Debreceni Képeslapok: 1974

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1974. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 26., szombat

Élet 1974-ben, Debrecenben – 15 retro képpel

A Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Debrecen 50 esztendővel ezelőtti életére csodálkozhatunk rá a Fortepan cívisvárosi képei között. Az első felvételen az akkor még Vörös Hadsereg útja nevű főutca 1974-es forgalma elevenedik meg. A következő képeken a halálkanyart és a korabeli főteret is megidézhetjük.

A Nagytemplom a halálkanyarral. Fotó: Fortepan / Bencze László

1974-ben, a mai főtéren. Fotó: Fortepan / Bencze László

Két hasonló épület következik: az eredetileg Alföldi- és a Hitelbank-palota. Ezekben ma is pénzintézet üzemel a lakások és irodák alatt. A Felszabadulási szobor még megvan, viszont a gyermekcipőbolt és a játékbolt már megszűnt.

A főutca és a Csapó utca sarka. Fotó: Fortepan / Bencze László

A Hietelbank-palota 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

Az 50 éves fotóknak köszönhetően az úttörőház, azaz a vármegyeháza is életre kel. A szintén nagyon szép zenedepalota és környéke 1974-es arcára ezután csodálkozhatunk rá.

Az úttörőház. Fotó: Fortepan / Bencze László

A Csapó utcai zenede. Fotó: Fortepan / Bencze László

A Fortepan cívisvárosi képei között gazdag sorozatban gyönyörködhetünk az 1974-es virágkarneválról is. De van olyan kép is, amely a Bethlen és a Mester utca sarkának bontását örökítette meg, vélhetően a panelsor és a Kölcsey-művközpont építése érdekében.

Az 1974-es virágkarnevál. Fotó: Fortepan / Hajdu Richárd

Mester utcai bontás. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A Csapó utcán is szuper képek készültek, alább az új Dollárház üzletsora látható, köztük a Csemege.

A Dollárház. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Hálásak lehetünk, hogy képek maradtak fenn a Nagyállomás akkori előcsarnokáról, valamint a Petőfi tér felőli váróban működő tejivóról is.

A Nagyállomás előcsarnoka. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A Nagyállomás tejivója. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

A fél évszázados képeknek köszönhetően felidézhető az is, hogy milyen volt akkoriban a Tanácsköztársaság útja (a mai Egyetem sugárút). De hüledezhetünk a Fürst Sándor (mai Rakovszky) utca és a Dobozi lakótelep lélegzetelállító 1974-es látképén is...

A Tanácsköztársaság útja. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A Fürst Sándor utca. Fotó: Fortepan / Uvaterv

A szórakozást a végére hagytuk. A kikapcsolódásnak és a kirándulásnak akkor is kedvelt terepe volt a Nagyerdő, ahol tömegek élvezték a vidámpark nyújtotta örömöket!

1974, vidámpark. Fotó: Fortepan / Nagyerdei Kultúrpark

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 15., szombat

Az Orange Bár

Debrecenben a HB Napló 1974. február 16-án tudósított arról, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalat terve arra az évre 12 millió palack üdítőital gyártása és forgalmazása volt. A cég az előző napon adta át a csaknem 5 millió forintba kerülő új töltősorát az Epreskert utcai telepén. Ekkor jelentették be, hogy márciusban új ízzel, szőlőízzel bővül a Hajdú család kóla, orange, citronella ízű palettája. A másik nagy hír az volt, hogy Orange Bár névre keresztelték át a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat debreceni „Kedves” Cukrászdáját a Vörös Hadsereg útján, miután az üdítőital-ellátásáról az Üdítőital-ipari Vállalat gondoskodott.

Itt volt az Orange. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1974. március 4-én aztán ez az elismerő cikk jelent meg a lapban: „Az úttörőház szomszédságában található a Kedves, hajdan még Ifjúsági presszónak hívták, s bár a közönsége ma is jobbára fiatalokból áll, nevet változtatott. Nem egyedül reggeliztünk ott ezen a délelőttön. A kisasszony felvette a rendelést, és pillanatok alatt már hozta is a „komplett reggelit.”. Íme: tej, két zsemle, két szeletke vaj és dzsem. Plusz a mosoly, amivel jó étvágyat kívánt. Mindezt 3,60-ért. Találomra választottuk ezt a presszót, próbára téve a nyilatkozat hitelességét. Fedi a valóságot.” A presszó megszűnése után műszaki bolt volt a helyiségben, napjainkban azonban már régóta üresen áll az ingatlan.

Évek óta üresen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

A Dimitrovról 74-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

DBKL

2026. május 1., péntek

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó

Debrecenben a Híradó Mozi hazánk első vidéki ilyen jellegű filmszínházaként nyílt meg 1974. május 1-jén a Petőfi téri 24 emeletes lakóház és a Debrecen Étterem épületegyüttesében, majd pedig 1993 őszén zárták be. A létrehozása már 1968 augusztusában is szerepelt a városi tervekben, illetve sajtóhírben, s akkor arról volt szó, hogy híradókat és más rövidfilmeket fog játszani. Az elképzelés szerint a párt- és állami propagandát lehetett volna terjeszteni ily módon, ugyanakkor például a közeli Nagyállomás közönsége is hasznosan tölthette el volna az időt az adott vonat indulásáig.

Az építés a HB Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette, és a beindításakor azt írták róla, hogy a sajátos műsorajánlatával egyedülálló a mozihálózatban, s például a közönség a budapesti Híradó Mozihoz hasonlóan egyórás műsor-összeállításokat láthat a nonstop jelleggel működő moziban.

A Híradó Mozi főhomlokzata. Fotó: IPK Vállalat, 1978

A nonstop híradójátszás nem bizonyult megalapozott műsortervnek, s emiatt hamarosan már a Híradó is hagyományos mozifilmeket játszott. Fontos körülmény az is, hogy ez a hely is mindvégig fapados volt, akárcsak a hajdani Meteor Mozi. Végül az önkormányzat 1993 őszén határozott arról, hogy a Híradó Mozi megszűnjön, és a helyét alakítsák át városi televízió-stúdióvá.

Ma már városi tévé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

DBKL

2026. április 30., csütörtök

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.

E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: Bánk, Gúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is.

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését.

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzel. Azóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból

DBKL

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Nyitás előtti fontos tudnivalók a területről

2026. február 3., kedd

Az újkerti szőlőbirtokok egyik utolsó hírmondója volt 1974-ben ez a szép présház a Jerikó utca 34. szám alatt

Debrecen mai Újkerti lakótelepének egyik utcája a panelkorszak előtt is a Jerikó nevet viselte. A Múzeumi Kurír című folyóirat 1974 decemberi számában Sápi Lajos hívta fel a figyelmet a Jerikó utca 34. szám alatti egykori présházra és az állapotára. A cikkben egyúttal azt is jelezte, hogy a házat minden bizonnyal lebontják a tervbe vett lakótelep-építés miatt. A szakember leírta továbbá: az elhagyatott présház a XIX. század közepén épült klasszicista stílusban, s a tanulmány megjelenésekor már évtizedek óta gondozás nélkül küzdött a könyörtelen pusztulással. Szőlőskertek akkor már alig voltak mellette, mivel lakóházak és kisebb iparüzemek vették körül. A fenti rajzot 1934-ben készítette az akkor még jobb állapotban lévő épületről Zoltai Lajos történész, muzeológus, míg az alábbi képek 1975-ben jelentek meg a Naplóban:

A teraszos, timpanonos, oszlopos présház sorsáról Sápi Lajos jelezte: célszerű lenne megtartani, renoválni, és beilleszteni a városrész fejlesztési tervébe. Lehetne benne borkóstoló, illetve a hajdani szőlőkultúra bemutatóháza is – javasolta a városvédő. Nem így történt, ugyanis az épületet végül mégis lebontották a panelházak érdekében. További lebontott újkerti szép házak a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlegéből:

A Jerikó utcáról azt is érdemes tudni, hogy a debreceni nyelvhasználatban a „Jerikó hegy” szőlővel telepített homokdombot jelentett. Tóth Pál a Debreceni utcanevek című lexikonában arra is emlékeztet, hogy a 17–18. század fordulóján a Homokkert egyik szőlőültetvényes részét nevezték Jerikó hegyének, ám ez az elnevezés később Debrecen északi részén is megjelent: az 1752-ben keletkezett Újkertben a Lehel utca végén lévő, de a Jerikó utca végére is kiterjeszkedő homokdombot is Jerikó hegyének nevezték (melyet 1938-ban nagy részben elhordtak). Végül íme, milyen volt az Újkert még a lakótelep-építés előtti időben:

A Cartographia 1965-ös térképén a Jerikó utca

Kapcsolódó cikkeink sok régi képpel:

DBKL

2025. október 18., szombat

A debreceni zeneművészeti főiskola

Debrecen „felszabadulásának” 30. évfordulója alkalmából, 1974. október 18-án avatták fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának Egyetem téri új épületét. (A fenti képen még a Móricz-kollégium látszik a háttérben.)

Akkor még önálló intézmény volt ez is, valamint az Agrár, az Ybl, a DOTE és a hajdúböszörményi főiskola is. Így készült a debreceni zeneművészeti tagozat épületegyüttese:

Az építés 1973-ban

Összeállításunk archív fotói főként a Méliusz-könyvtár Helytörténeti Részlegéből származnak. Az átadásról szóló tudósítás szerint (lásd a cikk végén) a főiskolához 80 személyes kollégium is épült.

A koli 1974-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Az intézmény és a felsorolt társai ma a Debreceni Egyetem karaiként működnek. Mellette például 2002-ben a zeneművészeti létesítmény 9. emeletén kezdett sugározni a Friss Rádió. Az épület az oktatás mellett koncerteknek és képzőművészeti kiállításoknak is teret ad.

Hangverseny a Liszt teremben (1990)

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 26., szombat

Élet 1974-ben, Debrecenben – 15 retro képpel

2026. augusztus 15., szombat

Az Orange Bár

2026. május 1., péntek

Mozi a debreceni 24 emeletes ház alatt: a Híradó

2026. április 30., csütörtök

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

2026. február 3., kedd

Az újkerti szőlőbirtokok egyik utolsó hírmondója volt 1974-ben ez a szép présház a Jerikó utca 34. szám alatt

2025. október 18., szombat

A debreceni zeneművészeti főiskola