Debrecen
belvárosában, a Piac utca 40. szám alatti lakóházon található
a világ legkülönlegesebb kapuja. A rácsozatot ugyanis egy egész
hangyahadsereg alkotja.
Az
ötemeletes épületet ugyanaz a Münnich Aladár tervezte, mint aki
a Déri Múzeumot és a postapalotát is. A modern ház 1938-ban
készült el az országos bolthálózatot is működtető Hangya Szövetkezet
részére. Az eredeti kapuja még egy egyszerű, szép – felvonós
– rács volt (amit Nyíri Béla készített), ám az sajnos
elrozsdásodott.
A Piac utcai épület csodával határos módon élte túl a '44-es bombázásokat:
korabeli fotókon jól látszik, hogy pont a bal oldali szomszédját, a Pannonia Szállodát érte találat. A mostani kapu a társasházzá alakulás óta
ékesíti a Hangya-házat. Az alkotást Magyar Zoltán tervezte, és Kovács Imre, tiszaörvényi kovácsmester öntötte. A mintegy 17 centis bogárkákból összesen 78 darab sorakozik a rácson – az pedig tehát annyi mint 156 csáp, 468 láb...
Hangya elnevezésű épület egyébként több is található a világon – így például Japánban is. Sőt, hazánkban Tordason egy ugyanerre a névre keresztelt művelődési ház is működik.
Felhívjuk
a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják
a Debreceni Képeslapok fotóit
és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról,
akkor
az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga
után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárak, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.
Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban
Az építkezés 1895-ben kezdődött. Elsőként a kazánkovácsműhely és a mozdonyszerelde alapjait rakták le, s hozzáfogtak az étkezde és műhelyfőnöki szolgálati lakás építéséhez is. A következő esztendőben a többi műhely, a gépház és a víztorony is elkészült, ugyanakkor kiépítették a telep 18 kilométer hosszú vágányhálózatát.
Specialitás: négytengelyes tartálykocsi
Az üzem vízhálózatát saját kutakból látták el, a vizet négy artézi kút gyűjtötte egy aknába, s onnan szivattyúzták a 20 méter magas víztoronyba. Az üzem összesen 4,66 millió koronába került, s a munkákat Balogh Mihály, Tóth István és Berger debreceni építési vállalkozók végezték.
A kocsiosztály 20 méteres tolólapja
Ezzel kapcsolatban azt is felidézzük, hogy a város a munkáslakótelep kialakítása érdekében több mint 18 holdat adott át a vállalatnak az üzem és a Vámospércsi út közötti területen. Az első 80 lakást 1904-ben adták át, míg például az iskola 1907-ben készült el, s az új tanévtől 128 gyerek tanulhatott itt. Az üzemről legutóbb 2023-ban írtunk, amikor itt újítottak fel nyugati áramvonalas vasúti kocsikat.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés, 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárok, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.
Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban
Az építkezés 1895-ben kezdődött. Elsőként a kazánkovácsműhely és a mozdonyszerelde alapjait rakták le, s hozzáfogtak az étkezde és műhelyfőnöki szolgálati lakás építéséhez is. A következő esztendőben a többi műhely, a gépház és a víztorony is elkészült, ugyanakkor kiépítették a telep 18 kilométer hosszú vágányhálózatát.
Specialitás: négytengelyes tartálykocsi
Az üzem vízhálózatát saját kutakból látták el, a vizet négy artézi kút gyűjtötte egy aknába, s onnan szivattyúzták a 20 méter magas víztoronyba. Az üzem összesen 4,66 millió koronába került, s a munkákat Balogh Mihály, Tóth István és Berger debreceni építési vállalkozók végezték.
A kocsiosztály 20 méteres tolólapja
Ezzel kapcsolatban azt is felidézzük, hogy a város a munkáslakótelep kialakítása érdekében több mint 18 holdat adott át a vállalatnak az üzem és a Vámospércsi út közötti területen. Az első 80 lakást 1904-ben adták át, míg például az iskola 1907-ben készült el, s az új tanévtől 128 gyerek tanulhatott itt. Az üzemről legutóbb 2023-ban írtunk, amikor itt újítottak fel nyugati áramvonalas vasúti kocsikat.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Az egykori óvoda
Múltidézéseink debreceni gyárakról sok régi képpel:
E festői hely könnyen megközelíthető autóval, busszal és kerékpárral is, hiszen például a kerékpárút eddig visz a 45 percre lévő Attila tértől (és persze még előbbről), ugyanakkor itt állnak meg a helyi és a távolsági buszok is. Mi legutóbb 2024. április 14-én zarándokoltunk el erre a páratlan vidékre, az akkori állapotokat mutatja be az alábbi videónk:
Összeállításunk többi jelenetét 2023. június 3-án rögzítettük, amikor már sok virág borította a tájat.
A romot rejtő erdei magaslat a kovács után jobbra, a földútról közelíthető meg az itt is virágokkal és fákkal gazdagított, igazi fancsikai természeti környezetben.
Feljutva a dombra, a kirándulókat egy szerencsére viszonylag ép, sőt, szép betűkkel vésett, és jól olvasható emléktábla is segíti. Ez a – korábban aranybetűs – kompozíció az amúgy egyre foghíjasabb kerítéssel körbevett templomrom mellett található. (Igen, ez a hely is rendbetételre szorul.)
Ettől függetlenül nemcsak a történelmi hangulatnak adhatjuk át magunkat a fancsikai romnál, hanem a meseszép tájat, a csendet és a jó levegőt is élvezhetjük itt. Klassz program, keresd fel Te is!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A fenti fotónkon az is olvasható, hogy a gyönyörű kompozíciót Papp Pál (és csapata) készítette. Íme, egy közeli felvétel a különleges alkotás bájos állatfigurái közül:
A fa, amit a díszrács övezett, túlélte a korzó kialakításának ezredfordulós fakivágásait, és a ráccsal együtt még a legutóbbi, 2018-as fotózásunkkor is közösen örvendeztették meg mindazokat, akik felfedezték az együttesüket a lombok alatt. Most, 2023 októberében többször kerestük a művet az eredeti helyén és a környékén is – de sajnos hiába. Remélhetőleg jó helyre kerültek...
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Felhívjuk
a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják
a Debreceni
Képeslapok fotóit
és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról,
akkor
az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga
után.