltáruló akkori jelenetben gyönyörködhetünk a Vörös Hadsereg útján, minden bizonnyal ugyanazon az esős napon.

A főutca a Csapó utca elejénél

Az iménti kép a Csapó utca elejét mutatja a korabeli hatos villamossal, az alábbi fotón pedig már a pár utcával arrébb magasodó, egykori takarékpénztári palota pompázik. Akkor már második alkalommal égett le a sarki tornya, ugyanakkor az előtte zajló építkezés is figyelemreméltó.

A főutca és a Kossuth utca sarka

Ladinek Viktornak köszönhetően megtudható az is, hogy milyen volt újonnan az a társasház, amelyik a Kálvin tér és a Darabos utca sarkára került Mikolás Tibor tervei eredményeként. Az épület mellett a Vojtina Bábszínház mai székháza áll, amelyik eredetileg az Uránia Mozgó, majd a Hungária Film- és Kamaraszínház otthona volt.

A Kálvin téri Mikolás-ház és volt Uránia

Az 1965-ös Debrecenről ebben a múltidéző összeállításunkban csodálható meg további sok szép színes retro fotó. A következő felvételen a 10 évvel későbbi Kohászüdülőhöz látogatunk, amikor már elkészült az Újvigadó, aztán pedig megmutatjuk teljes terjedelmében a fantasztikus nyitóképünket...

A Kohászüdülő a csónakázó felől, 1975-ben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben