A Piac utcai hangyaszázad

A hangyahadsereg 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosában, a Piac utca 40. szám alatti lakóházon található a világ legkülönlegesebb kapuja. A rácsozatot ugyanis egy egész hangyahadsereg alkotja.

A teljes kapu és a kerékvetők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötemeletes épületet ugyanaz a Münnich Aladár tervezte, mint aki a Déri Múzeumot és a postapalotát is. A modern ház 1938-ban készült el az országos bolthálózatot is működtető Hangya Szövetkezet részére. Az eredeti kapuja még egy egyszerű, szép – felvonós – rács volt (amit Nyíri Béla készített), ám az sajnos elrozsdásodott.

Debrecen egyik első modern épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Piac utcai épület csodával határos módon élte túl a '44-es bombázásokat: korabeli fotókon jól látszik, hogy pont a bal oldali szomszédját, a Pannonia Szállodát érte találat. A mostani kapu a társasházzá alakulás óta ékesíti a Hangya-házat. Az alkotást Magyar Zoltán tervezte, és Kovács Imre, tiszaörvényi kovácsmester öntötte. A mintegy 17 centis bogárkákból összesen 78 darab sorakozik a rácson – az pedig tehát annyi mint 156 csáp, 468 láb...

Kovács Imre öntötte. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hangya elnevezésű épület egyébként több is található a világon – így például Japánban is. Sőt, hazánkban Tordason egy ugyanerre a névre keresztelt művelődési ház is működik.

A Kút utcában is laknak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Kossuth Lajos főtéri szobra
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése
• Merkúr az Arany-sarkon
• Toronyangyal a Kossuth utcán

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem

Az első munkásgárda (részlet).

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárak, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.

Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban

Az építkezés 1895-ben kezdődött. Elsőként a kazánkovácsműhely és a mozdonyszerelde alapjait rakták le, s hozzáfogtak az étkezde és műhelyfőnöki szolgálati lakás építéséhez is. A következő esztendőben a többi műhely, a gépház és a víztorony is elkészült, ugyanakkor kiépítették a telep 18 kilométer hosszú vágányhálózatát.

Specialitás: négytengelyes tartálykocsi

Az üzem vízhálózatát saját kutakból látták el, a vizet négy artézi kút gyűjtötte egy aknába, s onnan szivattyúzták a 20 méter magas víztoronyba. Az üzem összesen 4,66 millió koronába került, s a munkákat Balogh Mihály, Tóth István és Berger debreceni építési vállalkozók végezték.

A kocsiosztály 20 méteres tolólapja

Ezzel kapcsolatban azt is felidézzük, hogy a város a munkáslakótelep kialakítása érdekében több mint 18 holdat adott át a vállalatnak az üzem és a Vámospércsi út közötti területen. Az első 80 lakást 1904-ben adták át, míg például az iskola 1907-ben készült el, s az új tanévtől 128 gyerek tanulhatott itt. Az üzemről legutóbb 2023-ban írtunk, amikor itt újítottak fel nyugati áramvonalas vasúti kocsikat.

Az egyik kovácsüzem anno

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Csapágygyár
• Barnevál
• Húsipari vállalat
• Biogal
• Ruhagyár
• Dohánygyár
• István-gőzmalom
• Kefegyár
• Szalag- és zsinórgyár
• Traubisoda-üzem
• Hajdúsági Cukorgyár

Nyitóképünk teljes méretben

A környékről szóló anyagaink:

• A Kolónia utca
• A vasutas művház
• A Faraktár utcai református templom
• A nyilas-telepi vasúti megálló
• A nyilastelepi iskola
• A Műhelytelep
• Az úttörővasút régi állomása

Az egykori óvoda

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 126 éve kezdett működni a debreceni járműjavító

Az első munkásgárda (részlet).

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés, 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárok, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.

Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban

Az építkezés 1895-ben kezdődött. Elsőként a kazánkovácsműhely és a mozdonyszerelde alapjait rakták le, s hozzáfogtak az étkezde és műhelyfőnöki szolgálati lakás építéséhez is. A következő esztendőben a többi műhely, a gépház és a víztorony is elkészült, ugyanakkor kiépítették a telep 18 kilométer hosszú vágányhálózatát.

Specialitás: négytengelyes tartálykocsi

Az üzem vízhálózatát saját kutakból látták el, a vizet négy artézi kút gyűjtötte egy aknába, s onnan szivattyúzták a 20 méter magas víztoronyba. Az üzem összesen 4,66 millió koronába került, s a munkákat Balogh Mihály, Tóth István és Berger debreceni építési vállalkozók végezték.

A kocsiosztály 20 méteres tolólapja

Ezzel kapcsolatban azt is felidézzük, hogy a város a munkáslakótelep kialakítása érdekében több mint 18 holdat adott át a vállalatnak az üzem és a Vámospércsi út közötti területen. Az első 80 lakást 1904-ben adták át, míg például az iskola 1907-ben készült el, s az új tanévtől 128 gyerek tanulhatott itt. Az üzemről legutóbb 2023-ban írtunk, amikor itt újítottak fel nyugati áramvonalas vasúti kocsikat.

Az egyik kovácsüzem anno

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Kolónia utca
• A vasutas művház
• A Faraktár utcai református templom
• A nyilas-telepi vasúti megálló
• A nyilastelepi iskola
• A Műhelytelep

Nyitóképünk teljes méretben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az egykori óvoda

Múltidézéseink debreceni gyárakról sok régi képpel:

• Csapágygyár
• Barnevál
• Húsipari vállalat
• Biogal
• Ruhagyár
• Dohánygyár
• István-gőzmalom
• Kefegyár
• Szalag- és zsinórgyár

Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon

Debrecen egyik legkülönlegesebb, legrégebbi és legeldugottabb emlékhelye a fancsikai templomrom, mely a Külső-Diószegi úton, a Panorámaúti leágazásnál, a rádióamatőr-tábor és a kovácsműhely mögötti, fákkal ölelt dombon fekszik. Fotók, videók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kovácsműhely díszes kapuja, ami után jobbra kell fordulni a templomrom felé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

E festői hely könnyen megközelíthető autóval, busszal és kerékpárral is, hiszen például a kerékpárút eddig visz a 45 percre lévő Attila tértől (és persze még előbbről), ugyanakkor itt állnak meg a helyi és a távolsági buszok is. Mi legutóbb 2024. április 14-én zarándokoltunk el erre a páratlan vidékre, az akkori állapotokat mutatja be az alábbi videónk:

Összeállításunk többi jelenetét 2023. június 3-án rögzítettük, amikor már sok virág borította a tájat.

A Diószegi úti bicikliút majdnem-vége, ahol jobbra kell fordulni a romhoz vezető földútra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tavalyi túránkon a bicikliutat is gyönyörű nyári virágok övezték, erről itt látható az akkori videónk:

Azóta természetesen már elnyíltak a virágok, illetve lekaszálták őket, ám hamarosan ismét pompáznak.

A fancsikai templomromhoz vezető földút, melyet nyári virágok szegélyeztek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A romot rejtő erdei magaslat a kovács után jobbra, a földútról közelíthető meg az itt is virágokkal és fákkal gazdagított, igazi fancsikai természeti környezetben.

A fancsikai templomrom és a Külső-Diószegi út között elterülő rádióamatőr-telep antennái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Feljutva a dombra, a kirándulókat egy szerencsére viszonylag ép, sőt, szép betűkkel vésett, és jól olvasható emléktábla is segíti. Ez a – korábban aranybetűs – kompozíció az amúgy egyre foghíjasabb kerítéssel körbevett templomrom mellett található. (Igen, ez a hely is rendbetételre szorul.)

Az eredetileg függőleges emléktábla szerint a dombon Fancsika 1170 előtt épült román stílusú, kőalapozású templomának romja található. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Itt olvasható az is, hogy a falut 1574-ben pusztította el a török. Határa 1576 és 1671 között Debrecen zálogbirtoka. 1854-től a polgárság tulajdona. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az 1982. évi ásatás után a történelmi emlékhelyet a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság alakította ki. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A fancsikat templomrom korábbi emléktáblája, ami még aranybetűs volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

E gyönyörű helyen korábban egy kopjafa is állt, de valószínűleg azt már ellopták vagy ledöntötték.

A fancsikai templomromnak a belső terét is gyönyörű virágok futják be nyaranta . Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ettől függetlenül nemcsak a történelmi hangulatnak adhatjuk át magunkat a fancsikai romnál, hanem a meseszép tájat, a csendet és a jó levegőt is élvezhetjük itt. Klassz program, keresd fel Te is!

A domb túlsó fele. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Az ősi Basahalom szomorú históriája és kálváriája
• A zeleméri templomrom
• Az Ördög árka
• A Kráter-tó
• A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély
• A dombostanyai templomrom
• Hogy került egy Déri téri pad a lakótelepre?
• Az egykori Nyíl utcai könyvtár emlékiratai
• A debreceni Indiana Jones-híd
• A feltámadó Vértessy-kastély
• A Sesztina-villa titka

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 30-as helyi és a távolsági buszoknak éppen a fancsikai romnál van a megállójuk. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1999-es kovácstalálkozó főtéri állatfejes díszrácsa

Debrecenben is sok van, és sok volt, mi csodálatos. Ez a csikó, boci, borjú és virág például azon a díszrácson található, amit az 1999. július 23-án megnyitott debreceni nemzetközi kovácstalálkozó résztvevői helyeztek ki emlékül a főtéri Kossuth-szobor melletti egyik fára. Fotók: © Debreceni Képeslapok 

Az állatfejes díszrács a Kossuth-szobor melletti belső sétánynál áll(t). Fotók: © Debreceni Képeslapok

A fenti fotónkon az is olvasható, hogy a gyönyörű kompozíciót Papp Pál (és csapata) készítette. Íme, egy közeli felvétel a különleges alkotás bájos állatfigurái közül:

Az 1999-es debreceni nemzetközi kovácstalálkozó emlékművének egyik kedves állatfeje. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A fa, amit a díszrács övezett, túlélte a korzó kialakításának ezredfordulós fakivágásait, és a ráccsal együtt még a legutóbbi, 2018-as fotózásunkkor is közösen örvendeztették meg mindazokat, akik felfedezték az együttesüket a lombok alatt. Most, 2023 októberében többször kerestük a művet az eredeti helyén és a környékén is – de sajnos hiába. Remélhetőleg jó helyre kerültek...

A kovácstalálkozó emlékrácsának alakjai a legutóbbi, 2018-as fotózásunkkor. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Főtéri miniatűrök a '99-es kovácstalálkozóról

Debrecenben sok van, mi csodálatos a főtér legmeglepőbb részein is, akárcsak persze az előző cikkünkben bemutatott Békás-tavi macskakövek. Ez a fenti kis madár például az 1999-es nemzetközi kovácstalálkozó emlékfájáról figyel minket bocik, birkák és virágok mellett...
Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

Az esemény kis emléktáblája a kivágástól megmentett fa rácsán. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Egy boci a kis kovácsolt lények közül. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok