Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: majális. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: majális. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 30., csütörtök

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón


Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a 
Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.


E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: BánkGúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is. 

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését. 

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzelAzóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

2025. május 1., csütörtök

A Piac utcai, Kossuth és Dósa nádor téri szökőkutak is megkezdték a 2025-ös szezont

A főtéri szökőkút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosában 2025. május 1-től immár a Piac utcai, a Kossuth téri és a Dósa nádor téri szökőkútban is gyönyörködhetnek a korzózók. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Ezeket örökítettük meg ugyancsak 2025. május 1-jén kora este a most megosztott videónkban és fotóinkon. Aki ráér, nézze meg őket személyesen is! (A Pallagi útit itt mutattuk be.)

A Csapó-sarki szökőkút. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Dósa nádor téri szökőkút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2021. augusztus 20., péntek

A 2021-es virágkarnevál

Debrecen leghíresebb és immár legnagyobb fesztiválja 2021-ben már 55 éves, hiszen az első parádét 1966-ban rendezte meg a hajdú-bihari megyeszékhely.

A postaigazgatóság jubileumi kompozíciója a Nagyerdei körúton. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal nincsen felvonulás (és több egyéb se), de a rendezvénysorozat augusztus 12. és 22. között tart. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

Közben a Kossuth téren már készen állt a felemelkedésre a Szent Korona-hőlégballon. Fotók: © Debreceni Képeslapok
A virágkocsik és a programok augusztus 20-án a Nagyerdőn, a következő két napban pedig a belvárosban tekinthetők meg. A nagyon gazdag kínálat egyes alkalmai idelátogatva tanulmányozhatók.

A kompozíciók között a Majális című festmény is megelevenedett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A nemzeti ünnep reggelén már sokan várták a virágkocsik 8 órára ígért érkezését a Nagyerdei körúton, a stadion mellett. A kompozíciók be is futottak, szép sorban. Közülük mutatunk most ízelítőt.

A kutya korán kelt a gazdájával, hogy láthassák a kocsikat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az igazival ellentétben virágból készített kutya is szerepel a 2021-es virágkarneválon.

A 2021-es, budapesti vadászati világkiállítás versenyműve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A figurák által életre keltett jelenetekben a magyar mondavilág történetei is megelevenednek.

A Metal-Sheet kocsija a Nagyerdei körút reggeli fényében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mivel most nincsen menet, a kocsikkal kapcsolatos tudnivalókat felvételről, többször ismételve játsszák le a látogatóknak. Érdemes lett volna kitenni tájékoztatótáblákat is.

Az elmaradhatatlan Szent Korona-virágkocsi. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Egyetem ,,Tudás fája" című kreációja:

Egy másik alkotáson nagyméretű könyv (kódex) ölt testet, és ezt hirdeti: az irodalom gyógyír.

Az irodalom városa címért pályázó Debrecen egy másik kocsival is szerepel a seregszemlén.

A ,,Future of Debrecen" kocsit is a cívisváros indította. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása se maradt el a mondanivalók közül.

AKSD-üzenet virágokból, a jövőnk érdekében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

,,Minden forrásom belőled fakad"  hirdeti a hit erejét bemutató alkotás, a 2021 szeptemberi, budapesti eucharisztikus kongresszus alkalmából:

A kompozíciók szombaton és vasárnap (2021. augusztus 21-én és 22-én) tehát már a Piac utcán csodálhatók meg, és nagyon sok ingyenes program is lesz még ekkor a belvárosban és az erdőn.

A hajdúszoboszlói fürdő az új részlegét reklámozza. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Fórum Debrecen már törzstagnak számít, ezúttal is benevezett egy ötletes kompozícióval.

A Fórum Debrecen kocsija (részlet). Fotók: © Debreceni Képeslapok

A korábbi virágkarneválok beszámolói és sok fotónk idekattintva lapozgathatók.

A Szent Korona-hőlégballon levegőbe emelkedése 2021. augusztus 20-án, a főtéren. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Richter Gyógyszergyár Nyrt. ,,Tesz vesz város"-t idéző virágfigurái Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2016. április 28., csütörtök

Majális Zsuzsiékkal

Debrecen kedvelt kirándulóeszköze, a Zsuzsi kisvonat hamarosan ismét kifut a hármashegyaljai pihenőhelyre: ezúttal majális alkalmából, május 1-jén utazhatnak az öreg masinával a kirándulók. Csütörtökön délután mi már belestünk a fűtőházhoz.

Csendélet csütörtökön délután a fűtőháznál.
Fotók: © Debreceni Képeslapok
A városban két keskeny vágányú kisvasút is működik. A vidámpark kisvasútja 1960-ban nyílt meg, míg a Zsuzsi már 134 éves. Az öregebb vonat ma az erdőspusztai Hármashegy-aljáig közlekedik, és eredetileg a gúti erdőben kitermelt fa idehozatala érdekében épült.

Az 1882. július 16-án átadott – 950 mm nyomtávú – vasutat a Kopf és Steinberger nevű vállalkozók üzemeltették a csapókerti Fatelep és Nyírmártonfalva közötti 21,5 km-es szakaszon. Később a szerelvények már Nyírbéltekig jártak.

Útra készülve a gőzös és az egyik dízel.
Nagyításért kattints a fotóra!
Kezdetben két gőzmozdony üzemelt, melyeknek 20 km/h volt a sebességük. Közülük az I-es pályaszámú, 107 lóerős, fatüzelésű mozdony kapta a Zsuzsi nevet. A vasutat 1961-ben építették át a szabvá-nyos 760 mm-es nyomközűre, és akkor kerültek ide a ma is használt Mk 48-as dízelmoz-donyok.

A pályát 1977-ben kurtították meg Hármashegyaljáig (16,6 km-esre), s '78-ban úttörővasút lett a Zsuzsi. 2008 óta a DKV leányvállalata. A járműpark patinás darabja az 1923-ban gyártott gőzmozdony.

Ez egyébként a Közlekedési Múzeumé, és 2006 decembere óta pöfékel nálunk. A kisvonattal kijuthatunk az ősi Ördög-árokhoz is, ami a szarmaták által épített, izgalmas hangulatú erődítménynek egy rekonstruált szakasza a Vámospércsi út mellett. Jó utat és kikapcsolódást!
(További fotók ebben az összeállításunkban csodálhatók meg a Zsuzsiról.)


Frissítés: 2020 áprilisi járműseregszemle a Zsuzsi-telepen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ez aztán a hajtány! Íme Zsuzsi "unokája" a Ruyter utcában