100 éve született Égerházi Imre festőművész

Debrecen neves festőművésze, Égerházi Imre (a 17. században alkotó mezőbándi freskófestő, Egerházi Képíró János kései leszármazottja) 1925. szeptember 1-jén jött világra Hajdúhadházon. Családja az 1930-as évek elején költözött Debrecenbe. A debreceni szabadiskolában Félegyházi László és Menyhárt József tanítványa volt, 1962-től kiállító művész. A Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek 1963 és 1993 között alapítótagja volt. Az 1970-es évek elejétől vett részt az Üzemi Tárlatok kiállítás-sorozatán, melyet 1980-tól ő vezetett. 1977-ben Lengyelországban nemzetközi díjat nyert. 1982-ben újjászervezte, majd 2001-ig vezette a Hortobágyi Alkotótábort. 

A csendes szemlélődés festője volt. Borongós színei, határozott körvonalú foltjai révén a képeit a valóság költői átírása jellemezte. Jól megkülönböztethető, felismerhető festői világot, egyéni képírást alakított ki. Képeinek szerkesztési rendjét a népművészet, a szecesszió alakította, színkultúrájára a posztimpresszionizmus hatott, művészi magatartását az alföldi festészet formálta. Művei a belső késztetés ösztönözte témaválasztásban, az őszinte fogalmazásban is sajátosak. Eredendően és meghatározóan a saját élet-, táj-, közösségi, személyes élményei formálták a művészetét. A határozott művészi szerkesztés, építkezés, absztrahálás ellenére sem idegenek vagy elvontak képei, mivel a kifejezés szándékával kiemelt jelenségek, tájak, emberek, házak, eszközök, jelek valóságos tartalmakat idéznek. A tömbszerű, kontúrozott, erőteljes formák, alakok és a finomabb, bensőségesebb hangulatok egyaránt azzal az apró, atomikus elemekkel előadott felületkezeléssel épülnek fel, amelyet – jellegzetessé téve képeit – sajátos pointillizmussal alkalmazott. A színépítkezésnek ez a módja nála a művészi mondanivalót szolgálja: a meseszövés részletező aprólékossága vezeti a nézőt és nem sommás kijelentések súlya nehezedik rá. A képmező teljes felületén harmonizálódnak egésszé a részletek. Létrejön az úgynevezett Égerházi festmény – fogalmaz a művészről a nevét viselő honlap.

Égerházi Imre 2001. november 14-én hunyt el Debrecenben, közlekedési balesetben.

Égerházi Imre festményén a Kilenclyukú híd (1984)

További portréink sok fotóval:

• A Művész Úr
• A debreceni „Kossuth Lajos”
• Attila
• Gyarmati Olga olimpiai bajnokunk
• Szabó Magda író
• Soós Imre színművész
• Zsindelyné Tüdős Klára
• Dr. Tippay Benő
• Kovács István borozó- és galériatulajdonos
• Balogh Zoltán, a kerekesszékbe kényszerült dzsúdós
• A vonatozás szerelmese, Bányai Sándor
• Tóth Pál idegenvezető
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• Ady Endre és Kíváncsi Illi szerelme
• A debreceni arany ember – Steinfeld Mihály
• Irinyi János
• Dr. Seres Géza
• A Color együttes
• Varga István, a világválogatott kézilabdázó
• Gara Kálmán közlekedéstörténeti gyűjteménye
• Szegedi Károly, a régi cívisváros rekonstruálója
• A szegények csodaorvosa: Tippai Benő
• A modellből lett katona: Markovics Zita 

Képforrás: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL