Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1970. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1970. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 21., kedd

A Péterfia utcai óvoda egy 1970-es szép nyári napon

Debrecenben hajdanán a Péterfia utcában is működött óvoda – nevezetesen azon a lebontott területen, ahol most a Párizsi udvar sarki része található a Hunyadi utca felől. A 15. szám alatti intézmény emléke a Fortepan és a muzeális képeket adományozó Kálnoki Kiss Sándor révén idézhető fel.


A kortörténeti jelentőségű képek az 1970-es óvodai ballagáson készültek. Az alábbi fotó hátterében a Református Főgimnázium épülete fedezhető fel. Rendkívül feltűnő az is, hogy a szülők is teljes mértékben megtisztelték az ünnepséget többek között azáltal, hogy – a ma emberével ellentétben – alkalomhoz illő öltözékben vettek részt ezen a meghitt, fontos eseményen.


A képek tanúsága szerint a szintén szép ruhát viselő kicsik a hagyományokhoz híven műsort adtak az egybegyűlt hozzátartozóiknak. Felszabadultak, mosolygósak. És az sem kizárt, hogy már várták az iskolai éveket, némelyikük pedig talán éppen a szomszédos általános iskolába járt szeptembertől.


A Péterfia utcai óvoda e ballagása óta elröppent 56 esztendő. A kicsik felnőttek, és immár sokuk talán a szüleik nélkül folytatja az életét. Reméljük, nem árnyékolják be gondok a mindennapjaikat, és kivétel nélkül örömben, egészségben idézik fel velünk együtt az akkori időket!


Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 28., vasárnap

A Nagyerdei Strand bámulatos képei 1970. június 28-án


Debrecen 2018-ban lebontott Nagyerdei Strandjáról közölt bámulatos fényképeket 1970. június 28-án a Hajdú-bihari Napló. Ezúttal azt az újságoldalt mutatjuk be (teljes méretben lásd a mostani összeállításunk végén), amelyiken Süli Andor fotói megjelentek egy cikk társaságában.


Az első reprodukción a fákkal övezett egykori úszómedencében és a közönségében gyönyörködhetünk, a második felvétel pedig a ma már szintén nem létező négyméteres medence melletti pancsolót és az ottani kabinsort eleveníti fel a strandolást élvező emberek környezetében. Alább ugyanakkor a csodálatos hangulatú képekhez mellékelt remek írás olvasható „B. G.” tollából:


Íme a nyitókép teljes méretben, majd egy kedves jelenet a gyermekmedencéről, aztán ígéretünkhöz híven jöjjön a komplett újságoldal is!


Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Napló 1970. június 28-i összeállítása

A bónuszfotókon az 1970. június 27-én megjelent Naplós képösszeállításból idézünk, amelyben a spriccelős ivókút, a kis Békás-tó (kacsás tó), a Békás-tó és azok közönsége elevenedik meg...

2026. április 3., péntek

A Landler

A debreceni Dobozi lakótelepen működő ipari szakközépiskola 1970. április 3-án délelőtt ünnepélyes keretek között vette fel Landler Jenő nevét. Az ünnepségen részt vett Ördögh László, a városi tanács vb-elnökhelyettese, Czinege Albert, a városi pártbizottság osztályvezetője, Oláh Tibor városi úttörőtitkár, KISZ-vb tag, a városi és a kerületi társadalmi és tömegszervezetek, tanácsok, társiskolák, patronáló szervek képviselői, a szülők, az iskola tanári kara és tanulói.

Az iskola épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Himnusz elhangzása után Nagy László, az 1968-ban átadott ipari szakközépiskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Vendégh Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját, a felszabadulás óta megtett utat és a magyarországi forradalmi munkásmozgalom egyik kimagasló egyéniségének, Landler Jenőnek életét, tevékenységét. Az ünnepi beszéd után a 6. Számú AKÖV KISZ-istáinak nevében Koczka Lajos díszes KISZ-zászlót adott át az iskola diákjainak, akik fogadalmat tettek a zászló előtt. Ezután a társiskolák képviselői felerősítették a zászlóra a szalagokat, majd az iskola ének- és zenekara, valamint irodalmi színpada műsort adott.


Az ünnepség végén a vendégek megtekintették az immár Landler Jenő nevét viselő iskola életét, sokrétű munkáját bemutató reprezentatív kiállítást. Az oktatási intézmény napjainkban is működik, de már Brassai Sámuel névvel. (Forrás: HB Napló, Helytörténeti Fotótár.)



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 1., szerda

A Debreceni Konzervgyár hőskora

A Debreceni Konzervgyár megépítése a 3. ötéves terv egyik legnagyobb beruházása volt hazánkban, mivel több mint egymilliárd forintba került. Az új üzemet 44 hold területen létesítették, és a termelés biztonsága érdekében megkezdték a konzervnövények telepítését is. Ez azt jelenti, hogy 1968-ban már 90 hold málnát, 75 hold feketeribizlit és 60 hold meggyet is is telepítettek (50 millió forint értékben). A próbaüzem 1969. június 2-án beindult 3 műszakos rendben, s ehhez a gyár 1100, főleg debreceni és ahhoz közeli nőket foglalkoztatott. 1969. szeptember 1-én megkezdhették a hűtőház próbaüzemelését is, így abban az évben a konzervgyár már 131 millió forintot termelt, s 1970. március 15-ig összesen 168 millió forint értékű áru hagyta el a nagyüzemet. A termékek minőségére jellemző, hogy exportra 1018 vagont, a belkereskedelemnek pedig 97 vagont adtak át.


A próbaüzem eredményeként – az 1970. december 31-i terv helyett – 1970. április 1-jén már átadhatták a Debreceni Konzervgyárat, ami Hajdú-Bihar akkori legnagyobb beruházása volt. Nagy László igazgató az avatási ünnepségen elmondta: A beruházás generáltervezője az Élelmiszer-ipari Tervezővállalat volt, a magasépítést az Iparterv, a mélyépítést a Mélyépterv, a gőz- és hűtéstechnikai tervezést az Energiagazdálkodási Intézet végezte. A beruházás alapkoncepciójának kialakításában, később a résztervek kidolgozásában és bírálatában a tervezőintézeteken kívül a Konzervipari Tröszt és a konzervipar különböző vállalatainak legjobb szakemberei is részt vettek. Magasépítési generálkivitelezőnek a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalatot jelölték ki. Részt vett a kivitelezésben a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, valamint a hűtőház hűtéstechnikai szerelésének munkálataiban a Diósgyőri Gépgyár és az Április 4. Gépgyár is.

Csendélet 1970-ben. Fotó: Fortepan/Bojár Sándor

Összességében az ország egyik legnagyobb konzervgyárának beruházási munkáiban több mint 30 vállalat és intézmény vett részt. A Napló cikkeiből az is megtudható, hogy a technológiai gépeket és berendezéseket a hazai gyárakon kívül 15 ország vállalatai szállították.Az elkészült és a határidő előtt átadott konzervgyár programszerű termelése 7033 vagon, és ehhez 8500 vagon zöldségféle, 1530 vagon gyümölcs, 177 vagon hús és 970 vagon ónozott lemez feldolgozását irányozta elő.

Díszpark a gyár előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További üzemeink története régi képekkel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 30., hétfő

Amikor szolgálatba álltak a pallagi villamosokat is helyettesítő Ikarusok

A Debrecen Városi Tanács 1969 nyarán jóváhagyta azt a tervet, amely a villamosszárnyvonalak fokozatos megszüntetését irányozta elő. Ez alapján az első lépésként 1970. április 1-jén leállították a Pallagig közlekedő 3-as, 12-es, valamint az Auguszta-szanatóriumig közlekedő 7-es járatokat. A Napló 1970. március 6-i cikke tudatta azt is, hogy a forgalmat autóbuszok bonyolítják le majd.

1970. március 31. Fotó: Helytörténeti Fotótár
 
Ennek érdekében 1970. március 31-én a Tóthfalusi téri ünnepségen átadták a debreceni 6. számú Autóközlekedési Vállalatnak azt a 25 Ikarus autóbuszt, amik Debrecen tömegközlekedésének fejlesztése jegyében voltak hivatottak gazdagítani a vállalat autóbusz-állományát. Az ünnepélyes alkalmon az autóbuszokon kívül 15 Warszawa Volán taxit is átvettek a cég és a város képviselői. (A kép hátterében az épülő Dollárház.) A fenti archív kép forrása: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege.


A járatok megszüntetésének szükségessége kapcsán a megkérdezett illetékesek elmondták: Amikor a debreceni villamosok – a századforduló után – megindultak, a város lakossága alig haladta meg a 80 ezret. Ma már Debrecenben csaknem 160 ezren élnek, az ezredfordulóra pedig – előreláthatóan – 300 ezerre nő a lélekszám. A villamosvonalak a felújított 1-es kivételével korszerűtlenek. A pallagi vonalat 1970-ben fel kellett volna újítani, mivel már nem volt biztonságos. A 6 kilométeres szakasz teljes rekonstrukciója 7–8 millió forintba került volna, de csak néhány évre oldotta volna meg a gondot. Dönteni kellett tehát, hogy hosszú távon milyen megoldás látszik korszerűnek és gazdaságosnak. A döntést a cikkben nyilatkozók szerint több éves vizsgálódás előzte meg. Az mindenképpen világos volt, hogy a pallagi és szanatóriumi vonalon második vágány építése nem lett volna gazdaságos. Másként pedig a teljesítőképesség növelése nem volt megoldható, nem beszélve arról, hogy az óránkénti járatsűrűség messze elmaradt az igények mögött. Az újsághír közölte azt is, hogy a villamosforgalom 55 százaléka az 1-es vonalon bonyolódott le, míg a pallagi és a szanatóriumi két vonalra csupán 5 százalék esett. Az utazási sebesség pedig óránként 18 kilométer, ami a legjobb indulattal sem nevezhető igazi, városi tömegközlekedési eszköznek. A pallagi vonalon naponta 113 diák utazott a középiskoláig, s rajtuk kívül a bérletes utasok száma 28 volt. Természetesen ennél jóval több az esetenként utazók száma. A Biogal Gyógyszergyár dolgozói közül 380-an utaztak bérlettel. A két vonalon a napi utasforgalom 1800–2000-re tehető. (Debrecen összes villamosain utazóké pedig eléri a napi 110–120 ezret.)
 
Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István
 
Arra a kérdésre, hogy miként helyettesítik a villamosokat, kifejtették: az Autóközlekedési Vállalat autóbuszokkal bonyolítja le a forgalmat. A buszok a klinikáktól Pallagig közlekednek (13-as jelzéssel), így a menetidő majdnem felére csökken. A buszok az addigi egy órával szemben félóránként közlekednek majd – jelezték a szakemberek –, az eddigi 10-es autóbusz vonalát pedig meghosszabbítják a szanatóriumig. Ugyanakkor két autóbuszjárat is indult április 1-jén, s ezek az útvonalak az igényeknek megfelelően alakultak ki: a 12-es jelzésű a Nagyállomástól a Biogalig megy, a másik (a 16-os járat) autóbuszai a Hajnal utcától közlekednek a gyógyszergyárig – vetítette előre a cikk, így folytatva: azok tehát, akik például a Dobozi-lakótelep környékéről a Nagyerdőre, a klinikákra akarnak menni, nem kell előbb a központba utazniuk, hanem felényi idővel eljutnak úticéljukhoz. De hasonló az előnyük a Kisállomás környékén lakóknak is. Az új tarifákról ez jelent meg: Az autóbusz kényelmesebb, gyorsabb, de sajnos drágább is, mint a villamos. A jeggyel utazóknak a duplája, vagyis 1 forint helyett 2 forint lesz a tarifa. Az egyvonalas buszbérlet a 25 forintos villamosbérlettel szemben 50 forint egy hónapra. Az összvonalas bérlet ára havi 80 forint. Nagyon sokan lesznek olyanok – főleg a külsőségekben lakók –, akik az új járatok bekapcsolódása révén költségemelkedés nélkül, majdnem felényi idő alatt jutnak el a gyógyszergyárba, a Nagyerdőre és környékére. Végül a cikkben bejelentették: az Autóközlekedési Vállalat április 1-től 7 új Ikarus 66 típusú buszt állít forgalomba, melyekben 80 utas fér el. 

Az 1970. március 6-i és április 1-i cikkek

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 9., hétfő

A XII-es páncélvonat debreceni útja 1970 márciusában

A páncélvonat. Képforrás: Loero.hu

Debrecen nagy ünnepséggel köszöntette a „legendás hírű XII-es páncélvonatot, a Tanácsköztársaság egykori, sok dicsőséget szerzett harci eszközét”, ami Hajdú-Biharban is körutat tett 1970. március 8. és április 9. között. A XII-es páncélvonat pontos mását a Diósgyőri Gépgyár KISZ-fiataljai készítették, s 1969. március 21. óta járta az országot. A vonat a Békés megyei Füzesgyarmatról érkezett hozzánk, elsőként Biharnagybajomba.

A képeslapot Jávorszkyné Ginda Enikőnek köszönjük!

A Hajdú-bihari Napló korabeli cikke szerint a berendezésében helyet kaptak azok a fényképek és írásos dokumentumok, melyek ismertetik az eredeti vonat 133 napos útját, s tájékoztatnak azokról a csatákról, melyekben észt vett. Egy másik kiállítási kocsi a Magyar Vörös Hadsereg mai utódja, a Magyar Néphadsereg katonáinak az életét mutatja be. Ebben a kocsiban az egyik képen felismerhették Debrecen egyik katonai alakulatának páncélvonat kori KISZ-titkárát, aki éppen egy vándorzászlót vesz át 1965-ben. A vonat két évig járta az országot, s a cikk szerint a személyzete, parancsnoksága nagy szakértelemmel mutatta be a kiállítást minden érdeklődőnek. A biharnagybajomi ünnepélyes fogadáson a község szinte összes úttörője részt vett. A sok érdeklődő előtt Ancsi Pálné, a Békés Megyei Úttörőelnökség tagja adta át a vonatot dr. Alberth Bélánénak, a KISZ Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága titkárának.


A páncélvonat április 9-ig Hajdú-Bihar minden vasútvonalán végigment, s a tiszteletére Debrecenben a Nagyállomáson rendeztek nagyszabású ünnepséget 1970. március 22-én. Mindeközben a szerelvény részlegvizsgáját a MÁV Püspökladányi Vontatási Főnökségén 6 szocialista brigád 48 tagja végezte el munkaidőn túl, társadalmi munkában, s „ezzel hozzájárultak a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny sikeréhez is” – lásd mindezt az alábbi cikkmásolatban:


Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 24., szombat

Élt 35 évet: a Csapó utcai Debrecen Áruház

Debrecen Áruház (1970–2005), kockaköves Csapó utca.

Debrecen második nagy üzlete, a város nevét viselő emeletes áruház a Csapó utca 28–32. szám alatt nyílt meg 1970. január 24-én, amikor még javában itt közlekedtek a 6-os villamosok. A Debrecen Áruház átadása előtt a Vörös Hadsereg útján működő Centrum Áruház volt a megyeszékhely szupermarkete. A fenti képet a Városházi Archívumból kaptuk, köszönjük szépen!

A nyitás előtti hirdetés 1970. január 23-án

A HB Napló beharangozó cikke szerint „az ABC- és ezer apró cikk részlegen, a műszaki, a méteráru-, lakástextil-, a női-férfi és gyermekkonfekció-, a rövid-, kötött- és divatáru-, valamint a cipőosztályon összesen mintegy 22 millió forint értékű holmi várja a vásárlókat. A tervek szerint az áruház földszinti részén vasárnaponként is árusítanak 7 órától 10 óráig. A tartós fogyasztási cikkek, rádiók, televíziók, mosógépek, hűtőszekrények hazaszállítását ingyen vállalja az áruház. Úgyszintén szolgáltatásként az itt vásárolt konfekcióárukat kívánságra ingyen méretre igazítják.”

Napló-tudósítás, 1970. január 25.

A helyi lap a nyitás után így fogalmazott: a jó felkészülést bizonyítja az is, hogy már a „Debrecen Áruház” emblémával ellátott papírzacskókba csomagolták azokat az árukat, melyek több százezer forint értékben a megnyitás napján gazdát cseréltek. Balogh Sándor, a Debreceni ÁFÉSZ elnöke az átadási ünnepségen hangsúlyozta: a debreceni és a balmazújvárosi szövetkezet azért hozta létre az új áruházat, hogy ezzel is segítse a lakosság számára a bevásárlást, növelje a választékot a „külsőleg is figyelemre méltó, modern szövetkezeti áruház” révén, ahol presszó is szolgálta a betérőket. No meg a szomszédos piaci épületben a Pulykakakas Ételbár. A lenti kép forrása: Szocializmus hagyatéka című Facebook-oldal.

A kockaköves Csapó utca a 6-os villamos vágányával

A vegyipari szakközépiskolával szemközti Debrecen Áruházat végül 2005 tavaszán bontották le a piactömb-rehabilitációnak nevezett építkezés első részeként. Utolsó fotóinkon megidézzük a Debrecen Áruház bontását és a következő évben eltávolított szomszédos vásárcsarnok utolsó napjait a Kedves Olvasónktól, Palincsár Zoltántól kapott exkluzív képekkel. Kedves Olvasóinkat ugyanakkor továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A bontás 2005-ben. Fotók: Palincsár Zoltán

További régi boltjaink és vásáraink sok fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 6., szerda

Amikor még a Rákóczi utcán is piac volt Debrecenben

A hajdani Rákóczi utcai piac. Képforrás: Regifotok.hu.

Debrecen egyik híres vásárhelye a Rákóczi utcán működött már 100 évvel ezelőtt is a meghatározott napokon (lásd az utolsó képen).


A Pikó-féle reklámtábla. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor, 1970

A Rákóczi utcai piacot a Csapó utcai vásárcsarnok 1976 augusztusi megnyitásakor szüntették meg.

Egy sárgabarackos stand. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor, 1970

A csarnok átadásáig igen nagy élet zajlott piaci napokon a Rákóczi utcán – mi sem illusztrálja ezt jobban, mint a Bojár Sándor most megosztott, 1970-es felvételei a Fortepanon, valamint olvasóink nosztalgiával teli kedves visszaemlékezései. Körteízű, kaporillatú múltidézést kívánunk Mindenkinek!

Árunézegetés a piacon. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor, 1970


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kofák és vevők. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor, 1970

Kereskedelmi múltidézéseink:

2025. május 15., csütörtök

A Nagyerdő és a belváros 11 szép retro képen, 1970-ben


Debreceni Egyetem elődje, a Kossuth Lajos Tudományegyetem pazar albumot adott ki ,,hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján", 1970-ben. Ebből szemezgetünk most, a Pathó Sándor által készített fotók másolatainak segítségével...


Az első képeken az Egyetem tér pompázik a sziklakertes medencével,  aztán a Sesztina-villát láthatjuk, ahol az egyetem bölcsődéje működött.


Beljebb haladva a városközpontba, az Új élet parki lakótelepre csodálkozhatunk rá. A felvétel a Hámán Kató útja (ma Füredi út) 9 emeletes lakóházából készült. 


Megérkeztünk a belvárosi Kálvin térre. A parkot akkor még gyöngykavics és sok-sok növény jellemezte. Fotók: Pathó Sándor / KLTE


Déri Múzeum süllyesztett parkjában 1970 környékén több volt a sétány, mint ma. Feltűnő, hogy a háttérben a Péterfia kis házai látszanak, nem pedig a 10 emeletes panelsorok.


Ez pedig már a Vörös Hadsereg útja! A Bajcsy-sarkon zebrán kellett átmenniük a gyalogosoknak, s közben a MÁV-székház vörös csillaga is hirdette nekik a szocializmus vívmányait...


Kossuth téren akkor már nem működött a duplamedencés szökőkút, azonban a placc közepén is virágágyások pompáztak. Itt látszanak a korszak jellegzetes ufólámpái is.


S íme még egy Kossuth: az egyetem gyakorló általános iskolája a Kossuth utcán:


Az album hátsó borítóján a Kossuth-egyetem új TTK-épületegyüttesét, a kémiai tömböt (1969) mutatják be. Ezt is Mikolás Tibor tervezte, mint például az Újvigadót, valamint a Kölcsey-művközpontot.


Az utolsó és egyben szintén kossuthos képen az egykori Dóczy-gimnázium látható a Kossuth utcán. 1970-ben az egyetem gyakorló gimnáziuma működött benne, ugyancsak Kossuth néven. Színes összeállításunk az 1970-es virágkarneválról idekattintva csodálható meg.

A Kossuth-gimnázium 1970-ben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!