Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Modem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Modem. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 11., szerda

Hommage á Sajó

Debrecen egyik legnagyobb építészének, Sajó Istvánnak (1896–1961) a gazdag és különleges életművéről nyílt tárlat anno a Modemben. A 10 évvel ezelőtti rendezvényt elevenítjük föl most.


A főként az art deco stílust követő tervező művész kettős jubileuma előtt is tisztelgő, hiánypótló kiállítás sorra vette azokat a villákat, palotákat, felhőkarcolókat és intézményeket, amiket neki köszönhet a cívisváros és a nagyvilág, ugyanakkor bepillantást nyújtott a dolgozószobájába és a különös életútjába is. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok


Debrecenben ő tervezte többek között az első stadiont, valamint a mellette lévő nagyerdei csónakázót, a belvárosi Hatvan utcai és Vásáry utcai bérpalotákat, a Szoboszlói úti iskolát, sőt a város első hűtőházát is, ami a Vágóhíd utcai Barnevál területén volt.

A volt hűtőház

Mindemellett közreműködött a Bethlen utcai OTI és a modern Nagyállomás létrehozásában is. Sajó Istvánról családi képek a Fortepanon is megcsodálhatók, ezeket mi ebben a cikkünkben gyűjtöttük csokorba. Amerikában felhőkarcolók is születtek a munkásságának köszönhetően. Ünnepelt építész volt ott, de ő hazatért Debrecenbe, mert visszahúzta a szíve, a honvágy.

Az 1937-es képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük!

S hogy el ne felejtsük: Sajó István tervezte a ma már sajnos szintén nem létező nagyerdei csónakázót is! Ennek eredeti arca szerepel a fenti csodás reprodukción.

A Nagyerdei Stadion építésének képei a Modem tárlatán

A Mester mint nagy futballrajongó a Bocskai FC társelnökeként is tevékenykedett, s a stadionban saját helye volt. 65 évesen, 1961. március 11-én hunyt el. Épp az általa tervezett stadionban nézett meccset, amikor sajnos infarktust kapott... Az alábbi képen Sajó István (zászlóval) a Venus București és a Bocskai FC 1932-es meccsén látható:

Fotó: Fortepan / Sajó István


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. december 9., szombat

Az 1860-as és 1950-es évek közti Debrecen 13 régi képen

A mai Piac utca 22–24. szám alatti üzlet 1933-ban. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó. Repró: © Debreceni Képeslapok

Debrecen XIX–XX. századi életére és épületeire csodálkozhatunk rá a mostani válogatásunkban, amelynek képeit a Modem és a Déri Múzeum közös „Holnemváros” című tárlatán repróztuk.

A Kossuth utca 1913 előtt a színháznál és a Komáromy-háznál. Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. Repró: © Debreceni Képeslapok

A fenti képen a Kossuth utca látható a színházzal (jobbról) és az 1913-ban lebontott Komáromy-házzal, aminek a helyére a pénzügyi palotát emelték. A következő fotográfián a Haldokló oroszlán című szobor szerepel még a Kálvin téri Emlékkertben, a Honvédtemetőbe való 1899-es áttelepítése előtti időkből. Marschalkó János műve már 1861-ben elkészült, de a kiegyezésig rejtegetni kellett.

A Haldokló oroszlán című szobor 1868-ban az Emlékkertben. Fotó: Déri Múzeum, Letzter testvérek. Repró: © Debreceni Képeslapok

Szintén a Nagytemplom mögött állt a Szabadságszobor is, amit a lakosság nemteszése miatt végül beöntöttek. A helyén 1906 óta a Bocskai-szobor található.

A Szabadságszobor. Fotó: Déri Múzeum, Kiss Ferenc. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Modem és a Déri Múzeum közös kiállításán repróztuk a Csapó–Dégenfeld-sarki házak fotográfiáját, valamint a Csapó utcai tűzoltóság életét illusztráló dokumentumot is.

A Csapó utca és a Dégenfeld tér sarka az 1920-as években. Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. Repró: © Debreceni Képeslapok

Gyakorlat a Csapó utcai tázoltóságon, 1933-ban. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó. Repró: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1933: a mai Piac utca 22–24. alatti üzlet. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó.  (Nyitóképünk teljes méretben.) Repró: © Debreceni Képeslapok

Az alábbiakban átlépünk az 1940-es évekbe...

A Deák utcai nagy zsinagóga 1941-ben.
Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. 
Repró: © Debreceni Képeslapok

A Deák utcai nagy zsinagóga több felvételen is szerepel. A folytatás előtt még íme egy járműszemle:

A Magyar Vasútforgalmi Rt. első 10 helyközi autóbuszának avatása a Salétrom utcai telepén, 1947 tavaszán.
Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. 
Repró: © Debreceni Képeslapok

A Petőfi szobor avatása 1948-ban. Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az 1950-es évek Debrecenéről ugyancsak lélegzetelállító felvételeket mutatott be a kiállítás.

A Vár utca 1951 tavaszán. Fotó: Déri Múzeum, Gerő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Vár utca 10. szám alatti udvar 1952-ben. Fotó: Déri Múzeum, Benkő LászlóRepró: © Debreceni Képeslapok

A Vörös Hadsereg útja 1952-ben egy szuper hirdetőoszloppal és korabeli emberekkel.
Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. 
Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A volt Deák utcai nagy zsinagóga a bontása idején, 1962-ben. Fotó: Déri Múzeum, Fekete Gáborné. Repró: © Debreceni Képeslapok

2023. július 4., kedd

Az 1860-as és 1950-es évek közti Debrecen eltűnt arcai

Debrecen XIX–XX. századi életére és épületeire csodálkozhatunk rá a mostani válogatásunkban, amelynek képeit a Modem és a Déri Múzeum közös „Holnemváros” című tárlatán repróztuk.

A Kossuth utca 1913 előtt a színháznál és a Komáromy-háznál. Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az első felvételen a Kossuth utca látható a színházzal (jobbról) és az 1913-ban lebontott Komáromy-házzal, aminek a helyére a pénzügyi palotát emelték. A következő fotográfián a Haldokló oroszlán című szobor szerepel még a Kálvin téri Emlékkertben, a Honvédtemetőbe való 1899-es áttelepítése előtti időkből. Marschalkó János műve már 1861-ben elkészült, de a kiegyezésig rejtegetni kellett.

A Haldokló oroszlán című szobor 1868-ban az Emlékkertben. Fotó: Déri Múzeum, Letzter testvérek. Repró: © Debreceni Képeslapok

Szintén a Nagytemplom mögött állt a Szabadságszobor is, amit a lakosság nemteszése miatt végül beöntöttek. A helyén 1906 óta a Bocskai-szobor található.

A Szabadságszobor. Fotó: Déri Múzeum, Kiss Ferenc. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Modem és a Déri Múzeum közös „Holnemváros” című tárlatán repróztuk a Csapó–Dégenfeld-sarki házak fotográfiáját, valamint a Csapó utcai tűzoltóság életét illusztráló dokumentumot is.

A Csapó utca és a Dégenfeld tér sarka az 1920-as években. Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. Repró: © Debreceni Képeslapok

Gyakorlat a Csapó utcai tázoltóságon, 1933-ban. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó. Repró: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1933: a mai Piac utca 22–24. alatti üzlet. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az alábbiakban átlépünk az 1940-es évekbe...

A Deák utcai nagy zsinagóga 1941-ben.
Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. 
Repró: © Debreceni Képeslapok

A Deák utcai nagy zsinagóga több felvételen is szerepel. A folytatás előtt még íme egy járműszemle:

A Magyar Vasútforgalmi Rt. első 10 helyközi autóbuszának avatása a Salétrom utcai telepén, 1947 tavaszán.
Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. 
Repró: © Debreceni Képeslapok

A Petőfi szobor avatása 1948-ban. Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az 1950-es évek Debrecenéről ugyancsak lélegzetelállító felvételeket mutatott be a kiállítás.

A Vár utca 1951 tavaszán. Fotó: Déri Múzeum, Gerő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Vár utca 10. szám alatti udvar 1952-ben. Fotó: Déri Múzeum, Benkő LászlóRepró: © Debreceni Képeslapok

A Vörös Hadsereg útja 1952-ben egy szuper hirdetőoszloppal és korabeli emberekkel.
Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. 
Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A volt Deák utcai nagy zsinagóga a bontása idején, 1962-ben. Fotó: Déri Múzeum, Fekete Gáborné. Repró: © Debreceni Képeslapok

2016. december 2., péntek

Az art deco nagymestere

Debrecen egyik legnagyobb építész tervezőjének, Sajó Istvánnak (18961961) az életművéből nyílik kiállítás a Modemben december 8-án 17 órakor.

A Sajó-féle palota (Hatvan utca) és a régi stadion, valamint Simonyi úti villák és a Vásáry utcai bérház parkjai...
Fotók: Vass Attila Tamás /
 
Debreceni Képeslapok

Az art deco neves követőjeként jegyzett Mester alkotta meg többek között a cívisváros első sportstadionját, a Hatvan és a Vásáry utcai bérházakat, ugyanakkor csodás villákat is tervezett. Közreműködött az OTI, a Nagyállomás, valamint a Szoboszlói úti iskola létrehozásában, Amerikában pedig felhőkarcolók is születtek a munkásságának köszönhetően. Egy szó, mint száz, izgalmas, szép és hiánypótló tárlat lesz ez! Az eseménynek az is különlegessége, hogy a Modemben a megnyitón fellép Sajó István dédunokája, Törőcsik Franciska színművész is.

DBKL

A Sajó István által tervezett, első városi hűtőház a Vágóhíd utcai, volt Barnevál tertületén

2015. május 2., szombat

A cívisváros „modern” arca

Az esti Nagytemplom és az Aranybika melletti szökőkút

Debrecen legújabb kori történelme 2001 nyarán kezdődött el, a belvárosi sétálóövezet első részének átadásakor. Azóta sok más is épült, és sok mindent leromboltak ezek fejében; a belváros mellett a Nagyerdő is gyökeresen megváltozott.
Nagyobb fotókért kattints a képekre!

A Kossuth tér és a Piac utca látványa a 2001-es átépítésük óta

A korzó részeként készült el a két szökőkút és a városcímer-mozaik is, amiket azóta a környéken a Nagytemplom melletti üvegpiramis és a Hal köz csobogója is követett. A „díszburkolat” kiterjesztésével 2015-ben már többek között az Ady park és a Csapó utca egy szakasza is ilyen. Az utóbbi helyre óriási bevásárlóközpont is került, valamint a soha meg nem nyitott Latinovits Színház.

Cs. Uhrin Tibor három méter átmérőjű városcímer-mozaikja a Kossuth téren

A Csapó-korzó

A közelükben, a régi Kölcsey-művház helyén szintén egy gigász áll, ami kortárs múzeumot, szállodát és konferencia-központot foglal magában. A közöttük kialakított teret „természetesen” műkőlapok fedik (melyek közül egyre több billeg vészjóslóan). Nagy nehezen megvalósult az új kettes villamosvonal is, amin immár a spanyol CAF kocsik siklanak.

A spanyol CAF villamosok átadási parádéja 2014 februárjában

A régi Kölcsey-művház helyén álló Modem belső udvara

Aki évekkel ezelőtt járt Debrecenben, már a Nagyerdőben se talál meg minden korábbit. Lerombolták a stadiont és a csónakázó-tavat, s a helyükön másik aréna, mélygarázs és „vízi ködszínház” működik. Átépítették a szabadtéri színpadot és a Békás-tavat is, ám a tóban – a 2014 nyarán megejtett felavatása óta – egyelőre alig van béka, hal és egyéb vízi állat.

A Nagyerdei Stadion belső tere

Az átépített és bővített Békás-tó nyugati karéja

A változások sorát gyarapítja az atlétikai centrum, a jégcsarnok és a városi sportuszoda elkészülte is. A Kassai úti fürdő és a Szikla presszó területét a Főnix Csarnok foglalja el, míg például a Nagyerdei Strand egykori dögönyözés és négyméteres medencéi helyén az élményfürdő üzemel.

A nagyerdei ködszínház szökőkútja

Az óvárosban tehermentesítőnek nevezett út épül, s vele régi házakat szanálnak... Vajon mi lesz a következő kedvelt, nevezetes, szép vagy egyszerűen csak akadályt képező debrecenikum, ami végleg eltűnik a cívisvárosból?

Fotók és szöveg: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok