Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vekeri-tó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vekeri-tó. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 22., kedd

A Motörhead első debreceni koncertje (1984)

Debrecen egy igazi rocktörténeti ünnepi alkalom részese lehetett 1984. szeptember 22-én. Ekkor ugyanis az angol Motörhead a Debreceni Dózsa stadionjában adott koncertet. A basszusgitáros–énekes Ian „Lemmy” Kilmister (1975–2015) vezette metálbanda az előző napon Budapesten először szerepelt hazánkban, amely nem mellékesen még a szocialista tömb masszív tagja volt...

A Motörhead 2005-ben. Fotó: Wikipedia

A debreceni buli este fél 7-kor kezdődött, és az előzenekar a P. Box volt. A belépőjegy 130 forintba került, és előzetesen a Kölcsey-művközpontban, valamint az Unió Áruházban lehetett venni. Ezt követően a Motörhead csaknem kereken 20 évvel később is koncertezett Debrecenben: 2004. június 19-én a Vekeri Fesztivál nagyszínpadán lépett fel, egy napon a Tankcsapdával.
 
A plakátot Héty Péter küldte, köszönjük szépen!
 
Kedves Olvasónk, Balogh Zoltán így idézte fel az 1984-es Motörhead-koncertet: „Akkor még nem volt nagy felhajtás körülöttük, bizonyság rá, hogy a koncert biztoságáért mi, dózsás dzsúdósok feleltünk. Lemmyt sem kísérték tagbaszakadt bodyguardok, ott járkált közöttünk, teljes természetességgel állt be a mellettem lévő piszoárhoz. Persze, nem ez volt a hozzá köthető legnagyobb élményem. Ahogy a számára beállított mikrofonba énekelt, állát magasra tartva, az ég felé, beleégett a retinámba. Meghallgatták az égiek, Isten rámosolygott, a földi rockistenre.”

Szöllősy Gábornak köszönjük szépen a fotót!

Seres László hozzászólása: „Apám munkásai csinálták a színpadot, így az egész család – Apám, Anyám, húgom, én – kapott belépőt, én 13 voltam. A 108-as és a benzinkút közötti átjáróban volt a tömeg - mi legelöl, közvetlenül a kordonnál álltunk. Aztán akkora volt a nyomás hátulról, a Szabadság útja felől, hogy a rendőrök átengedtek minket a kordonon, és leültünk egy közeli padra. A tömeggel szemben rendőrök álltak, rövid pórázon tartott, ugató németjuhászokkal. Ha valaki nagyon kilökődött az első sorból, arra a legközelebbi rendőr kicsit ráengedte a kutyáját. Kicsivel később továbbmehettünk a stadionhoz, ahol a zenekar tagjait láttam hülyéskedni: kergetőztek egymással, grimaszoltak. Majd elkezdődött a koncert, mi a lelátón ültünk, jöttek Vikidálék – csak a Vágtass velem-re és a Soha nem elég-re emlékszem, hogy játszották (ez utóbbi volt akkor a kedvencem tőlük). A szünetben mögöttünk kórusban kiabálták: Lemmy, gyere ki!, Lemmy, gyere ki! Kijöttek... Óriási volt a hangerő... "Ace of spades! Ace of spades!" kántálás is rémlik. Ezek az emlékeim arról a napról.”

Dézsi Csaba András és a banda Héty Péter fotóján



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 1., szombat

A Vekeri-tavi kemping-világtalálkozó 1986-ban

Debrecenben a Vekeri-tó melletti kibővített sátortábor adott otthont 1986. augusztus 1. és 10. között a nagyszabású 47. kemping-világtalálkozónak, amelyet a Fédération Internationale de Camping de Caravanning (FICC, Kempingezők és Lakókocsizók Nemzetközi Szervezete), valamint a Magyar Camping és Caravanning Club rendezett meg. A dzsemborira csaknem 6500-an érkeztek 34 országból, s több százan hazánk sátortáborozói közül.

