A legrégebbi víztorony Debrecenben

Debrecenben több víztorony is található, melyek közül a legfiatalabbak közé tartozik az ondódi hidroglóbusz és a Dobozi-lakótelepi víztorony is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A jellegzetes kéményekkel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sorban a püspöki palota víztornya (1913), valamint a Nagyerdei Víztorony (1912) következik. Van azonban egy náluk is idősebb víztorony, mégpedig a járműjavító (vagongyár) víztornya, hiszen azt már 1896-ban üzembe helyezték. A telep története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel.

A lombok közül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A különleges formájú ipari műemléket 2025. július 23-án és egy évre rá látogattuk meg. S mint a képeken is látszik, a közelében két megmagasított kémény is mered az égbe. Ezek ma már ugyanolyan jellegzetességei a vagongyárnak, mint a kultúrház vagy a félig lebontott kis vasúti híd (lásd a cikk végén).

A Vágóhíd utcáról. Fotó: © Debreceni Képeslapok, 26. 07. 17.

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Dobozikert és -lakótelep
• A Sóház városrész
• A Falóger városrész
• A Műhelytelep
• A vagongyár és járműjavító
• Amikor még sorompó volt a Faraktár utcán
• A Zsuzsi-kisvasút
• A Kolónia utca
• A vasutas művház
• A Don-kanyar
• A Faraktár utcai református templom
• A nyilas-telepi vasúti megálló
• A nyilas-telepi iskola
• A Faraktár utcai illegális vasúti átjárók
• Régi szép villák a Faraktár utca mellett
• Retro relikviák a vasutas művelődési háznál
• A Késmárk utcai aranykupolás lakópark
• A Faraktár utca megmaradt szép villái
• Beépítik a Zsuzsi úttörővasút régi állomásterületét
• Borzalmas állapotban a Faraktár utcai híd
• Kádár-kockák Debrecenben
• Az utolsó debreceni klasszikus trafikbódé

A kis csonka felüljáró. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az SBB és a Piramis koncertje a járműjavítóban (1976)

Debrecen a rock nemzetközi ünnepének adott otthont 1976. május 13-án. Ekkor lépett fel a világhírű és ma is aktív lengyel SBB jazz-rock supergroup, valamint az abban az időben már egyre népszerűbb magyar Piramis rock együttes, amelynek abban az évben jelent meg az első kislemeze (rajta Szállj fel magasra! és a Becsület című dalok).

A Piramis. Fotó: Urbán Tamás, 1979

A buli este 6 és 8 órától volt a járműjavító művelődési házában. A jegyeket az Országos Rendező Iroda és a vasutas művelődési ház pénztára árulta. A koncertekről nem közölt képet a helyi sajtó, a most megosztott fotók a Fortepanról és a Wikipédiáról származnak. A Piramis már más felállásban működik, viszont utána még többször szerepelt a cívisvárosban a Som Lajos által vezetett bőrszerkós banda. Érdekesség, hogy az 1976-os debreceni Piramis / SBB-koncert előtti napon a közeli Dobozi-lakótelepen egy másik szenzáció, a Párizsi Lunapark nyitotta meg a kapuit.

A korabeli SBB. Képforrás: Alchetron

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A Motörhead első debreceni koncertje
• Suzi Quatro 1977-es debreceni koncertje
• A Saxon és a Skorpió Debrecenben 
• A Color együttes
• Elhunyt Felkai Miklós
• Az Omega, LGT és Beatrice debreceni koncertje
• Volt egyszer egy Ifipark
• Az IPK
• A Kölcsey
• Karády Katalin
• Múltidéző est a debreceni rock történetéről
• Az első sajtóband: a Naplopók együttes
• Királyi Blues a Royal Courttal
• A Körömvirág együttes
• Az eXtensive

Beszámoló a Naplóban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A vasutas művelődési ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az elpusztított szabadságtelepi vasúti megálló

Debrecen egyik szép, elfeledett vasúti épülete a szabadságtelepi (eredeti nevén nyilas-telepi) megállóhely kis dombján magasodott, a Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal részeként, a Hétvezér utcai átjáró és a Karácsony Sándor Általános Iskola közelében. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Egy kis vonattal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vasutallomasok.hu adatai szerint a megállót 1927. május 15-én nyitották meg. A lépcsőzettel, továbbá boltívekkel és díszes oszlopokkal is ellátott házat annak idején olyan nevezetességek övezték, mint például a Szent István Király Katolikus Templom, valamint a Járműjavító.

A ház hátulról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdanán igen szemrevaló és fontos létesítményről azért írunk múltidőben, mert a MÁV 2014-ben lebontatta. A sorsára hagyott, gondozatlan és lakatlan épület akkor már sajnos kihasználatlan, romos, szemetes volt, és kétes egyének vették birtokukba. De mint a fotódokumentumaink is bizonyítják, nem volt menthetetlen, akárcsak az egykori Nagyállomás-palota sem! 

A gömbölyded oszlopok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasónk, Bíróné Tünde így írt az emlékeiről a hozzászólásában: „Gyermekkoromban sok időt eltöltöttem az épületben, ugyanis a mögötte lévő iskolába jártam. Egy szolgálati lakás is volt mellette, valamikor szép, rendezett környék volt. Talán vaskályhával fűtöttek a váróteremben. A váróterem környékén gyönyörű kis virágoskert is volt tulipánokkal és egyéb virágokkal. Milyen sokan elfértünk ebben az épületben békességben!”

A megálló felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További muzeális fotók idelátogatva tekinthetők meg az épületről, valamint a napjainkban is megállóként működő hely mai arcáról. És azt tudta, hogy a nyilas-telepi (szabadságtelepi) megálló épületének van egy párja Halápon? Ezt így örökítettük meg a közelmúltban:

A halápi testvér 2012-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt a fentiek kapcsán érdemes megemlékezni arról is, hogy a nyírábrányi vasútvonalnak a szabadságtelepihez közeli Nagycserén is van megállója. Ennek régi épületéről a Fortepan is őriz egy szép felvételt 1940-ből.

Nagycsere, 1940. Fotó: Fp. / Kókány Jenő

Kapcsolódó összeállításaink:

• A járműjavító
• A Kolónia utca
• A vasutas művház
• A Faraktár utcai református templom
• A 100 éves nyilas-telepi iskola
• A Műhelytelep
• A Zsuzsi vonat
• Az Olajütő
• A Falóger
• Karácsony Sándor Általános Iskola

Érthetetlen pusztítás! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Egykor és 2026. május 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik legdebrecenibb festőművész: Józsa János

Debrecen egyik leghíresebb, legsokoldalúbb, legegyedibb képi világú és leggazdagabb életművet alkotó festőművésze Józsa János volt, aki 1936. november 7-én született. A Mester grafikát és tűzzománcot is készített, ugyanakkor üvegre is festett. Ez utóbbi munkáiban az Aranybikában is gyönyörködhetünk. Reprók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Összeállításunkban az általunk reprózott, illetve a tulajdonunkban lévő festményei közül válogatunk. Az első másolaton a Batthyány utca elevenedik meg a Ludas Presszó, a Hapák Fotó és a Kerékgyártó-mézeskalácsos jeleneteivel. Alább a járműjavító és a kultúrháza életébe nyerhetünk bepillantást.

A járműjavítót bemutató, igen nagy méretű Józsa-festmény nem máshol, mint ott, a Faraktár utcai vasutas művelődési központ különtermében található, s bárki megcsodálhatja. Az alábbi, immár 60 esztendős kép címe: Hólapátolók a főtéren, 1963. Az sajnos nem teljesen egyértelmű, hogy melyik település látható az amúgy szemet gyönyörködtető festményen.

A következő két reprodukción Józsa János kisebb méretű, szintén korai festményei közül szolgálunk ízelítővel. Az első mű folyami kishajókat ábrázol egy íves hídnál. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó alkotás egy nosztalgikus falusi csendéletet, melyen napraforgó, petróleumlámpa, valamint kerámiakorsó és mángorló tündököl az ablakban.

Csendélet napraforgóval. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok fotóval és reprodukcióval:

• Erdős Mihály, a Művész Úr
• Munkácsy Mihály
• Maksai János képei
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Szegedi Károly városrekonstrukciós grafikái
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem

Az első munkásgárda (részlet).

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárak, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.

Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban

Az építkezés 1895-ben kezdődött. Elsőként a kazánkovácsműhely és a mozdonyszerelde alapjait rakták le, s hozzáfogtak az étkezde és műhelyfőnöki szolgálati lakás építéséhez is. A következő esztendőben a többi műhely, a gépház és a víztorony is elkészült, ugyanakkor kiépítették a telep 18 kilométer hosszú vágányhálózatát.

Specialitás: négytengelyes tartálykocsi

Az üzem vízhálózatát saját kutakból látták el, a vizet négy artézi kút gyűjtötte egy aknába, s onnan szivattyúzták a 20 méter magas víztoronyba. Az üzem összesen 4,66 millió koronába került, s a munkákat Balogh Mihály, Tóth István és Berger debreceni építési vállalkozók végezték.

A kocsiosztály 20 méteres tolólapja

Ezzel kapcsolatban azt is felidézzük, hogy a város a munkáslakótelep kialakítása érdekében több mint 18 holdat adott át a vállalatnak az üzem és a Vámospércsi út közötti területen. Az első 80 lakást 1904-ben adták át, míg például az iskola 1907-ben készült el, s az új tanévtől 128 gyerek tanulhatott itt. Az üzemről legutóbb 2023-ban írtunk, amikor itt újítottak fel nyugati áramvonalas vasúti kocsikat.

Az egyik kovácsüzem anno

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Csapágygyár
• Barnevál
• Húsipari vállalat
• Biogal
• Ruhagyár
• Dohánygyár
• István-gőzmalom
• Kefegyár
• Szalag- és zsinórgyár
• Traubisoda-üzem
• Hajdúsági Cukorgyár

Nyitóképünk teljes méretben

A környékről szóló anyagaink:

• A Kolónia utca
• A vasutas művház
• A Faraktár utcai református templom
• A nyilas-telepi vasúti megálló
• A nyilastelepi iskola
• A Műhelytelep
• Az úttörővasút régi állomása

Az egykori óvoda

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az esti Csokonai Színház, Kistemplom, patinás vagongyár, főtér, Motörhead-dobverő a Tőletek kapott 11 fotón

Debrecen közelmúltjáról és jelenéről ismét sok képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. E felvételek közül szemezgetve, elsőként az esti Csokonai Színházat láthatjuk Nagy Eleonórának köszönhetően. A belváros több szép fotón is visszaköszön, Kozma Lali például a Kistemplomból fotózott:

A Piac utca látképe. Fotó: © Kozma Lali

Masits István esőben örökítette meg a Kossuth teret, valamint a 24 emeletesnél a Petőfi teret.

Esőben a Nagytemplomnál. Fotó: © Masits István

Az eső mosta Petőfi tér. Fotó: © Masits István

A nagyerdei Szabó Magda sétány melletti virágszőnyeget bemutató összeállításunkhoz Smit Ildico mellékelte az ott készített felvételét.

Nagyerdei virágszőnyeg. Fotó: © Smit Ildico

Foglalkoztunk a patinás járműjavító történetével is. Ehhez a cikkünkhöz Takos Kiss Tímea, valamint Varga László csatolt beszédes képeket.

A járműjavító. Fotó: © Takos Kiss Tímea

A járműjavító. Fotók: © Varga László

Kósa Imre színházas fotóját alább teljes méretben közöljük.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Nagy Eleonóra

Pék László ugyanakkor egy 1978-as életképét osztotta meg velünk, mely az Egyetem téren készült, s egy nagyon boldog korszakának írta le.

Egyetem tér, 1978. Fotó: © Pék László

Negyven esztendeje koncertezett először Debrecenben a Motörhead. Ehhez a cikkünkhöz egy dobverő fotóját mellékelte Káplár László, mondván, hogy azóta őrzi, hogy az 1984 szeptemberi bulin a dobos kihajította a közönségbe azt.

Motörhead-koncert relikviája. Fotó: © Káplár László

S végül Gergely-Szekeres Erika felvételén a Kistemplom, melynek építése 305 éve kezdődött. Köszönjük szépen ezt is, és Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel érdekében a dkepeslapok@gmail.com címre!

