Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bronz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bronz. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 27., hétfő

A Professzor


Debrecenben 1971 július végén állították fel az egyetemi telepen, a természettudományi kar új épülete felé vezető út mentén álló hatalmas tölgyfa lombjai alá Hatvani Istvánnak,a debreceni Kollégium egykori kiváló professzorának (1718—1786) életnagyságon felüli bronzszobrát, Varga Imre budapesti szobrászművész alkotását. Dr. Kádár Zoltán korabeli cikke (lásd múltidézésünk végén) rámutat: Varga Imrét a korábbi munkássága szinte „predesztinálta” arra, hogy ő készítse el ezt a szobrot. A művész úgy mutatja be a professzort, amint karosszékében ülve maga elé néz, mellette asztal, rajta könyv és gyertya, a szellemi és a mesterséges fény jelképei. A szobor beállítása szinte meghökkentően természetes, az Élet közvetlenségét árasztja, ezt a természetességet még a megfelelő környezet is nagymértékben fokozza. Varga Imre nem a fiatal tervekkel, újító gondolatokkal teli tudóst mutatja be, aki önemésztő lelkesedéssel akarja a korszerű tudomány eredményeit városában meghonosítani, nem: A művészünk az idős, élete végén járó professzort úgy mutatja be, mint aki sokat csalódott az emberekben, a kicsinyesség, a szűklátókörűség, a „babonák és a botorság” miatt. Azt a tudóst látjuk itt, aki fényt, tudást, haladást akart hozni Debrecenbe fiatalok és felnőttek számára egyaránt, s végül mégis tapasztalnia kellett, hogy a jó szándékait félremagyarázzák, s fényes alakját a babonák, a boszorkányság sötétségébe burkolják. Ámde a keserű, kiábrándult vonások figyelmeztetnek is: az új, nagy igazságok győzelme csak rögös utakon át, szenvedések árán valósulhat meg olyan társadalomban, ahol nem a közösségért való munka alapján ítélnek – fogalmaz a dolgozat. (Nyitókép: Fortepan / Kriss Géza, 1980.)

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Kirándulókkal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nagyításért kattints a képre!

2025. április 11., péntek

Ma 120 éve született az Óda költője, József Attila

Debrecenben is sokan kedvelik József Attila költőt, aki 1905. április 11-én született Budapesten. Összeállításunkban rá emlékezünk. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Lillafüredi szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

József Attilának nélkülözésekkel és tragédiákkal teli rövid élet adatott, a költészetével azonban mégis maradandót és csodálatosat alkotott.


Egyik legnagyobb műve, az „Óda” 1933-ban született Lillafüreden  – cikkünk fotóit is az erre emlékező ottani szobráról (Varga Éva, 2005) készítettük.

A megfagyott vízeséssel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

József Attila 1937. december 3-án, Balatonszárszón hunyt el. Debrecenben nem sokszor vagy talán sose járhatott, ennek ellenére városrész, utca, iskola is tiszteleg előtte, míg korábban művelődési ház és könyvtár is viselte a nevét. Emlékműve, illetve szobra a Monostorpályi úti iskola udvarán, valamint a Debreceni Egyetemen található, nem igazán szem előtt. A Bem téri Méliusz-könyvtárban 2025. április 11-én 14 órától hallgatható meg előadás az írók, költők debreceni szobrairól.

Őszi napfényben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. május 4., szombat

Évszázados patikaépület a debreceni Miklós utca végén

Itt állt a Miklós úttzai kapu, ahol Kossuth Lajos 1849. január 7-én megérkezett Debrecenbe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik régi patikaépülete a Miklós utca és a Külsővásártér sarkán található. A házban 2024 februárja óta nem működik gyógyszertár, mivel átköltözött a kettővel arréb magasodó új társasházba. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Zoltai Lajos remek térképe Debrecen régi és újabb patikáiról, 1930-ból. Pirossal jelölve a most bemutatott hely

Zoltai Lajos térképes leírása szerint a patika neve eredetileg „Rákóczi Ferenc” volt, és 1907-ben nyílt meg, akkor még a Külsővásár 1. szám alatt.

A Miklós utca és a Külsővásártér sarkán álló patikaépület 2024. április 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sarki házat és a szomszédos, szintén lakatlannak tűnő öreg házat 2024 áprilisában örökítettük meg.

A régi patikaépület és a szomszédos öreg ház párosa a Miklós utcán, 2024 április közepén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi felvételen a patikaépület „macskalépcsős” teteje is feltárul:

A patikaépület tetőzete a buszállomás felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő kép alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a szomszédos háznak milyen szép rácsai vannak.

A patikaépület melletti, szép rácsozatú ház Miklós utcai homlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A folytatásban azt mutatjuk be, hogy az egykori gyógyszertári épületen milyen emléktáblák találhatók.

Kossuth Lajos Debrecenbe érkezésének emléktáblája a Miklós utcai homlokzaton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fotóink tanúsága szerint az egyik – bronzból készült – mementó arra hívja fel a figyelmet, hogy itt volt a hajdani Miklós-kapu. A másik – márvány – kompozíció pedig az előtt tiszteleg, hogy Kossuth Lajos ezen a kapun érkezett meg Debrecenbe 1849. január 7-én.

Az egykori városkapu emléktáblája a Miklós utcai homlokzaton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. szeptember 19-én súlyos baleset történt a helyszínen. Íme erről a patika fényképes posztja: „RENDKÍVÜLI KÖZLEMÉNY! Kedves Vásárlóink! Kedd délelőtt egy személyautó sodródott ki a Miklós utca és a Külsővásártér kereszteződésében. A baleset során a gépjármű két hölgyet elütött, majd patikánk bejáratába csapódott. Köszönjük a mentők, a rendőrség, a szomszédok és a gyalogosok gyors segítségét! A sérülteknek mielőbbi gyógyulást kívánunk! A balesetből származó törmeléket eltakarítottuk, a további balesetveszély nem áll fenn. A helyreállítási folyamatok még a napokban zajlanak, de a Tara Patika üzemel! Vigyázzanak magukra! Vigyázzanak egymásra! Mindig csak óvatosan!” Ennek elszomorító fotója után még azt is láthatjuk, hogy a hajdani patikaépületen milyen további díszek, feliratok (voltak) találhatók.

A 2023. szeptember 19-i baleset következtében a patikaépület is megsérült. Fotó: Tara Patika

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:
A hajdani patikaépület sarki főkapujának faragása és felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Gyógyszerészeti jelkép a patikaépület Külsővásártéri homlokzatán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. június 19., hétfő

A főtéren csillog a debreceni belváros kicsinyített mása

Debrecen belvárosát ábrázolja kicsiben az a köztéri kompozíció, amit 2023. június 17-én lepleztek le. A mű nemcsak turisztikai érdekesség, hanem a gyengén látók és a vakok tájékozódását, a debreceni épületekkel való ismerkedését is segíti. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az alkotást úgy helyezték el, ahogyan a valóságban is elterül a belváros. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth téren elhelyezett, Tapintható láthatatlan című szobrot a Rotary Club Debrecen állíttatta.

A főtér és a Kálvin téri üzletház kicsinyített mása és az igazi környezetük. Hol a Kossuth-szobor? Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Budapesten és Egerben is látható hasonló művek debreceni párját Lestyán-Goda János szobrászművész készítette. Neki nem ez az egyetlen műve Debrecenben, hiszen a Piac utca és a Hatvan utca sarkán álló Szabó Lőrinc-szobrot, valamint a Hal közben lévő halszobrot is ő alkotta.

Az Aranybika és az előtte lévő szökőkút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023. június 17-én átadott művön a Kistemplom, továbbá az Aranybika és természetesen a Református Kollégium is megcsodálható.

A Református Kollégium kicsinyített mása a kompozícióban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagytemplom, a püspöki palota és a Református Kollégium a bronz terepasztalon, Kossuth-szobor nélkül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Helyet kapott az alkotáson a Nagytemplom, valamint a pöspöki palota, a Simonffy-sarki bérpalota és a Déri Múzeum kicsinyített mása is, ahogyan például a MÁV-székház és a Régi Városháza makettje.

A püspöki palota épületegyüttese egy közeli felvételen, a háttérben a Déri Múzeummal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Piac és a Simonffy utca sarkán tündöklő iker bérpalota miniatűrben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kompozíció a főtéri Kossuth-szobor mellett helyezkedik el, és immár bárki bármikor és díjtalanul gyönyörködhet benne és a rajta megformált nevezetességekben.

Olvasói kérésre íme az, hogy arányaiban mekkora az új kompozíció. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kitekintő az összehasonlítás kedvéért: ilyen a mini Eger a hevesi város főterén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2022. március 15., kedd

Szobrok pihenő nagyjainkról

Debrecenben megannyi ülőalakos szoborkompozíció tiszteleg nagyjaink előtt. Mi ötöt számoltunk össze, de aztán az erről szóló Facebook-posztunk nyomán gyorsan kiderült: elfelejtkeztünk a Déri téri Móricz-szoborról, valamint az Oláh Gábor utcai ,,Szoptató nő"-ről is, amiket Medgyessy Ferenc készített.

Kölcsey Ferenc (1978), Ady Endre (2016), Hegymegi Kiss Áron (2011), Szabó Magda (2017) és Hatvani István (1971) emlékművei Debrecenben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sőt, tulajdonképpen említhetnénk a Déri tér és az Egyetem tér medenceszobrait is, meg persze a Déri téri és temetői Merengőt is, hiszen azok is ülőalakok (csak szék nélkül). Az Anya gyermekével címet is viselő szoborral egyébként már szintén foglalkoztunk, amikor 100 éves volt.
Íme hát róla ismét egy felvételünk:



Józsa Lajos 1983-as szobra, a ,,Tavasz" az Auguszta-telepen
Fotók
© 
Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2021. november 11., csütörtök

A Merengő ikrek

A szépség és a fájdalom kifejezői. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Él” Debrecenben két csodálatos, finom vonású nő: Debreczeny Tivadar szobrászművész bronz leányalakjai. Az egyik akt a Déri tér ékessége, míg az ifjabb teremtménynek a Köztemető az otthona. A Mester 1930-ban alkotta meg a Merengő című kompozíciót, mely a püspöki palota felőli szegletben húzódik meg egy fa alatt.


Karcsú alakját a legtöbbször tarka virágok övezik, így ez a légiesen könnyed mű olyan, mint egy életre kelt tündérlány, aki épp csak megpihent a Déri térenA szintén ülő húga mintha az ikertestvére lenne. Ezt a szobrot 1933-ban állították fel Felsővályi Nagy Frigyes tábornok síremlékeként a Köztemetőben. A Kassai úti kapu közelében megbújó hölgy szinte minden porcikájában a belvárosi párját idézi, de leginkább a kecses lábaik árulják el, hogy egyívásúak.


A cívisvárosban más alkotásai is találhatók Debreczeny Tivadarnak. A temetőben van egy álló nőalakja is (a Csatári-síremlék), ugyanakkor ő készítette Kenézy Gyula mellszobrát (ami a nőgyógyászati klinika előtt áll), valamint Kerekes Ferenc és Szikszai György domborműveit is, melyek a Református Kollégium árkádját díszítik. A Merengő mellett a legismertebb kompozíciója a 39-es Gyalogezred emlékműve a Medgyessy sétányon. DBKL

A 39-es Gyalogezred emlékműve a Medgyessy sétányon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debreczeny Tivadar megvalósulatlan szoborterve egy korábbi tárlaton, a Belvárosi Művelődési Házban

2019. november 19., kedd

Szabó Magda doromboló cicái


Debrecen legnevesebb írója, Szabó Magda (1917. október 5. – 2007. november 19.) arról is híres a művei mellett, hogy szerette az állatokat, és sok macskát is befogadott az otthonába.

A Kossuth téren 2017. október 5-én felállított szobrának alkotója, E. Lakatos Aranka erről is megemlékezett. A debreceni művész ugyanis a kompozíció padkarfáit ennek tiszteletére macskaalakúakra formázta meg!

Érdemes ezeket a beszédes tekintetű bronzcicákat is közelebbről megcsodálni, és persze aki teheti, a telefonjával csatlakozzon a szobor QR kódjához is. Hiszen akkor nemcsak információkat kaphat


Szabó Magdáról, hanem a hangját is hallhatja az archív felvétel révén. A doromboló macskák egyébként bizonyára kedvenc kabaláik a látogatóknak, és sokan simogatják meg őket. Sőt, már most is olyanok, mintha fényesebb lenne az arcuk... Fotók© Debreceni Képeslapok

A Szabó Magda-szobor látványa a Nagytemplom felől, a bal oldali cicával.
Fotók
© Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!