A kemping. Fotó: HBN

A Vekeri-tavi kemping eredetileg 1983. május 15-én nyílt meg mintegy 6 hektáron, 1000 személyes, szép környezetben, ami 80 lakókocsi befogadására volt alkalmas. Ezenkívül sátraknak is helyet biztosítottak, s egy 40 személyes ifjúsági ház is épült. A kemping lakóinak élelmezéséről az Alföldi Vendéglátó Vállalat Bóbita Étterme és egy presszó gondoskodott. Az építés akkor 27 millióba került, amiből 15 millió Ft társadalmi munka. A kemping belső létesítményeit a nyíregyházi Kemév készítette. A külső közmű- és úthálózatot több debreceni vállalat, köztük a közúti vállalat, a Tigáz, Titász, a Debreceni Vízmű, az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság építette meg ugyancsak társadalmi munkában. „Jövőre építenek egy ABC jellegű üzletet a kempingben, amely a környékbeliek- és kirándulók ellátását is szolgálja. Tervezik sportpályák és egy uszoda építését” – jelezte a HB Napló 1983-as tudósítása.

Csobaji Előd képeslapfotói 1986-ban

Az 1986 augusztusi kemping-világtalálkozóra a fejlesztések révén például az ideiglenes boltok mellett „tíz, természetesen távhívásra is alkalmas készüléket” (akkori telefonfülkéket – lásd a cikk végén) helyeztek üzembe, ugyanakkor berendezkedett a Posta, s zuhanyozókat, illemhelyeket magukba foglaló új vizes konténerek is szolgálták a komfortos táborozást. A szigeten színpad épült, s ott tartották meg a megnyitót is, amelyen nemzeti viseletben vettek részt a nemzetközi seregszemle résztvevői. Az ünnepségen galambok és piros-fehér-zöld léggömbök szálltak a magasba, s műsort adott az Építők Hajdú Táncegyüttese, a Debreceni Népi Együttes, majd diszkó is szórakoztatta a kempingezőket. A 10 napos dzsemborit vetélkedők, gyermekprogramok, lovas bemutatók, cigányshow, koncertek és tiszántúli kirándulások is gazdagították. Ekkor adták ki az összeállításunkban közzétett képeslapokat is, melyek a résztvevőknek köszönhetően a világ minden országába eljuthattak!

A megnyitón. Fotó: HBN

Mint tudjuk, ma már sajnos a fancsikai tavak és a Vekeri-tó sem létezik. A világtalálkozóért azonban mindenképpen elismerés illeti a 40 évvel ezelőtti rendezőket!

A Képzőművészeti Alap képeslapfotói 1986-ban

Fotók: HBN

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 30., csütörtök

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón


Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a 
Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.


E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: Bánk, Gúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is. 

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését. 

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzel. Azóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

2026. január 4., vasárnap

Ma már ez is történelem: Debrecen 2016-ban

Debrecen történelmének immár a 2016-os események és az akkori városkép is a része. Ezek közül szemezgetünk a mostani múltidézésünkben. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt versenymedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyerdei Strand még működött, s majd csak a következő szezon végeztével kezdték lebontani.

Kerekestelep megújult strandja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az évben újították fel a Kerekestelepi Strandot. Ugyanakkor a Vekeri-tó ismét megtelt vízzel az előző évi teljes kiszáradást követően. Ma már ismét csak a csupasz meder van itt sajnos.

A vízzel teli Vekeri-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2016-ban még csak reménykedtünk abban, hogy egyszer újjászülethet a Vértessy-kastély. Teljesült a kívánság, mi például többek között ebben a tudósításban adtunk hírt a birtok felújításáról.

A romos Vértessy-kastély. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Oláh Gábor utcai műjégpályát 2013-ban zárták be. Három évvel később a terület még őrizte az eredeti rendeltetéséhez igazodó formáit.

A volt koripálya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2016 őszén végleges helyére került Tisza István szobra is, mégpedig az egyetem főépülete előtt.

Immár az Egyetem téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Még létezett a hajdani Aranykakas Vendéglő különleges épülete is. Azóta ezt is lebontották.

Az egykori Aranykakas. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az évben kezdték bontani a gyógyszertári központot is, és ott is társasház épült.

A gyógyszertári központ bontása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokak kedvence volt a Miklós utcai Kismozdony Kocsma is. Lebontották, társasházat húztak ide is. 

A Kismozdony épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Újkerti lakótelepen pedig a volt parkolóházat alakították át lakóházakká:

Garázsból lakóház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végezetül nézzünk be az egykori Ifiparkba, aminek ekkor még nem volt beépítve a területe.

Az ifjúsági park maradványai. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 22., hétfő

A Motörhead első debreceni koncertje 1984-ben

Debrecen egy igazi rocktörténeti alkalom részese lehetett 1984. szeptember 22-én. Aznap ugyanis a Debreceni Dózsa stadionjában adott koncertet az angol Motörhead. A metál banda akkor az előző napon Budapesten először szerepelt hazánkban, amely abban az időben még nem mellékesen a szocialista tömb masszív tagja volt...

A Motörhead 2005-ben. Fotó: Wikipedia

A debreceni buli este fél 7-kor kezdődött, és az előzenekar a P. Box volt. A belépőjegy 130 forintba került, és előzetesen a Kölcsey-művközpontban, valamint az Unió Áruházban lehetett venni. Ezt követően a Motörhead csaknem kereken 20 évvel később koncertezett Debrecenben: 2004. június 19-én a Vekeri Fesztivál nagyszínpadán lépett fel, egy napon a Tankcsapdával.
 
A plakátot Héty Péternek köszönjük
 
Kedves Olvasónk, Balogh Zoltán így idézte fel az 1984-es Motörhead-koncertet: „Akkor még nem volt nagy felhajtás körülöttük, bizonyság rá, hogy a koncert biztoságáért mi, dózsás dzsúdósok feleltünk. Lemmyt sem kísérték tagbaszakadt bodyguardok, ott járkált közöttünk, teljes természetességgel állt be a mellettem lévő piszoárhoz. Persze, nem ez volt a hozzá köthető legnagyobb élményem. Ahogy a számára beállított mikrofonba énekelt, állát magasra tartva, az ég felé, beleégett a retinámba. Meghallgatták az égiek, Isten rámosolygott, a földi rockistenre.”


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy 
amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. április 29., kedd

Az édenkert hajnalán

Debrecen oázisát az újonnan átadott létesítményeivel idézzük meg a hőskorból ebben az összeállításunkban. Amikor a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag) még az Attila tér 3. szám alatt működött, a vállalat kiadott egy négynyelvű leporellót a korabeli fejlesztésekről és tájról.

A Vekeri. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat. Ezeknek a településeknek a neveit ma határrészek jelölik: Bánk, Fancsika, Gúth, Haláp, Nagycsere és Pac.

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó, 1986. Fotó: Képzőművészeti Kiadó

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot. Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését.

A Vekeri-tavi Camping. Fotó: Csobaji Előd, 1986

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat. Ezek közül például a 17 hektáros Vekeri-tó építésekor a mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet úgy képezték belőle. A Vekeri Pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

A megemelt híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A fantasztikus komplexumhoz kempinget és úttörőtábort is építettek, és az 1980-as évek közepén megérkezett a Kati nevű sétahajó is (ami ma már sajnos régóta ki van vonva a forgalomból). Napjainkig a Vekeri-tó nagyon sok fantasztikus programnak adott otthont, köztük a nemzetközi kempingtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. 2015-ben drámai képet nyújtott a táj, hiszen itt is kiszáradt a tó, ám a következő szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzel. Azóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, lásd pl. a 2025 húsvéti cikkünket sok fotóval...

A Fefag képeslapja a Kati hajóval, 1988


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Erdőspusztai Tájház 1985-ben. Fotó: Hapák József