Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kiszáradás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kiszáradás. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 30., csütörtök

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón


Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a 
Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.


E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: BánkGúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is. 

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését. 

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzelAzóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

2024. május 1., szerda

Szeretett szép debreceni tavaink a múltban

Élet a Látóképi Tófürdőn, azaz a Macsi Balcsin a strand egyik utolsó nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen természeti környezetét még a közelmúltban is több tó, vizes élőhely gazdagította. Ezek közül például a Békás-tavat 2014-re átépítették, a fent látható Macsi Balcsi 2019-ben nyitott ki utoljára, a Fancsikai-tavak kiszáradtak. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

 A Szeged Utcai Szabadidőpark tava. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti fotó egy régi kép a lencztelepi ma is szuper SZUSZ-parki tóról. A Vekeri-tóban napjainkban van némi víz, de a 2015-ös kiapadása óta nem tért vissza bele az állatvilága. Cikkünk végén a volt (Halápi-) Hármashegyi-tavat is megidézzük.

A nagyerdei Békás-tó őszi színei a 2013-as átépítése előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mostani cikkünk következő nosztalgikus jeleneteként íme, egy archív felvételünk a kirándulók és pecások által is szívesen látogatott Fancsikai-tavak egyikéről azokból az időkből, amikor még bőségesen volt víz bennük:

A Vekeri-tóhoz egész évben tömegek özönlöttek, hiszen nyáron horgászni, napozni, sportolni, főzni, valamint csónakázni, télen pedig szánkózni, korcsolyázni és szintén pecázni is kiválóan lehetett ebben a paradicsomban. Sőt, a hőskorban sétahajó is járt itt – lásd ebben a képes összeállításunkban.

Csónakázó, vízibicikliző és piknikező kirándulók a Vekeri-tavon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fentieknél is korábban megszűnt, ám szintén nagyszerű és ugyancsak szabadtéri Vértessy-strand, Cserkész-tó mellett a Telegdi-sófürdő, továbbá Kincses-tó stb. története sok gyönyörű régi képpel és képeslappal ebben a múltidéző anyagunkban is feleleveníthető.

A még festői Vekeri-tó a csónakházzal, a 2015-ös kiszáradás előtti szép időkben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Zsuzsi-vonat végállomásánál lévő Hármashegyi-tó 2012 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kirándulókra váró ladikok a Vekeri-tavon, 2012 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. szeptember 23., szombat

Amikor még igazi nagy élet volt a Vekeri-tavon

Debrecen kedvelt kirándulóhelye a Vekeri-tó, ahova a 2015-ös teljes kiszáradása óta is sokan látogatnak (legutóbb 2023. június 12-én mutattuk be az itteni helyzetet), ám a katasztrófa bekövetkezte előtt olyan nagy élet jellemezte ezt a festői paradicsomunkat, amely ma már szinte elképzelhetetlen.

2013-ban a tóban még horgászható halak is voltak, a vízen pedig csónakázók, vízibiciklizők. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A most megosztott felvételeinket kereken 10 esztendeje, 2013 tavaszán és nyarán készítettük a Vekeri-tóról. Akkoriban például a vízbe halakat telepítettek, horgászni lehetett minden év- és napszakban, és – miként a fenti fotón is rácsodálkozhatunk – a kirándulók vízibiciklizhettek és csónakázhattak is. Működött a lacipecsenyés és a csónakházi büfé, volt zuhanyzó stb., s mindezek csáberejének (no meg persze a páratlanul szép környezet varázsának) köszönhetően igen sok család, romantikázó pár, természetbarát, osztály is itt töltötte a szabadidejét. Most is van víz a mederben, de az igazán gyönyörű ez, a fent leírt időszak volt. Szóval, nagyon bízunk abban, hogy lesz még részünk itt hasonló jókban!

A Vekeri-tó csónakháza, büféje és stégsora a horgászórész felől, 2013 tavaszán. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vekeri-tó kirándulókra váró ladikjai 2013 tavaszán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló múltidézéseink sok szép régi képpel:

2016. február 7., vasárnap

Csoda Erdőspusztán!

Új élet a csónakháznál. Fotók: Vass Attila Tamás
Debrecen egyik legkedveltebb turistaparadicsoma szenzációs újjászületésről tett tanúbizonyságot.

Az erdőspusztai Vekeri-tó ugyanis 2015 őszére szinte 100 százalékban kiszáradt. A természet szerelmesei közül már sokan lemondtak róla, de a tapasztaltabbak figyelmeztettek: 20 éve a Fancsika is alaposan tropára ment, aztán viszont mégis ripsz-ropsz sikerült teljesen rekultiválódnia. (Nagyobb fotóért kattints a képre!)

Igaz, végül az ottani tavak is újra eltűntek. Napjainkban azonban valóságos csoda zajlik a Vekeri-tónál, hiszen február 7-én már ismét bőséges víz csörgedezett benne. S mivel állítólag igencsak esős napok várnak ránk, nyugodtan reménykedhetünk, hogy a táj tovább gyógyulhat. Bizakodjunk: ennyi volt az apokalipszis, és fogunk mi még csónakázni a Vekeri-tavon!

DBKL


Kilátás a tóra a külső hídról. Szeptemberben itt már egy csepp víz se volt,
a táj a hortobágyi szikes pusztát idézte. Most viszont végre valahára újra csodálatos!

2015. augusztus 24., hétfő

Jutott-e eső Erdőspusztának?

A Vekeri-tó a nemzeti ünnep hetének esőzései után

A Debrecen melletti kirándulóhelyek tragikus állapotba kerültek a tartós vízhiány miatt. Ám az augusztus 20. körüli esőzések nyomán érdemes volt újból ellátogatnunk ezekre a tájakra.

A Vekeri-tóban az állami ünnep előtt is volt még egy gyűszűnyi víz. A nagy esők végeztével, augusztus 23-án azonban hála Istennek már valamennyivel több „lötyögött” a mederben – van tehát remény, csak éppen sokkal több esőre van szükség. És persze a mesterséges vízutánpótlás mielőbbi kialakítására. Ha a nagyerdei Békás-tónak tudtak saját kutat fúrni, akkor talán a Vekerin se hiábavaló az ásogatás...

Innen Fancsika tavaihoz vettük az irányt, és örömmel állapítottuk meg, hogy a mederben (ami a minap már teljesen kiszáradt és felcserepesedett) újra van némi víz. Vagyis inkább egyelőre természetesen csak pocsolya. Nyilván a talaj nagyon sok vizet elnyelt, de azért az itt is látható, hogy „csupán” utánpótlás kérdése a létesítmény jövője.

Végre ismét van víz Fancsikán – ennek persze mielőbb a sok-sok ezerszeresére van szükség

Ahogy a Vekeri-tavon, úgy itt is szembeötlő, hogy a növények egyre inkább ellepik a medret; hamarosan tehát az se lesz látható, hogy egyáltalán valaha is bármiféle tavi élőhely burjánzott itt. Rövid képsor végül a vasárnapi Fancsikáról:


Szöveg és képek:
Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

És körbepillantás a Vekeri-tó csónakházánál: