Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sámsoni út. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sámsoni út. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. február 19., szerda

Két keréken a Sámsoni úti „tankcsapdás” bicikliúton

Debrecenben a Sámsoni út korszerűsítése és szelesítése finoman szólva nem mostanában (hanem 2022 márciusában) kezdődött. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Sámson felé... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Legutóbb 2025. február 16-án jártunk itt, útban a reneszánsz romkastélyhoz, s ekkor örökítettük meg a bicikliút város széli állapotát. De tulajdonképpen egész hosszában is érdemes lenne bemutatni a sínen túli részek helyzetét! Ajánljuk megtekintésre ezzel kapcsolatban az alábbi friss videónkat is...


A hétvégi tapasztalatainkat jól nevelten annyiban foglalnánk össze, hogy aki Hajdúsámson felé kerekezve eljut az egykori szovjet tankúsztató vonaláig (a városhatárt jelző tábláig), annak onnan már könnyű dolga van. Debrecen központja felé bringázva (vagy autózva) azonban még továbbra se számítson full extrás útviszonyokra! (A Sámsoni úti régi mozi történetét lásd itt.)

A belváros felé... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. február 14., péntek

A Sámsoni úti mozi, Gatyató, csónakázó, Ludas presszó, Ózdról jött óriáskerék... – a Tőletek kapott fotókon


Debrecen múltjáról sok szép képet kaptunk Kedves Olvasónktól. E másolatok közül szemezgetve, elsőként a Hézs Éva által csatolt épületet mutatjuk be, ahol a leírása szerint mozi működött az 1950-es években. Cikkünk Facebook-megosztásánál Tarjani Kati a moziról így fogalmazott: „Az 1960- as években a nagyszüleimmel ide jártunk. Emlékszem, a nézőtér egyszerű lócákból állt, gyerekek elöl, nagyok mögöttük.” Arra a kérdésre, hogy hol volt a mozi, felidézte: „Szemben a buszmegállóval, később egy abc lett odaépítve, ami ma is megvan. Egy malom is volt mellette. Régen egy suszterműhely is volt a buszmegálló mögött. Ez a végállomás utáni első megállóhely, befelé a városba. Ott ágazik el a Sámsoni út, beletorkollott a régi Király Ferenc, később Katalin utcába.”

A Gatyató 2015-ben. Fotó: © Lente Róbert

A második jelenetet Lente Róbert örökítette meg 2015-ben Debrecen túlsó határában, a Gatyatónak is nevezett víztározónál, mely a volt Macsi Balcsi közelében található. Erdődi Erzsébet az egykori nagyerdei csónakázóról mellékelt fotót, melyet a volt Kohászüdülő ablakából készített hajdanán a felejthetetlen kirándulóhelyről.

A csónakázó és az Újvigadó. Fotó: © Erdődi Erzsébet

Kaptunk egy különleges archív képet az hajdani ózdi Békekertről is. A küldője, Erdődi Erzsébet azt írta, hogy onnan hozták a nagyerdei vidámparkba az óriáskereket. Ez azért is meglepő, mert egy cikk szerint a játékszert az egyik korábbi debreceni igazgató tervezte a családi zongorájuk tetején. Bárhogyan is van, az tény, hogy az ózdi óriáskerék hasonlít a debrecenire.

Az ózdi Békekert óriáskereke és forgóhordója

Foglalkoztunk a valamikor Ludas Matyi Espressoval is. Ehhez az öszeállításunkhoz Szász Emike publikálta a hozzászólásában a vendéglőben készült fotót. Megtudtuk tőle azt is, hogy a jelenetet az a Hapák József kapta lencsevégre, akinek a Batthyány utcában volt a műterme.

Szász Emike a Ludasban. Fotó: © Hapák József

Erdődi Erzsébet a következő felvételén az Aranybika egykori könyvesboltjának emlékét is felidézte. Az üzlet Szabó Magda nevét viselte. Utána Bányai Sándor fotóját adjuk közre, melyen a 2014. április 30-én este kifutott utolsó Bengáli villamos látható a Petőfi téren, éppen egy CAF villamos mellett. 

A volt könyvesbolt. Fotó: © Erdődi Erzsébet

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A 486-os Bengáli. Fotó: © Bányai Sándor


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. július 21., vasárnap

A tragikus sorsú görög–olasz művész Sámsoni úti „vára”

Debrecen egyik misztikummal övezett, különleges helye a Sámsoni úton található. Ez a 2009-ben elhunyt Ilia de Riska görög–olasz képzőművész, díszlettervező által kitalált és épített (de be nem fejezett), reneszánsz stílusú kastélytorzó. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Dombostanyai úti részlet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Erdőmester utca és a dombostanyai templomromhoz vivő út között – több egységben – elterülő helyet az alkotó tragédiája is beárnyékolja. A fákkal és más növényekkel egyre inkább benőtt területet legutóbb 2024. július 21-én látogattuk meg (a botrányos állapotban lévő Sámsoni úton végigtekerve), az egykori jellegzetes mozdonyos Thermal Panziót is útba ejtve. (Az utóbbi objektum fotója a cikk végén.)


Az immár 15 esztendeje eltávozott művészt és a félkészen is páratlanul festői birtokát a fenti videónkban, valamint ebben az összeállításunkban és a most megosztott friss képeinkkel mutattuk, mutatjuk be külső-belső jelenetekkel. Jó felfedezést Mindenkinek!

Erdőmester utcai részlet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

24.07.21., a Panzió romja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. július 12., péntek

Strandolás a tilosban: a debreceni szovjet tankúsztató


Debrecenben a szovjet idők egyik izgalmas helye a tankúsztató volt, ami a Sámsoni úti buszforduló melletti elzárt, óriási ligetben bújt meg. Ezen a területen gyakorlatoztak ugyanis a buszállomás innenső oldalában fekvő laktanya ideiglenesen nálunk állomásozó szovjet katonái és a tankjaik.

1956, Méliusz tér. Fotó: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

Gyerekkoromban a 10–14 éves korú, főként fiúk alkotta lakótelepi csapatunkkal nyaranta többször kibicikliztünk ide, jókora távot megtéve. Felidézve ezeket a kalandokat, több kérdés megfogalmazódik bennem: Honnan tudtak a banda idősebb (max. 14 éves!) tagjai a tankúsztató létezéséről? Honnan tudták az odavezető utat? Honnan vették a bátorságot ahhoz, hogy bebiciklizzenek egy szovjet katonák által használt, lezárt harckocsizós gyakorlótérre? Honnan tudták, hogy melyik tóba nem szoktak menni tankok? Hogy mertek belemenni a tóba, beleugrálni, fürdeni benne? Honnan tudták, hogy a vízben piócák vannak, és hogy hogyan szedhetjük le azokat, ha ránk ragadnak?

A 19-es busz fordulója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Természetesen elkerülhetetlen volt az is, hogy szovjet katonákkal is találkozzzunk, hiába is bújkáltunk a bokrok mögé. Érdekes módon azonban soha meg se kérdezték, hogy mit csinálunk ott, s azt se mondták, hogy vigyázzunk magunkra, vagy hogy azonnal takarodjunk onnan. Így aztán kitekertünk máskor is, nyomtuk a pedált a süppedős homokutakon, s körülöttünk félelmetes hangú tankok verték a port. Azok mentek a maguk tavába, mi pedig boldogan ugráltunk gatyában a tisztább vizű másik tóba. Soha egyikőnknek nem lett semmilyen baja ezekből a kiruccanásokból.

Magyar gázálarctáska. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Később már nem fürödni jártunk oda, hanem cserélgetni a laktanyában lakó katonákkal. Nekünk többnyire gázálarctáskára, viccesebb nevén: szimatszatyorra volt szükségünk. Ezért pedig elég volt egy kétdecis pálinkát adnunk. (Megjegyzem, a magyar szimatszatyor sokkal jobb volt, mint a szovjet.) Mások nagyban űzték a seftelést, és például gázolajat is kaptak... A „jó világ” akkor szűnt meg, amikor a szovjet katonák elhagyták a laktanyát és az országot. Az objetumban évtizedekig menekülttábor működött, ma pedig többek között a készenléti rendőrség bázisa van ott.

Figyelmeztető táblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tankúsztatót magában foglaló övezetet részben Natura 2000-es természetvédelmi területté minősítették „Sámsoni úti bellegelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület” néven. A nem védett részt egy autó- és motorsport-egyesület használja, s anno tereprali-versenyeket is láthattunk itt. Sőt, korábban a tűzszerészek a környékén talált robbanóeszközöket is idehozták megsemmisíteni.

A Sámsoni útról behajtva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban a laktanya felől sorompó és belépést tiltó tábla fogadja a kiváncsiskodókat, ugyanakkor ezzel szemben a sorompón túli olvashatatlan távolságban a védett terület nevezetességeit bemutató tábla áll, rajta pl. a kiemelet jelentőségű Pannon homoki gyepeken élő magyar kökörcsin, közönséges ürge és mocsári teknős színes fotójával. Kár, hogy nem lehet bemenni vagy ellátni odáig.

A Sámsoni út felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sorompó és tiltó tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. január 26., péntek

Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya


Debrecen egyik legkülönösebb formájú és történetű épületegyüttese a belső Sámsoni út végén nyíló Erdőmester utcában található az ecetfák, más vadregényes hajtások és színes futóvirágok takarásában. Legutóbb 2023 augusztus végén látogattunk e misztikus, pusztuló helyre. A most megosztott képek mellett az alábbi összefoglaló külső-belső videót is ekkor készítettük. Fotók, videó: © Debreceni képeslapok


A 2009-ben elhunyt Ilia de Riska görög–olasz képzőművész, díszlettervező által tervezett és épített (de be nem fejezett), reneszánsz stílusú kastélytorzót több jól elkülöníthető rész alkotja.

A debreceni Erdőmester utcai Riska-romkastély főhomlokzata 2023 nyarán. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

A valaha a Csokonai Színháznak is dolgozott művész az első épületegységet rögtön a Sámsoni út és a dombostanyai (a parlagi templomromhoz vezető) leágazás szegletébe alkotta meg. Ma ez is épp csak kilátszik a lombok közül.

A Riska-romkastély főépülete a lombok mögött, 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emellett egy nagyobb mező, majd újabb bozótos terül el. A középső növényzet között már egy igazi várszerű gyönyörűség rajzolódik ki, alatta pedig egy nagyobb medence is megbújik. Az épület a Geocaching leírása szerint a művész firenzei családi kastélyát mintázza.

A debreceni Erdőmester utcai Riska-romkastély egyik melléképülete 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindez itt nem ér véget: az Erdőmester utcából vagy a túlsó, párhuzamos dombostanyai útról is megannyi csoda fedezhető fel az elhagyatva is romantikus épületeken. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy az épületegyüttes egyre romosabb, a pusztulás erőteljes jeleit mutatja, és ugyanakkor a kerítése például a dombostanyai út felől meg is van bontva...

A dombostanyai útról ennyi lárszik a Riska-romkastélyból. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Riska-romkastély főépületének bal tornya 2023 nyarán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2023. augusztus 22., kedd

A debreceni kabrió „harci” terepjáró Kis Polszki

A Sámsoni úti kocsin a reflektorok és a csapott orr ellenére is látszik, hogy ki ő valójában! Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Sámsoni úton igen nehéz közlekedni most, 2023 augusztusának közepén, vége felé a járdán és a kerékpársávon, mivel óriási munkák zajlanak ott. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok


A galéria a képre kattintva is megnyílik.

A Sámsoni úti kabrió „harci” terepjáró Kis Polszki 2023. augusztus 22-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák miatt minden eddiginél hepehupásabb az útrész, és szorosan mellette igen sok nagy és mély – rácsocskákkal leválasztott – munkagödör is veszélyezteti az arra járókat.

A debreceni Sámsoni úton porosodó Kispolszki eleje szemből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szerencsére ennek is megvan az előnye, hiszen így az óvatosabb haladás eredményeként olyasmikre is felfigyelhetünk, amiket normál körülmények között valószínűleg nem vennénk észre!

A „harci” terepjáró Kis Polszki kormánya eredetinek tűnik. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ilyen az az extravagáns átalakított Kis Polszki is, ami az egyik autókereskedés előtt porosodik a kerítés tövében. Már kifelé menet is szemet szúrt, gondolván, hogy visszaúton mindenképpen megnézzük...

A debreceni Sámsoni úti „harci” terepjáró Kis Polszki első ülései szintén eredetinek tűnnek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem csalódtunk, a kicsi kocsi nagyon szellemesen és ötletesen van átépítve! (Talán elöl a csomagtartóján jól mutatna egy pótkerék.) Összeállításunk fotóit természetesen ennek a járgánynak szenteljük – s mire mindezt leírtuk, már el is érkeztünk az utolsó képeinkhez. 

A kormány, műszerfal, ülések, sebességváltó és a kézifék is kispolszkis maradt ebben a „harci” terepjáróban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeken a felvételeken a keki színűre festett „Kispolák” hátulját és a bal első, ma már kissé rozzant kerekét mutatjuk be. Reméljük, fog még küzdeni a dimbes-dombos terepeken, például a szomszédos egykori szovjet tankúsztató gödreiben és buckáin!

A debreceni Sámsoni úti kabrió „harci” terepjáró Kis Polszki elképesztő hátsó motorrácsa. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kis Polszki bal első kerekének lefittyedt dísztárcsája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. április 7., péntek

A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély


Debrecen egyik legkülönösebb formájú és történetű épületegyüttese a belső Sámsoni út végén nyíló, kertségi Erdőmester utcában található az ecetfák, más vadregényes hajtások és színes futóvirágok takarásában. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A néhai Ilia de Riska görög–olasz képzőművész, díszlettervező által tervezett és épített (de be nem fejezett), reneszánsz stílusú kastélytorzót több jól elkülöníthető rész alkotja.


A külső elemeket a fenti videónkban mutatjuk be. Videó: © Debreceni Képeslapok


A valaha a Csokonai Színháznak is dolgozott művész az első épületegységet rögtön a Sámsoni út és a dombostanyai (a parlagi templomromhoz vezető) leágazás szegletébe alkotta meg. Ma ez is épp csak kilátszik a lombok közül. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Emellett egy nagyobb mező, majd újabb bozótos terül el. A középső növényzet között már egy igazi várszerű gyönyörűség rajzolódik ki, alatta pedig egy nagyobb medence is megbújik. Az épület a Geocaching leírása szerint a művész firenzei családi kastélyát mintázza. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Mindez itt nem ér véget: az Erdőmester utcából vagy a túlsó, párhuzamos dombostanyai útról is megannyi csoda fedezhető fel az elhagyatva is romantikus épületeken. ,,Kísértettenyák, romtúrák" című, kapcsolódó sorozatunk pedig idelátogatva lapozgatható sok képpel. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A romkastély középső és hátsó része egy közös képbe szerkesztve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!