A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.

E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: Bánk, Gúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is. 

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését. 

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzel. Azóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben
• Az egykori Margit-fürdő
• A Cserkész-tó
• A Telegdi-sófürdő
• A Vértessy-strand
• A Kincses-tó
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A Keleti-főcsatorna
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A barokk Eger fényűző strandja
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• A Gyulai Várfürdő
• A lillafüredi megfagyott vízesés
• Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés
• A balmazújvárosi Kamilla Gyógyfürdő
• Szent Margit nyomában
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Túra a tiszacsegei kompnál és csárdánál
• A kiskunmajsai Jonathermál

Nyitás előtti fontos tudnivalók a területről

Hemzsegő retro emlékek a debreceni vasutas művháznál

A VOKE kultúrházának fóhomlokzata a Faraktár utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen kevés megmaradt nagy múltú üzemének egyike a Műhelytelep nevű városrészben található járműjavító, ahol 1898-ban kezdődött meg a termelés. A vállalat egyik dolgozói jóléti létesítménye a Faraktár utcai művelődési központ, melynek környezetében és épületeiben napjainkban is megannyi retro relikviára bukkanhatunk. Ilyen a következő képen látható – félig már lebontott – felüljáró is.

Szerelvény a Kolónia utcai vasutas felüljáró alatt 2024. február 27-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kis híd maradéka alatt két üres, de annál különlegesebb bódé is megbújik.

A  kapun vasutasszimbólum, a híd alatt „arcos” házikók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Beérve az udvarra, jobbra rögtön egy múltidéző hirdetőfalon és virágtartókon akadhat meg a szemünk. Mi a régi képeslapokat bemutató szuper kiállításra érkeztünk, amikor mindezeket megörökítettük.

A tábláról általában nagyon jó itteni programokról értesülhetünk. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felüljáró alatti bezárt kapunak takaros kilncse van, mellette pedig egy formatervezett fémrácsos szemeteskosár örvendezteti meg a retro holmik kedvelőit.

Szép kilincs és dizájnos hulladékgyűjtő a sarokban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A gyárkerítésbe egy kiugró házikót is beleépítettek a leleményes eleink. 

A „Faraktár utca 67”-es kerítésben egy ablakos ház rejtőzik. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lámpaoszlop is többféle van, és erre azért is hívjuk fel a figyelmet, mert a valós szakmai körökben és a Facebookon is több utcai lámpaoszlopot és -izzót gyújtő, bemutató rajongói közösség működik.

Retro villanyoszlop, beton virágtartó, vasutas kapudísz, híd, görbe kandeláber... huhh! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az immár több mint 120 éves művelődési központ mellett működik a horgászegyesület, bentebb pedig többek között az a ház áll, ahol a bölcsőde volt. Ezt éppen átépítik, és emiatt egyelőre nem tudni, hogy megmaradtak-e a kapualját díszítő kis csempemozaikos fiú- és lányfigurák.

A horgászegyesület fali táblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdekesség (volt) a kinti kerítésre festett több 5 éves terves színes jelmondat is. Ezek mostanra némileg fakóbbak lettek, plusz a repkény is eltakarja az „Előre” kezdetű rigmusokat. Ennek ellenére az angol hangulatú, szomszédos Kolónia utcát bemutató összeállításunk idelátogatva tekinthető meg.

A járműjavító egykori emblémája a híd alatti kaput több helyen is díszíti. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Megszűnt pénzintézet matricája a hajdani szebb időkből a felüljárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok