Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politikus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politikus. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 7., vasárnap

A Vénkerti és az Újkerti lakótelep 1978. június 7-én

Kádár János köszöntése a Vénkertben.

Debrecen az ország és az MSZMP első számú vezetőjét látta vendégül 1978. június 7-én. Mindenki „Jani bácsija”, Kádár János az aznapi pártaktíva-értekezletre és üzemlátogatásra érkezett Debrecenbe. A most megosztott fotók az Építőmunkás című lapban jelentek meg, a teljes képsor a videóban:


A magas rangú vendéget az Újkertben is boldog integetők fogadták, egy kislány virággal köszöntötte, a vénkerti iskolás gyerekek pedig zenéltek is neki. A politikus és a házigazdái fellifteztek a Lehel utca 10. szám alatti 14 emeletes toronyház tetejére. Vajon miért?

Kádár János fogadása

Egy nagyméretű terepasztalon tanulmányozhatták a Libakert, a Vénkert és az Újkert új és leendő arculatát, s persze az új lakótelep panorámáját. A terveket Seres György, a HÁÉV vezérigazgatója mutatta meg, s a maketten természetesen az 5 hónappal később átadott Kölcsey-művközpont is szerepelt.

Kádár János a ház tetején, a makettel

A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán hozzászólók szerint „aznap az ABC-ben féláron árulták az addig és utána sem látott szebbnél szebb gyümölcsöket és zöldségeket” – lásd a kommenteketAz Építőmunkás fotói szerint Kádár János Nádudvarra is ellátogatott, ahol a kíséretével végigvonult a település főterén, szemrevételezte a gabonaföldeket, és megismerkedett a pulykanevelő teleppel.

Kádár János újkerti sétája

Kádár János egyébként akkor már nem először tette tiszteletét Debrecenben. 1960. május 13-án például ő avatta fel a vidámparkot, majd 1977-ben is a cívisvárosban találkozott Románia vezetőjével.

Kádár János a vidámparkban. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 8., szerda

A Széchenyi utca

Debrecen egyik legszebb és leghosszabb utcája a Széchenyi utca, ami a Piac utcát és az István utat köti össze. Összeállításunkban itt teszünk egy sétát régi és mai képekkel, a Kistemplomnál kezdve.

A Régi Posta recepciója. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt található Debrecen legrégebbi lakóháza, a 330 éves Régi Posta Fogadó, továbbá egyebek mellett a törvényszék, az ítélőtábla és az 1960-as évekbeli főtéri szökőkút maradványa is.

A Debreceni Törvényszék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Királyi Tábla palotájának környékéről van egy korabeli szép lapunk is (a szerzője sajnos ismeretlen):

A Debrecen utcanevei című  dr. Nábrádi Mihály által szerkesztett – 1984-es könyv szerint a korábbi Német utca 1860-ban, gróf Széchenyi István akkor bekövetkezett halála után kapta az új nevét.

A Széchenyi utca kezdete a Piac utca sarkán álló Podmaniczky-házzal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor még a Kistemplomtól a Böszörményi vasútig tartó szakaszt nevezték el Széchenyi utcának. A folytatásának, a volt Csordajárásnak (a vasúttól az István útig terjedő résznek) pedig a Széchenyi út nevet adták.

1904-ben feladott képeslapok

A városi tanács végül az 1930. évi 664-es számú határozatával döntött arról, hogy a Kistemplomtól az István útig egységesen Széchenyi legyen az utca neve.

A volt zsidó pékségnél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Pál a 20 évvel későbbi, hasonló című könyvében arra is felhívja a figyelmet, hogy a legnagyobb magyarnak, Széchenyi Istvánnak (1791. szeptember 21. – 1860. április 8.) köszönhető többek között a Lánchíd, a nemzeti kaszinó, a Magyar Tudományos Akadémia és az Első Lótenyésztő Egyesület is.

A Széchenyi utca 46. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti fotón a Széchenyi utca 46. szám alatti szépen felújított épületben gyönyörködhetünk, az alábbi reprodukción pedig visszatérünk a régmúlt egy csodálatos pillanatához:

A képet a Benedek-könyvtár kiállításán repróztuk

Széchenyi István nem mellékesen Debrecenben Simonyi óbester ezredében huszárkapitányként szolgált 1820 és 1825 között. Többször járt a Nagyerdei Vigadóban, és erről emléktábla is tanúskodik ott.

A Mechwart-középiskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tisza-völgy rendezésével, azaz a Tisza szabályozásával kapcsolatban Széchenyi 1845 és és 1847 között háromszor járt Debrecenben nagygyűléseken.

A mai Mechwart-középiskola és a siketek iskolája 1914-ben

Széchenyi István a Református Kollégium emlékkönyvébe akkor írta: ,,Magyarország rosszul volt, meglehetősen van, s jóban lesz".

Itt volt az 1960-as évekbeli főtéri szökőkút kávája

Tóth Pál a könyvében végül azt is felidézi, hogy Széchenyi István a Debreceni Casino tiszteletbeli tagja volt, s ellátogatott oda is. Akkor adták át Széchenyinek a díszpolgárságáról szóló oklevelet.

A Széchenyi eleje 1979-ben. Fotó: Fp / Bencze László

A fenti képet a Fortepan osztotta meg, és a még fákkal benőtt Széchenyi utca látható rajta a bíróságnál.

A Széchenyi utca 44. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

És íme még egy régi szép képeslap a mai Mechwartról:

A Mechwart és a siketek iskolájának építése 1911-ben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben

2026. január 22., csütörtök

Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel! – Kölcsey Ferenc, a Himnusz költőjének debreceni emlékhelyei


Debrecen 14 éven át volt otthona Kölcsey Ferencnek, aki az itteni Református Kollégiumban tanult, és az intézmény melletti házban lakott. A magyar kultúra január 22-i napja alkalmából a magyar Himnusz költője előtt tisztelgünk a debreceni mai és korábbi emlékhelyei bemutatásával. Nyitóképünket Faragó György készítette 1979-ben a régi művközpontnál, a fotót a Fortepan őrzi.

Rátonyi József 1978-as műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme az 1973-ban lebontott lakóháza a Baltazár Dezső és a Hüvelyes utca sarkán, ahol a Református Kollégiumi tanulóévei alatt élt 1801 és 1814 között. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

A Kollégium melletti kis ház

A Wikipédián olvasható életrajza szerint Kölcsey Ferenc költő, politikus stb. Sződemeteren született 1790. augusztus 8-án, és Szatmárcsekén hunyt el 1838. augusztus 24-én. Édesapja, a nemesi származású Kölcsey Péter (aki az álmosdi birtokán gazdálkodott) 1796. augusztus 9-én elhunyt, s ezt követően az édesanyja, Bölöni Ágnes a hatéves Ferencet Debrecenbe küldte tanulni.

A szobor régi helye. Csobaji Előd, 1986

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” című nagy költeményét, amely aztán Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. Ezt a napot 1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napjaként.

A régi művközpont. Fotó: Faragó György, 1979

Kölcsey Ferenc emlékét Debrecenben utca és több szobor, dombormű is őrzi. Szobra a Péterfia utcai Református Főgimnázium előtt, valamint a Kossuth utcán működő Csokonai Színház homlokzatán is van, míg domborműve a Református Kollégiumban.

Az új művközpont. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ő nevét viseli Debrecenben a Hunyadi utcai konferencia-központ is, melynek helyén 1978 és 2003 között a Kölcsey művelődési központ állt. Mindemellett szintén Kölcsey nevét viselte a tanítóképző főiskola is, ami a Péterfia utcai Református Főgimnázium palotájában működött.

A Református Főgimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az álmosdi Kölcsey-ház ma is áll, és múzeumként, kulturális emlékhelyként működik.

Az álmosdi Kölcsey-ház. Fotó: HBM Tanács / IPK

A régi művközpont. Fotó: Csobaji Előd, 1981

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 8., péntek

Ma 235 éve született a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc


Debrecen 14 éven át volt otthona Kölcsey Ferencnek, aki az itteni Református Kollégiumban tanult, és az intézmény melletti házban lakott. Nyitókép: Wikipédia / Franz Eybl


Születésnapja alkalmából a magyar Himnusz költője előtt tisztelgünk a debreceni mai és korábbi emlékhelyei bemutatásával. A fenti képet Faragó György készítette 1979-ben a régi művközpontnál, s a fotót a Fortepan őrzi. A szobor ma már a Péterfia utcán található:

Rátonyi József 1978-as műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme az 1973-ban lebontott lakóháza a Baltazár Dezső és a Hüvelyes utca sarkán, ahol a Református Kollégiumi tanulóévei alatt élt 1801 és 1814 között. A tiltakozások ellenére elpusztított ház helyén egy nagy Lenin-szobrot állítottak fel 1975-ben. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

A Kollégium melletti kis ház

A Wikipédián olvasható életrajza szerint Kölcsey Ferenc költő, politikus stb. Sződemeteren született 1790. augusztus 8-án, és Szatmárcsekén hunyt el 1838. augusztus 24-én. Édesapja, a nemesi származású Kölcsey Péter (aki az álmosdi birtokán gazdálkodott) 1796. augusztus 9-én elhunyt, s ezt követően az édesanyja, Bölöni Ágnes a hatéves Ferencet Debrecenbe küldte tanulni.

A szobor régi helye. Csobaji Előd, 1986

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” című nagy költeményét, amely aztán Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. Ezt a napot 1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napjaként.

A régi művközpont. Fotó: Faragó György, 1979

Kölcsey Ferenc emlékét Debrecenben utca és több szobor, dombormű is őrzi. Szobra a Péterfia utcai Református Főgimnázium előtt, valamint a Kossuth utcán működő Csokonai Színház homlokzatán is van, míg domborműve a Református Kollégiumban.

Az új művközpont. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ő nevét viseli Debrecenben a Hunyadi utcai konferencia-központ is, melynek helyén 1978 és 2003 között a Kölcsey művelődési központ állt. Mindemellett szintén Kölcsey nevét viselte a tanítóképző főiskola is, ami a Péterfia utcai Református Főgimnázium palotájában működött.

A Református Főgimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az álmosdi Kölcsey-ház ma is áll, és múzeumként, kulturális emlékhelyként működik.

Az álmosdi Kölcsey-ház. Fotó: HBM Tanács / IPK

A régi művközpont. Fotó: Csobaji Előd, 1981


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben