A 39-es gyalogezred (1756–1918) nagyerdei emlékműve

Debrecen háziezredének, a Mária Terézia rendeletére 1756-ban létrehozott Császári és Magyar Királyi 39. Gyalogezrednek az emlékművét 1925. szeptember 6-án avatták fel a mai Medgyessy sétányon.

Fotó: Fortepan / Liszkay Cecília, 1933

A katonaalakokat, a Szent Koronás Magyar Címert, és emléktáblákat is tartalmazó szoborcsoportot Debreczeny Tivadar készítette, aki például a Déri téri Merengőt is megalkotta. Az avatáson jelen volt József királyi herceg, vitéz Fábry Dániel őrnagy, a királyi herceg szárnysegédje, valamint vitéz Nagy Pál, gyalogsági tábornok, a hadsereg főparancsnoka is. Íme videónk a nagyerdei mementóról:

A lenyűgöző emlékmű napjainkban sajnos ismét megérett a restaurálásra. Hiszen például a talapzat elég rozoga, ugyanakkor a lánctartó oszlopok kelyhei is igen hiányosak...

Az emlékmű napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A protestáns gályarabok emlékoszlopa
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Tóth Árpád nagyerdei emlékműve
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• Gróf Tisza István szobra

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni 39-es gyalogezred (1756–1918) emlékműve

A szobor 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legkülönlegesebb szoborcsoportja a Nagyerdő kapujában, a Medgyessy sétányon található. A Leveles Csárda melletti, 1925. szeptember 6-án felavatott emlékmű a hajdani Császári és Magyar Királyi 39. Gyalogezred előtt tiszteleg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Mária Terézia, illetve gróf Erdődy Pálffy János által 1756-ban felállíttatott alakulat Debrecen háziezrede volt. A mementót a korábbi parancsnok Hegyközszentimrei Wolff János tábornok kezdeményezésére emelték, (Debreczeny) Debreceni Tivadar szobrász tervezte, s a Debreceni Műkőgyár készítette és építette meg. Debrecen első kaszárnyáját, a Pavilonlaktanyát az 1918-ban feloszlatott 39. gyalogezred számára hozták létre. Debreczeny Tivadar készítette a Déri téren megbújó Merengő című szobrot, valamint annak a köztemetőben leledző párját is. A sírban Vályi Nagy Frigyes ezredes nyugszik, aki szintén részt vett a nagyerdei emlékmű megvalósításában.

Emléktáblák a szobron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Merengő ikrek

A szépség és a fájdalom kifejezői. Fotók: © Debreceni Képeslapok

„Él” Debrecenben két csodálatos, finom vonású nő: Debreczeny Tivadar szobrászművész bronz leányalakjai. Az egyik akt a Déri tér ékessége, míg az ifjabb teremtménynek a Köztemető az otthona. A Mester 1930-ban alkotta meg a Merengő című kompozíciót, mely a püspöki palota felőli szegletben húzódik meg egy fa alatt.

Karcsú alakját a legtöbbször tarka virágok övezik, így ez a légiesen könnyed mű olyan, mint egy életre kelt tündérlány, aki épp csak megpihent a Déri téren. A szintén ülő húga mintha az ikertestvére lenne. Ezt a szobrot 1933-ban állították fel Felsővályi Nagy Frigyes tábornok síremlékeként a Köztemetőben. A Kassai úti kapu közelében megbújó hölgy szinte minden porcikájában a belvárosi párját idézi, de leginkább a kecses lábaik árulják el, hogy egyívásúak.

A cívisvárosban más alkotásai is találhatók Debreczeny Tivadarnak. A temetőben van egy álló nőalakja is (a Csatári-síremlék), ugyanakkor ő készítette Kenézy Gyula mellszobrát (ami a nőgyógyászati klinika előtt áll), valamint Kerekes Ferenc és Szikszai György domborműveit is, melyek a Református Kollégium árkádját díszítik. A Merengő mellett a legismertebb kompozíciója a 39-es Gyalogezred emlékműve a Medgyessy sétányon. DBKL

A 39-es Gyalogezred emlékműve a Medgyessy sétányon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debreczeny Tivadar megvalósulatlan szoborterve egy korábbi tárlaton, a Belvárosi Művelődési Házban