Debreceni Képeslapok: Meteor Mozi

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Meteor Mozi. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 28., szombat

Volt egyszer egy „Demke”

Debrecen idősebb lakói közül sokan még az egykori „Demkében” látták meg a napvilágot. A tornyos, címeres, manzárdos, oszlopos palotát a mai Dobozi-lakótelep melletti téren nyitották meg 1913-ban, a Csomor Gyula-féle Meteor Mozival szemközt.

A képet Vértesi Ferencnek köszönjük

Az alábbi fotó kiadója: Antalfy József könyv- és papírkereskedése (Szent Anna utca 13–24. szám, bankpalota). A képeslap 1917-ben jelent meg. A rendőrségi palotához hasonló külsejű népjóléti intézmény főhomlokzatát a magyar címer is ékesítette.

A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származhat, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést. Ez a gyönyörű létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján.

A Népház és a Meteor. Képforrás: Déri Múzeum Fotótára

A város 1927-ben megvásárolta a palotát, és új tartalommal töltötte meg. Akkor lett a funkciója anya- és csecsemővédelmi intézet, népjóléti hivatal, népfürdő, valamint gyermekkórház, tej- és népkonyha is. A komplexumban védőnői lakások, olvasóterem, labor és röntgen is működött, s ezek nagy részét a Stefánia Szövetség kezelte. A DMKE nagyon sok embert fogadott, így körülötte is élénk élet zajlott.

A képet Vekerdi Károlynak köszönjük

A sokrétű és fontos intézet naponta mintegy 1200 adag ingyen ebédet osztott ki a rászorulóknak, s a neve akkor már Debrecen Sz. Kir. Város Magoss György Népház volt. Tevékenysége annyira fogalommá vált, hogy amikor például a közeli iskolában összeíráskor megkérdezték az egyik gyereket, hogy hol született, nem azt mondta, hogy Debrecenben, hanem azt, hogy „Itt, a Demkében”...

A helytörténeti fotótár 1973-as képe

A népjóléti palota állapotáról az 1965. január 7-én megjelent újság közölt lehangoló összeállítást. A cikk szerint (lásd alul) az épület már akkor romos, szűkös és nem igazán higiénikus volt, a helyiségeit gerendákkal kellett alátámasztani, és az illetékesek sokallották a teljes körű renoválásának költségeit. Ezek miatt sajnos végül úgy döntöttek, hogy „nem bajlódnak tovább” vele.

A robbantás előtt. Képforrás: Benedek-iskola

A nagy hírű intézmény 61 évet megélt épületét ugyanúgy lerobbantották, mint 1973 tavaszán a régi épületsort az Aranybika Hotel és a Hatvan utca között. Béke poraikra!

Rövid tudósítás az 1974. március 30-i Naplóban

A „Demke” robbantása 1974. március 29-én délelőtt volt, és a tanítók kivitték az utcára a diákokat, hogy láthassák a palota utolsó pillanatait... A palota helyére a Benedek Elek Általános iskolát építették, mely 1976-ban nyílt meg.

Iskola a DMKE helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 22., vasárnap

A régi Dobozi és Fényes udvar

A Gáborjáni utcai kisdedóvó 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

Debrecen első házgyári lakótelepét a régi Dobozi-temető egy részén építették fel 1972-re. Ekkortól az otthonokat adták át, míg a boltok, a játszótér, a könyvtár, a rendelők, a fásítás, a gyermekintézmények stb. ezt követően valósultak meg.

A víztorony és a tetejéről feltáruló régi lakótelep. Fotók: Vencsellei István, Bencze László

A galéria a képre kattintva is megnyitható, s tekintsd meg videónkat is:

A betonkolóniát is magában foglaló Dobozi-lakótelep (a Dienes és a Mata utcák környéke) már az 1960-as években elkészült. Az odaköltözőknek is építettek iskolát (a híres Bocskait, 1969-ben), óvodát, rendelőt, és 1963 óta ott magasodik a víztorony is, aminek az utcáját akkor még Tanácsnak hívták.

1968: a Dobozi majdnem kész első üteme (és egy azóta lebontott Köjál-kémény). Fotó: Gink Károly / Corvina

A fenti fotón a Dobozi utca környékét láthatjuk, részben épülőfélben. A háttérben az Alkotmány utca, valamint a Faraktár utca melletti négyemeletesek sorakoznak. Viszont: a Fényes udvarnak még az építése sem kezdődött el ekkor. A következőn azonban már éppen épülőfélben láthatjuk a Tanács utcai (ma Víztorony utcai) panelsort:

Igazoltatás az épülő Fényes udvari betonsornál, 1971-ben. Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan

A Fényes udvar meglehetősen kopár volt eleinte, de aztán szépen erőre kapott benne az élet.

A Fényes udvar látképe a Tanács utca felől, amikor még nem épült meg a Sumen Étterem, Márka Bár,
ABC, Patyolat, Petőfi Könyvtár stb. épületegyüttese. Fotó: HBN, 1973

Urbán Tamás 1974-es fotója azt az állapotot örökítette meg, amikor még gyakran kerültek elő csontok a homokból, és még állt az építők felvonulási házikója is (rajta kéménnyel).

Az épülő Karácsony György és Boka Károly utcák. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

A Mester a Boka Károly, valamint a Karácsony György utcai sorokat, meg persze a köztük fekvő gyermekintézményeket is lencsevégre kapta. (Az utóbbi utca névadójáról egyébként máig nem tisztázott, hogy haramia volt-e avagy népi hős...)

A különleges tetőjátszótér. Fotó: Fotó: HBT / IPKV

Maradva az óvodánál, egy igen fantasztikus fotográfiára bukkantunk a Hajdú–Bihar című albumban, amit a megyei tanács jelentetett meg. A képen ugyanis kisgyerekek és fehér köpenyes felnőttek nyüzsögnek a háztetőn, azon pedig padok és homokozó van kialakítva. Eszerint tehát az óvodai, bölcsődei pavilonoknak nemcsak az udvaraikon vannak / voltak játszóterek, hanem a legtetejükön is.

Panoráma a templomból: az ufólámpás Árpád tér és a Fürst Sándor utca (ma Rakovszky utca) látványa a már megépült Fényes udvarig, 1974-ben. Fotó: Uvaterv / Fortepan

A közeli Csapó utcát is ez idő tájt építették át. Fotó: Fotó: HBT / IPKV

Onnan karnyújtásnyira már a Csapó utca fut, amit az 1970-es évek elején szintén gyökeresen átalakítottak. Megszüntették a hatos villamosvonalat, szanálták a régi épületeket, és tízemeletes panelházak sorait emelték a helyükre.

A ,,Nagy néni cukrászdája" felől fotózott vadonatúj Csapó utca 1976-ban ufólámpákkal és egyen sárga sötétítő függönyökkel. Fotó: Csobaji Előd / Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

Az Árpád tér felőli részen ilyen lett a tömb, s az előtérben a korszak jellegzetes ufólámpája is feltűnik. Az utca nagyon sivár volt ekkor, s még nem szegélyezték fák.

A macskaköves Dobozi utca az újsori („hóstáti”) házakkal – és ugyanez a hely napjainkban. Ma már csak a pad, valamint részben ez a kisház és a sarki épület áll. (Archív fotó: Gondolat Kiadó, 1973.)

Az 1966-ban átadott ,,Ybl". Fotó: Fotó: HBT / IPKV

A közelben építették fel 1966-ra a mai egyetemi műszaki kar oktató és kollégiumi bázisát is, amit azóta is sokan neveznek Ybl-nek. A fenti felvételnek a főkapu, valamint a felette lévő mozaik a főszereplője, amibe egy ablakot is belefoglaltak. És természetesen a semmihez se hasonlítható típusú autók is fennmaradtak az utókornak.

Szemben a Márka Bár és a Sumen Étterem... Fotó: Bergmann Anna

A víztoronyról és a lakótelepről Bergmann Anna is osztott meg képeket olvasóinkkal a Facebook-oldalunkon. A fotónak az is érdekessége, hogy a készítésekor még élt és virult a MárkaBár és a Sumen Étterem azokban az épületrészekben, ahol ma már az Abigél nevű művészeti középiskola működik.

Ekkor még fénykorát élte a Meteor Mozi. Fotó: HBT / IPKV

A Fényes udvarnál 60 évvel idősebb a közeli Meteor Mozi, ahová a lakótelepiek közül is nagyon sokan jártak. Azért is szerették, mert nyaranta kerti vetítései is voltak, hétvégeken pedig matinék is.

A Dobozi utcai bérházból készített képen látszik, hogy a mozi anno sokkal díszesebb volt. Fotó: Déri Múzeum Fotótára

A Meteor Mozi épülete majdnem az enyészeté lett. Mígnem azonban 2015-ben csoda történt, és megvásárolta egy vallási gyülekezet, amely átalakíttatta a maga céljaira.

A ,,Demke" gyönyörű palotáját 46 éve robbantották le, a helyére iskolát építettek. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal

A tér arról is nevezetes, hogy a mai Benedek-iskola helyén pompázott a DMKE palotája, ami aztán szülőotthonként is funkcionálts, ezáltal nagyon sok debreceni ott jött világra... – de ez már egy másik történet. Végül íme egy másik emblematikus épület a lakótelep környékéről: a város első laktanyája, amit akkoriban Bocskainak neveztek.

A lakótelep melletti laktanya. A képeslapmásolatot Vértesi Ferenc osztotta meg olvasóinkkal

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 29., szombat

Csomor Gyula „Meteor Mozgója” 1933-ban

Debrecen legendás filmszínházáról, az akkor még Meteor Mozgó nevű moziról található ritkán látott fotó abban az albumban, amit a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. készített 1933-ban. E páratlan felvételről az is kiderül, hogy Csomor Gyula 1911-ben emelt épületének (ami szerencsére ma is áll) eredetileg cizelláltabb formája volt.

A Meteor Mozgó 1933-ban. Fotó: TKL

Nem mellékesen a téren a Meteor Mozival szemközt akkor már 20 éve pompázott a Demke palotája is, közöttük pedig piac is működött, úgyhogy fantasztikus élmény lehetett ott sétálgatni! Akit érdekel a Meteor Mozi története, erre az összeállításunkra látogatva ismerheti meg sok régi képpel.

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

1972. április 8., HBN

DBKL

2025. október 1., szerda

Időutazás a debreceni egykori Meteor Moziban

Debrecen legrégebbi filmszínházi épülete hosszú évekig agonizált üresen, kihasználatlanul a Bocskai téren. 2015 áprilisában lépett színre az új tulajdonos, a pünkösdi gyülekezet, amely aztán gyülekezeti házat alakított ki a Pacsirta utca melletti filmszínházban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Anno ezt megelőzően járhattuk be az akkor még romos szellemtanyát.

Mickey-mozaik a mesemozinál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A legfelső fotón az átalakítás előtti, utolsó állapotot örökítettük meg 2012 novemberében. A következő felvételen pedig a hőskor szép jelenetét idézzük fel egy népszerű előadása után:

1978-ban, vetítés után. Fotó, kiadó: IPK Váll.

A korábbi tetszhalotti korszakban egyébként időnként szárnyra kaptak hírek arról is, hogy lebontják a Meteort, és lakóház lesz a helyén vagy fitneszközpont. (A galéria a képre kattintva is megnyitható!)

A nagyterem a felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény 22 széksoros nagytermében hétvégi délelőtti matinék is mentek, és az első három sorába olcsóbb volt a jegy. Működött egy kedvelt, tágas kertmozija is, a bejárat mellett pedig egy mini vetítőhelyisége.

A mese- és művészmozi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben elsősorban gyerek- és ifjúsági filmeket játszottak, később pedig élvezetes művészfilmeket is. Mindezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a Meteor valójában Debrecen első multiplex mozija.

A kertmozi maradványai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Amikor még keveseknek lehetett televíziójuk (és hétfőnként amúgy is adásszünet volt), nagyon sokan választották szórakoztató programnak a mozi kínálatát.

A kertmozi vetítőtermének maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyerekek itt megnézhették az összes NDK és amcsi indiános filmet (Gojko Mitić, Pierre Brice, Lex Barker főszereplésével).

Az utolsó plakát a ruhatárnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felnőttek a Csárdáskirálynőre vagy később a Nyolcadik utasra is beülhettek. Az előtérben a közelmúltban is látható volt az utolsók között vetített film, a „Szükségállapot” plakátja 1998-ból.

Kilátás az egykori Bocskai Étteremre. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Meteorban ruhatár, büfé és emeleti lakás / iroda is volt, a belső tereket pedig fali és padlómozaikok díszítették. Előadások előtt a teremben is körbement a trafikárus asszony, és megesett, hogyha nem tudta vagy nem akarta korrektül kifizetni a visszajárót, akkor Fruttival (sőt félbe vágott Fruttival) egyenlítette ki a számlát.

A Meteor még erkéllyel. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István

A mozi mellett egyébként volt egy igazi trafik is, valamint az egyik udvarban egy nagybani szotyipirító, azzal szemben pedig a híres és szép „Demke” (DMKE), majd a Nógrádi-iskola (a mai Benedek). A kis dohánybolt betonalapja ma is megtalálható a sarkon.

A kinti műsorvitrinek még sokáig megvoltak, és látható volt a neonfeliratos homlokzat mellett az a hely is, ahol az óriásplakátok lógtak.

A Dobozi-lakótelepiek és más debreceniek kedvelt kulturális helyén az utolsó időkben (az 1990-es években) koncerteket is tartottak, például a Tankcsapda fellépésével.

A filmszínház történetéről még annyit, hogy az első tulajdonosa Csomor Gyula volt, míg maga az épület 2021 október 1-jén már a 110. évét töltötte be.

Az egyik legenda szerint a háború után a Meteor engedélyét bevonták, ám négyezer lakos összefogott, és memorandumot írt a belügyminiszternek.

Érdekes az is, hogy a debreceni mozizás fénykorában mennyi állandó és időszaki intézmény működött a városban. Olyannyira, hogy anno a Nagyerdei Stadionban is volt vetítés. A mozis összeállításaink pedig a kép alatt nyithatók meg...

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

Víg Mozi

Csomor Gyula Meteor Mozgója

Híradó Mozi

Uránia Mozgó

Hungária Film- és Kamaraszínház

A Klinikamozi

A nagyerdei strandmozi

DBKL

2025. szeptember 11., csütörtök

A régi Demke gyönyörű épülete sosem látott képeken

Debrecenben volt egyszer egy tornyos, címeres, manzárdos palota a mai Dobozi-lakótelep melletti téren, s ezt az épületet 1913-ban nyitották meg a szintén emlékezetes Meteor Mozival szemközt. A cívisváros idősebb lakói közül sokan még itt, az egykori „Demkében” látták meg a napvilágot.

A Bocskai Téri DMKE 1973-ban

Az első és a harmadik fotónk forrása a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege. Az 1973 áprilisi képek azért is érdekesek, mert nagyon ritkán, illetve soha nem publikálták őket; színesben és hátulról is megismerhető általuk a palota, ugyanakkor az is látható, hogy az épület külsőre nem volt olyan rossz állapotban, amely indokolta volna az egy évvel későbbi robbantásos elbontását.

A fenti gyönyörű képeslapot 1917-ben adta ki Antalfy József, akinek a híres könyv- és papírkereskedése a ma 48 éve kiégett Szent Anna-sarki bankpalotában működött.

A DMKE ritkán látott hátsó fertálya

A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származik, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést.

A létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla, valamint Szivessy Tibor tervei alapján.

A képeslapmásolatot Vértesi Ferencnek köszönjük!

Az épületet 1974 tavaszán robbantották le, ahogy 1973-ban az Aranybika és a Hatvan utca közti házsort is. A Bika melletti épületek lebontásának története itt ismerhető meg további régi képekkel.

A detonáció rövid híre a Naplóban 1974. március 30-án

Keresés ebben a blogban

2026. március 28., szombat

Volt egyszer egy „Demke”

2026. március 22., vasárnap

A régi Dobozi és Fényes udvar

2025. november 29., szombat

Csomor Gyula „Meteor Mozgója” 1933-ban

2025. október 1., szerda

Időutazás a debreceni egykori Meteor Moziban

2025. szeptember 11., csütörtök

A régi Demke gyönyörű épülete sosem látott képeken