Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: harckocsi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: harckocsi. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 12., péntek

A káprázatos Kossuth utca 1958-ban, és ugyanott napjainkban

Debrecen egyik legszebb helye volt a Kossuth utca vége, ahol a Verestemplom áll ma is. Jól példázza ezt az az 1958-as fotó is, amit a Fortepan osztott meg Török Kálmán adományának köszönhetően.


A parkban akkoriban nemcsak növények voltak, hanem cirill betűs, géppuskás emlékmű is. Ez 1945 és 1970 között állt ott, minden bizonnyal a fotó készítőjének háta mögött. Aztán, 1970-től a rendszerváltásig itt magasodott a legendás harckocsis szobor.

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi teljes fotón az is felfedezhető, hogy a templomnak valamilyen okból hiányzik a teteje. Erre magyarázat lehet az is, hogy 1957-ben egy nagy erősségű szélvihar következtében a torony csúcsán lévő keresztrózsa, vitorla és csillag erőteljesen kimozdult. Ezek visszahelyezését a következő évben fejezték be. De persze magyarázat lehet a hiányzó toronyra fotózási, előhívási, technikai stb. hiba is.

Fotó: Fortepan / Török Kálmán, 1958

Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 2., csütörtök

A tank, ami miatt sok gyerek akart harckocsizó lenni

Debrecen egyik jellegzetes emlékműve volt a Kossuth utcai tankszobor, amit 1970. április 2-án avattak fel egy nagyszabású katonai parádéval (nem sokkal az Újvigadó átadása előtt). „Örök dicsőség és hála a debreceni páncélos csata hős szovjet katonáinak” – volt olvasható az 1944 októberi hortobágyi páncélosütközet óriási mementóján. Az alábbi fotón az azóta lebontott házak is figyelemre méltók: 

Az átadás évében. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A 48 négyzetméteres domborművet meglepő módon ugyanaz a Pátzay Pál, Kossuth-díjas szobrász készítette, aki a Pallagi úti Kígyóölőt és a főutcai felszabadulási emlékművet is. Az akkori sajtóhír szerint a kompozíció faragott süttői kőtömbjei a leleplezés előtti reggelen érkeztek meg a helyszínre. Ez a terület a mai Szent Efrém (korábban Bányai Júlia) Általános Iskolával átellenben található.

A szobor 1977-ben. Fotó: Pathó Sándor

A Napló korabeli beszámolója kitér arra is, hogy az átadási ünnepségen az „érdeklődők ezrei” előtt díszegység fogadta Oláh István vezérőrnagy, miniszterhelyettes köszöntőjét. Beszédében a tábornok egyebek mellett kiemelte azt is, hogy Debrecen nagy szerepet játszott a történelmi sorsfordulóban, és 1944 végén innen indult el az új élet a II. világháborút követően.

Cikk a felállításról (részlet). Fotó: HBN

A tankszobrot a rendszerváltás után távolították el. Előbb a Vértessy-kastély közelében, egy Gázvezeték utcai telepen tárolták, aztán átvitték az István útra, egy cég udvarára. További érdekesség hogy a Kossuth utcán a tankszobor előtti időkben is volt egy szovjet emlékmű ugyanott. Azt egy feliratos nagy fal, egy géppuska, valamint egy kis csobogó alkotta. A muzeális értékű képeket Kiss Erika küldte róla nekünk, a készítőjük pedig az édesapja, Szabó István cukrász.

A képeket Kiss Erikának köszönjük!

Akkoriban még sokkal több volt a növényzet a környéken:

Fotó: Fortepan / Török Kálmán, 1958

Kapcsolódó összeállításaink régi fotókkal:
A Napló fotói az avatásról

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 8., szerda

A nagy tankcsata


Debrecen környékét 1944. október 8-án érte el a II. világháború egyik sorsdöntő ütközete, a hortobágyi vagy más néven debreceni páncéloscsata. Akkor, amikor épp csak befejeződtek a júniusban elkezdett bombázásokA harci események krónikája idekattintva olvasható el. Ugyanakkor a cívisvárosban nem ez volt az egyetlen olyan fegyveres konfliktus, amelyben tankokat vetettek be. Hiszen az 1956-os szabadságharc leverésében ellenünk is ilyen gyilkolóeszközöket vonultattak fel a szovjetek. Akit ez érdekel, ebbe a régi fotós cikkünkbe kukkantva tudhat meg többet a helyi és a Méliusz téri történésekről.