A Kistemplom. Fotó: © Gergely-Szekeres Erika

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy 

amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 126 éve kezdett működni a debreceni járműjavító

Az első munkásgárda (részlet).

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés, 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárok, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.

Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban

Az építkezés 1895-ben kezdődött. Elsőként a kazánkovácsműhely és a mozdonyszerelde alapjait rakták le, s hozzáfogtak az étkezde és műhelyfőnöki szolgálati lakás építéséhez is. A következő esztendőben a többi műhely, a gépház és a víztorony is elkészült, ugyanakkor kiépítették a telep 18 kilométer hosszú vágányhálózatát.

Specialitás: négytengelyes tartálykocsi

Az üzem vízhálózatát saját kutakból látták el, a vizet négy artézi kút gyűjtötte egy aknába, s onnan szivattyúzták a 20 méter magas víztoronyba. Az üzem összesen 4,66 millió koronába került, s a munkákat Balogh Mihály, Tóth István és Berger debreceni építési vállalkozók végezték.

A kocsiosztály 20 méteres tolólapja

Ezzel kapcsolatban azt is felidézzük, hogy a város a munkáslakótelep kialakítása érdekében több mint 18 holdat adott át a vállalatnak az üzem és a Vámospércsi út közötti területen. Az első 80 lakást 1904-ben adták át, míg például az iskola 1907-ben készült el, s az új tanévtől 128 gyerek tanulhatott itt. Az üzemről legutóbb 2023-ban írtunk, amikor itt újítottak fel nyugati áramvonalas vasúti kocsikat.

Az egyik kovácsüzem anno

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Kolónia utca
• A vasutas művház
• A Faraktár utcai református templom
• A nyilas-telepi vasúti megálló
• A nyilastelepi iskola
• A Műhelytelep

Nyitóképünk teljes méretben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az egykori óvoda

Múltidézéseink debreceni gyárakról sok régi képpel:

• Csapágygyár
• Barnevál
• Húsipari vállalat
• Biogal
• Ruhagyár
• Dohánygyár
• István-gőzmalom
• Kefegyár
• Szalag- és zsinórgyár

Debrecen városrészei: a Műhelytelep

A Faraktár utcai Szent István Katolikus Templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődhetett meg a termelés, 264 munkással.

(A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

A belváros felől érkezve elsőként ezeket a házakat láthatjuk a telepből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városrészt a Faraktár utca és a Hét vezér utca, valamint a vasutak határolják. A fenti fotón lombok híján tisztábban látszanak a Faraktár utcai felüljáróról a telep első épülettömbjei.

Kolónia utcai csendélet virágzó díszfával, 2023. június 29-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kellemes hangulatú Kolónia utcát ebben a cikkünkben külön is bemutattuk.

Kolónia utcai hangulatkép a nyírábrányi vasút felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt működik az VOKE Egyetértés Művelődési Központja is, ahol sok kulturális közésség talált otthonra, rendszeresek a képzőművészeti kiállítások, valamint színészsztárok vendégszereplése is.

A vasutas művelődési ház udvarán álló világháborús emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vasutas művelődési ház főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokan gondolnak nosztalgiával az egykori Műhelytelepi Általános Iskolára is. Ennek területén ma többek között pedagógiai intézmény és vívóközpont üzemel.

Az egykori Műhelytelepi Általános Iskola két régi kis háza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városrész központi eleme napjainkban is a vagongyár és járműjavító, a Szent István Katolikus Templom (lásd az első képen), valamint a Karácsony Sándor Általános Iskola. 

A vagongyár víztornya, kéményei és régi épületei a vasút felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Városrészi összeállításaink sok fotóval:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Bánk
• Józsa
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Szentlászlófalva
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Wesselényi
• Ispotály
• Péterfia
• Minifalu arany tornyú templommal
• A Kassai úti tisztviselőtelep.

A Karácsony Sándor Általános Iskola épületrészei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt van az egykori szabadságtelepi vasúti megálló is, aminek már hiába keressük a régi szép épületét.

Az immár épület nélküli vasúti megállóhely a dombbal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Egyetértés művelődési ház előtti, részben elbontott felüljáró. Fotók: © Debreceni Képeslapok