Szovjetek 44-ben, a városházánál. Fotó: IPKV

Mindezzel kapcsolatban felidézzük azt is, hogy 2016. október 17-től egy T34-es tank volt kiállítva a Hatvan utcai posta előtt a forradalom 60. évfordulója alkalmából... További archív felvételek, dokumentumok a II. világháborús Debrecen állapotáról és eseményeiről idekattintva lapozgathatók az összeállításunkban. Utolsó fotónkon a Napló 1970. április 3-i beszámolója látható a Kossuth utcai tankcsata-emlékmű avatásának képeivel. A tankszobor itt ismerhető meg régi képekkel.

Pátzay Pál alkotása. Fotó: Fp. / Bojár Sándor, 1970

Kapcsolódó összeállításaink:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. január 11., szombat

A Méliusz téri házak ma, ahol '56-ban tankok vonultak

Méliusz tér 14. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc összetűzéseiben november 4. hajnalától a szovjet csapatok a cívisvárosban is átvették a hatalmat. Az invázió itt is a laktanyák elfoglalásával kezdődött. A külföldi túlerő ezúttal is leküzdhetetlen volt, s a változásra 1989-ig kellett várni. A Méliusz téren található fenti ház (amit 2025. január 11-én kaptunk lencsevégre) nem messze onnan áll, ahol 20 évig fehérlett az 1944-es tankcsata hatalmas emlékműve1956-ban még itt jártak a 4-es villamosok is, és míves kandeláberek is álltak a Verestemplom melletti téren. Kedves Olvasóink közül például így írt egy korábbi cikkünkhöz Répásné Gyöngyösi Katalin:
„Több óráig előttem vonultak el a tankok. A Pacsirta utcán laktunk. Anyám elküldött a Bocskai téri fűszerboltba. Vásárlás után a boltból kilépve a Rakovszky utca végén már megjelentek a tankok, és előtte szovjet katonák nem engedtek senkit át a tér túloldalára. Így végig kellett néznem, amíg hosszú ideig elvonultak előttem hatalmas robajjal a tankok. Borzasztóan félelmetes volt. Mindenki rettegett, sírt. Az utat 2 méter mélyen felvájták a tankok. Alig tudtunk átkecmeregni a nagy gödrön. Odahaza anyám sírva fogadott, mert hallotta, mi történt, és még oda is hallatszott a hatalmas dübörgés. Attól félt, hogy lelőnek, vagy bántani fognak a szovjet katonák. Ez még ma is félelemmel tölt el, és sokat álmodom vele és anyám féltő, könnyes arcával. 11 éves voltam akkor.”
Oskar von Roscher emlékezése: „A Kossuth, Piac, Széchenyi utca kereszteződésében mentek Nyíregyháza felől Budapest felé a 4-esen legalább 4 órán keresztül. Később a pestiek kis Moszkvának szidták Debrecent, mert nem álltak ellent ennek az inváziónak.” Ugyanakkor Kocsis Judit felidézte: „Egy tank állt a házunkkal szemben a Hajnal utcán, egy pedig a Bocskai laktanyával szemben egy vonalban. Mi meg a pincében ültünk. 6 éves voltam.” Köszönjük szépen! Kedves Olvasóinkat arra biztatjuk, hogy régi és új képeiket, témajavaslatainkat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre, vagy töltsék fel a Facebook-oldalunk idővonalára.

Szovjet tank a Méliusz téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. november 4., hétfő

1956. november 4., Debrecen

Szovjet tank a Méliusz téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc összetűzéseiben november 4. hajnalától a szovjet csapatok a cívisvárosban is átvették a hatalmat. Az invázió itt is a laktanyák elfoglalásával kezdődött. A külföldi túlerő ezúttal is leküzdhetetlen volt, s a változásra 1989-ig kellett várni. A fenti ház nem messze onnan áll, ahol 20 évig fehérlett az 1944-es tankcsata hatalmas emlékműve1956-ban még itt jártak a 4-es villamosok is, és míves kandeláberek is álltak a Verestemplom melletti téren. Íme galériánk az 1956-os Debrecenről és a forradalom itteni eseményeiről:


Kedves Olvasóink közül például Répásné Gyöngyösi Katalin így írt egy korábbi cikkünkhöz:
„Több óráig előttem vonultak el a tankok. A Pacsirta utcán laktunk. Anyám elküldött a Bocskai téri fűszerboltba. Vásárlás után a boltból kilépve a Rakovszky utca végén már megjelentek a tankok, és előtte szovjet katonák nem engedtek senkit át a tér túloldalára. Így végig kellett néznem, amíg hosszú ideig elvonultak előttem hatalmas robajjal a tankok. Borzasztóan félelmetes volt. Mindenki rettegett, sírt. Az utat 2 méter mélyen felvájták a tankok. Alig tudtunk átkecmeregni a nagy gödrön. Odahaza anyám sírva fogadott, mert hallotta, mi történt, és még oda is hallatszott a hatalmas dübörgés. Attól félt, hogy lelőnek, vagy bántani fognak a szovjet katonák. Ez még ma is félelemmel tölt el, és sokat álmodom vele és anyám féltő, könnyes arcával. 11 éves voltam akkor.”
Oskar von Roscher emlékezése: „A Kossuth, Piac, Széchenyi utca kereszteződésében mentek Nyíregyháza felől Budapest felé a 4-esen legalább 4 órán keresztül. Később a pestiek kis Moszkvának szidták Debrecent, mert nem álltak ellent ennek az inváziónak.” Ugyanakkor Kocsis Judit felidézte: „Egy tank állt a házunkkal szemben a Hajnal utcán, egy pedig a Bocskai laktanyával szemben egyvonalban. Mi meg a pincében ültünk. 6 éves voltam.” És íme Ann Nanasi sorai: „A Gépipari Technikum előtt dübörögtek a tankok. Megszüntették a tanítást. Mai napig nem felejtem.”
Köszönjük szépen! Kedves Olvasóinkat arra biztatjuk, hogy régi és új képeiket, témajavaslatainkat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre, vagy töltsék fel a Facebook-oldalunk idővonalára.

Kapcsolódó múltidézéseink:
2025. január 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. július 12., péntek

Strandolás a tilosban: a debreceni szovjet tankúsztató


Debrecenben a szovjet idők egyik izgalmas helye a tankúsztató volt, ami a Sámsoni úti buszforduló melletti elzárt, óriási ligetben bújt meg. Ezen a területen gyakorlatoztak ugyanis a buszállomás innenső oldalában fekvő laktanya ideiglenesen nálunk állomásozó szovjet katonái és a tankjaik.

1956, Méliusz tér. Fotó: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

Gyerekkoromban a 10–14 éves korú, főként fiúk alkotta lakótelepi csapatunkkal nyaranta többször kibicikliztünk ide, jókora távot megtéve. Felidézve ezeket a kalandokat, több kérdés megfogalmazódik bennem: Honnan tudtak a banda idősebb (max. 14 éves!) tagjai a tankúsztató létezéséről? Honnan tudták az odavezető utat? Honnan vették a bátorságot ahhoz, hogy bebiciklizzenek egy szovjet katonák által használt, lezárt harckocsizós gyakorlótérre? Honnan tudták, hogy melyik tóba nem szoktak menni tankok? Hogy mertek belemenni a tóba, beleugrálni, fürdeni benne? Honnan tudták, hogy a vízben piócák vannak, és hogy hogyan szedhetjük le azokat, ha ránk ragadnak?

A 19-es busz fordulója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Természetesen elkerülhetetlen volt az is, hogy szovjet katonákkal is találkozzzunk, hiába is bújkáltunk a bokrok mögé. Érdekes módon azonban soha meg se kérdezték, hogy mit csinálunk ott, s azt se mondták, hogy vigyázzunk magunkra, vagy hogy azonnal takarodjunk onnan. Így aztán kitekertünk máskor is, nyomtuk a pedált a süppedős homokutakon, s körülöttünk félelmetes hangú tankok verték a port. Azok mentek a maguk tavába, mi pedig boldogan ugráltunk gatyában a tisztább vizű másik tóba. Soha egyikőnknek nem lett semmilyen baja ezekből a kiruccanásokból.

Magyar gázálarctáska. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Később már nem fürödni jártunk oda, hanem cserélgetni a laktanyában lakó katonákkal. Nekünk többnyire gázálarctáskára, viccesebb nevén: szimatszatyorra volt szükségünk. Ezért pedig elég volt egy kétdecis pálinkát adnunk. (Megjegyzem, a magyar szimatszatyor sokkal jobb volt, mint a szovjet.) Mások nagyban űzték a seftelést, és például gázolajat is kaptak... A „jó világ” akkor szűnt meg, amikor a szovjet katonák elhagyták a laktanyát és az országot. Az objetumban évtizedekig menekülttábor működött, ma pedig többek között a készenléti rendőrség bázisa van ott.

Figyelmeztető táblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tankúsztatót magában foglaló övezetet részben Natura 2000-es természetvédelmi területté minősítették „Sámsoni úti bellegelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület” néven. A nem védett részt egy autó- és motorsport-egyesület használja, s anno tereprali-versenyeket is láthattunk itt. Sőt, korábban a tűzszerészek a környékén talált robbanóeszközöket is idehozták megsemmisíteni.

A Sámsoni útról behajtva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban a laktanya felől sorompó és belépést tiltó tábla fogadja a kiváncsiskodókat, ugyanakkor ezzel szemben a sorompón túli olvashatatlan távolságban a védett terület nevezetességeit bemutató tábla áll, rajta pl. a kiemelet jelentőségű Pannon homoki gyepeken élő magyar kökörcsin, közönséges ürge és mocsári teknős színes fotójával. Kár, hogy nem lehet bemenni vagy ellátni odáig.

A Sámsoni út felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sorompó és tiltó tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. október 14., szombat

Az 1944-es nagy debreceni páncélos csata


Debrecen környékén 1944 októberének elején kezdődött a II. világháború egyik sorsdöntő ütközete, a hortobágyi vagy más néven debreceni páncéloscsata. Akkor, amikor épp csak befejeződtek a júniusban elkezdett bombázásokA harci események krónikája idekattintva olvasható el. Ugyanakkor a cívisvárosban nem ez volt az egyetlen olyan fegyveres konfliktus, amelyben tankokat vetettek be. Hiszen az 1956-os szabadságharc leverésében ellenünk is ilyen gyilkolóeszközöket vonultattak fel a szovjetek. Akit érdekel, ebben a cikkünkben tudhat meg többet a helyi és a Méliusz téri történésekről.

Szovjetek a főutcán 1944-ben, a városháza előtt. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadó Vállalat

Mindezzel kapcsolatban felidézzük azt is, hogy 2016. október 17-től egy T34-es tank volt kiállítva a Hatvan utcai posta előtt a forradalom 60. évfordulója alkalmából... További archív felvételek, dokumentumok a II. világháborús Debrecen állapotáról és eseményeiről idekattintva lapozgathatók az összeállításunkban. Utolsó fotónkon a Hajdú-bihari Napló 1970. április 3-i beszámolója látható a Kossuth utcán felállított tankcsata-emlékműről

A páncélosütközet emlékműve (Pátzay Pál alkotása) a Kossuth utcán. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor, 1970


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2022. november 4., péntek

1956. november 4.

Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc összetűzései során november 4. hajnalától a szovjet csapatok a cívisvárosban is átvették a hatalmat. Az invázió itt is a laktanyák elfoglalásával kezdődött.

Szovjet megszálló tank anno a Méliusz téren a ma is meglévő, 15. szám alatti épületnél. Fotók: Hagyaték, Debreceni Képeslapok

A külföldi túlerő ezúttal is leküzdhetetlennek bizonyult, s a változásra még egészen 1989-ig kellett várni. Napjainkban, 2022-ben pedig immár a 66. évfordulójára emlékezünk ötvenhatnak... A fenti fotón látható ház egyébként nem messze onnan található, ahol 20 évig fehérlett az 1944-es tankcsata hatalmas emlékműve. 1956-ban még itt jártak a 4-es villamosok is (a sín a tank előtt fekszik), a mainál sokkal kisebbek voltak az ottani fák, és míves kandeláberek is álltak a téren. Végül ajánljuk figyelmedbe az alábbi galériánkat is az 1950-es évekbeli Debrecenről és az itteni forradalom eseményeiről. DBKL

2021. november 5., péntek

Harckocsik a cívisvárosban

Debrecen történelme sajnos a fegyveres konfliktusokat sem nélkülözi. Közelmúltunkból idetartoznak a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc összetűzései is.

T 54-es(?) szovjet harckocsi a Verestemplom mellett. Fotó: Hagyaték

Az utóbbi események alatt november 4. hajnalától a szovjet csapatok a cívisvárosban is átvették a hatalmat. Az invázió nálunk is a laktanyák elfoglalásával kezdődött, így akkoriban ismét gyakori volt a harckocsi az utcákon. Így volt ez 1944 októberében is, a nagy páncéloscsata során.

Szovjet tank Debrecen utcáján, 1944-ben. Fotó, kiadó: MSZMP megyei bizottsága

A felső, igen értékes fotót egy kiárusított, névtelen hagyatékban találtuk. A képsorozaton tankok láthatók, mégpedig vélhetően T 54-esek, amiket akkor ellenünk is bevetettek a szovjetek. A külföldi túlerő ezúttal is leküzdhetetlennek bizonyult, s a változásra még egészen 1989-ig kellett várni. Az archív felvétel nézegetését némi nyomozással folytattuk, hogy a harci eszközök mögötti épületsort is beazonosítsuk. Milyen jó volna azt is tudnunk, hogy mi lett a képen szereplő emberekkel és a korabeli fényképésszel!

Ilyen most az az épületsor, ahol 65 éve a szovjet tankok vonultak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Helyszíni szemlénket siker koronázta: ez bizony a Méliusz tér 15. szám alatti ház – nem messze onnan, ahol 20 évig fehérlett a tankcsata hatalmas emlékműve. Mi több, a középső, szép kapu ma is létezik, és megvan a bal oldali, redőnyös üzlethelyiség is. 1956-ban viszont még itt jártak a 4-es villamosok (a sín a tank előtt fekszik), láthatóan a mainál még sokkal kisebbek voltak az ottani fák, és míves kandeláberek is álltak a téren. A faragott kaput közelebbről is lefotóztuk, vele zárjuk a mostani időutazásunkat. DBKL

A Méliusz térhez közeli Vagongyár munkásai lőgyakorlaton, 1919-ben. Fotó: MSZMP megyei bizottsága, IPK Vállalat

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A sok mindent látott, míves kapu szinte ugyanolyan, mint évtizedekkel ezelőtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2020. január 9., csütörtök

Tankcsata és négyes villamos

A Kossuth utca a Verestemplomnál az 1911-es
pályavillamosítást követően. Reprint: Uropath
Debrecen egyik legfontosabb utcája 1894-ben, Kossuth Lajos halála után kapta a mai nevét.

Most a felső végébe, a Méliusz térhez látogatunk, ahol a négyes villamos fordult az Attila térre, és ahol a II.világháborús mementók közül a nagy tankcsata emlékművei is álltak. A korabeli képeslap készítésekor a Kossuth utca is még macskaköves volt a Verestemplom (elkészült: 1887 júliusa) előtti szakaszon. Az 51. számú háznál egy vásári sokadalmat fedezhetünk fel. Ez az épület azért is különleges, mert ott lakott Irinyi János, a foszforos gyufa feltalálója s az István Gőzmalom későbbi igazgatója. Vele szemközt szintén áll még az az épület, amelyikben városépítő polgármesterünk, Vásáry István (1887–1955) lakott.

A Kossuth utca felső végének mai arca. Fotó: © Debreceni Képeslapok
A Verestemplomon ma is vannak olyan szép fémidomok, amik annak idején a felső vezetékek rögzítéséhez kellettek. A szerelvények az 1911-es pályavillamosítás után a Nap utcán át jártak ki-be a Vágóhíd utcára, ahol az ottani gyárakba, valamint a Loki-pályára, meg persze a Kati Kocsmába és a Zsibogóba hozták-vitték az embereket. (Eleinte, 1896. szeptember 20-tól a Kossuth utca és a dohánybeváltó között volt személy- és teherforgalom.)
A négyes villamosok 1962-től a Béke útjáról (a mai Szent Anna utcáról) indultak, mígnem 1975. június 23-án leállították, majd felszámolták a vonalat. Érdemes megnézni a Wikipédia idevágó fejezetének csodás archív képét: gyönyörűen látszik rajta a villamosok útvonala a Verestemplom és az Attila téri görögkatolikus templom között.

A Kossuth utca 51. szám alatti lakóház emléktáblája.Fotó: © Debreceni Képeslapok
A Méliusz tér előtti környék arról is nevezetes, hogy itt (a mai Szent Efrém Általános Iskola vonalában) álltak a debreceni –más néven alföldi, hortobágyi – páncéloscsata emlékművei: előbb egy géppuskás-csobogós mementó, 1970-től pedig Pátzay Pál óriási kőfala, aminek a két oldalába harckocsi volt vésve. Az 1944-es sziszifuszi csatározásban egyébként a szovjetek végül október 20-án foglalták el Debrecent, s a lebontott emlékmű darabjai egy István úti cégtelepen találhatók.


Ilyen volt 1958-ban a Kossuth utca a szovjet géppuskás emlékműnél. A képeket Kiss Erika küldte, a készítőjük pedig az édesapja, Szabó István cukrász. Köszönjük!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!