Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bérház. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bérház. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 28., szerda

Az Április 4. úti víztároló és a lebontásra ítélt villák

Itt volt a víztároló medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben 1965 áprilisában jelezte a helyi lap, hogy megszüntetik azt a tűzvédelmi víztároló medencét, ami az Április 4. útja (ma Faraktár utca) és a Hajnal utca sarkán volt a Don-kanyarral szemben, s a helyére pedig emeletes bérházakat építenek a mai Sóház nevű városrészben. A medencéről több olvasónk is írt már hozzászólásban, például Szabó Tibor azt is felidézte, hogy korcsolyázni is lehetett rajta. Akkoriban még barakkok sorakoztak az utcának ezen a részén, szemben pedig a ma is meglévő szép villák. Korábban, 1957 novemberében a Naplóban egy lakossági panasz is megjelent, amely azt tette szóvá, hogy szemetes és rossz szagú a víztároló, s mivel már nincs szükség rá, mielőbb le kell bontani, és játszóteret építeni a helyére. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Itt volt a víztároló medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dunai Imre, a városi tanács helyettes főmérnöke 1965 áprilisában nyilatkozott a városrészre vonatkozó 20–30 éves tervekről. Így fogalmazott: – Az épületek tarka összevisszaságban települtek, sok formával, jelleggel, arccal, stílusirányzatok keverednek. Ez nemcsak a felszabadulás előtti építkezésekre vonatkozik. A felszabadulás után sem alakult ki hosszú ideig egységes elképzelés. Tipikus stílusirányzat volt az ötvenes években a fésűs építkezés. Látjuk a bérházakat, amelyek rézsűt tartanak az útra. Az elgondolás nem vált be, nem lett színesebb és érdekesebb az utcakép, éppen ellenkezőleg: elveszett a városias jelleg. Úgy próbálunk segíteni a helyzeten, hogy majd a Hajnal utca sarki nagy tűzvédelmi vízgyűjtő medence helyére modern emeletes épületet teszünk, amely valamennyire egységbe fogja a rész utcaképét. Az épületbe boltokat, szolgáltató-javító műhelyeket tervezünk. Az utca eleji bérházak között megmaradt néhány családi kislakás. Amikor erre lehetőség lesz, lebontjuk őket, és helyükön épülne fel az óvoda, üzlet, szerviz stb. – jelezte a szakember. A víztároló valóban eltűnt, de szerencsére a belső kis házas sziget ma is megvan. Bolt stb. se ott, se az új házban nem lett.

Itt volt a víztároló medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

– Mi lesz a villasorral? – kérdezte az újságíró. Erre egy igazán megdöbbentő válasz érkezett: – A közeljövőben nem nyúlunk hozzá, de 25–30 év múlva bizonyára sor kerül arra, hogy emeletes, modern bérházakat építünk fel az utca bal oldalán is, egészen a vasúti sorompóig. Ezzel illeszkedik majd be a Dobozi-temető helyén felépülő új városrészbe. Az utca sorompón túli szakasza jó darabon nem telepíthető lakóházakkal. Egészségtelen, a közművesítés is nagyon nehéz. Később le kell bontani az elavult és már nagyon korszerűtlen kolóniás munkásházakat, és a családokat be kell telepíteni az új városrészbe. A távlati terv azt írja elő, hogy a sorompón túli szakaszon nagy zöldterületi sáv alakuljon ki, még a fatelep helyén is. Fák, füvek, virágok, hogy tisztítsák a levegőt, lekössék a környék szennyeződését. Sportpályák is lennének itt. A lakóházakat földgázzal fogják fűteni. Olcsóbb, egészségesebb, tisztább. Az utca jövőképe tehát így képzelhető el: egy szakaszon mind a két oldalon modern nagy bérházak, majd zöldövezet egészen a Szabadságtelepig – közölte végül Dunai Imre. S hogy mi valósult meg a fentiekből? A villasorból csak a Don-kanyart bontották le, a sorompó helyett felüljáró van, az a bizonyos nagy zöldterületi sáv pedig valószínűleg már sohasem valósul meg... 

Villa a Faraktár utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Élet az Április 4. útján a házak elkészültekor


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 11., vasárnap

Kék színű lett és szép a Svetits-bérház

Svetits-bérház 1930–2026. Fotó / repró: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Piac utca 43. szám alatt pompázik a különleges Svetits-palota, melynek immár végéhez közeledik a renoválása az önkormányzat Épített Örökség Felújítási Programja révén. Ezt kaptuk lencsevégre 2026. október 11-én. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Renovált reliefek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A szemközti egykori Hegedűs és Sándor-féle palotával szimmetrikus épületet a Tóth és Sebestyén Rt. építette 1930-ban a Patzó testvérek tervei alapján. A palotát a Svetits Alapítvány építtette, amelyet 1896-ban alapítottak Svetits Mátyás és felesége, Kojanitz Anna vagyonából. A ház érdekessége az U alakú főhomlokzata, továbbá a telkén befelé kialakított négy nagy különálló lépcsőházi egység is. Szintén idesorolhatók a Piac utcai főhomlokzat fenti két szélén azok a nagy, exkluzív tetőteraszok, melyek az ottani lakásokhoz tartoznak. A főutcai falakon különleges, már-már misztikus domborművek is sárgállanak. A most megosztott régi képet a Debreczen közölte 1930. IV. 20-án.   

Az oldalak is megszépültek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink a környékről:



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 9., péntek

A régi Batthyány utca



Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte.

Reich Károly szép illusztrációja a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Az alábbi utcakép az 1965-ös Debrecen-útikönyvben jelent meg, amit a HBM Idegenforgalmi Hivatal adott ki.


A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Józsa János linómetszete. Repró: Debreceni Képeslapok

Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Aztán a szabadságharc idején itt lakott Petőfi Sándor, sőt, itt működött az a pajta, amelyik a színházi előadásoknak adott otthon, továbbá itt volt az Angol Királynő Szálloda is.

Az Angol Királynő a Kossuth-sarkon. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal 

Az utca a Kossuth-sarki palota egykori színészklubjáról is nevezetes (mely a Csokonai Színházzal szemközt fogadta a vendégeket), valamint a 4. szám alatti, híres mézeskalács-sütödéről, ahol a  Kerékgyártó család dolgozott.

A híres cégér és özv. Kerékgyártó Sándorné. Forrás: Hajdú–Bihar / MSZMP, 1978

Kerékgyártó Sándor az Idegenforgalmi Hivatal Debrecen 1958-as útikönyvében:


Mindemellett anno a katolikusok a Batthyány utcán is átvonultak az ünnepi körmeneteik alkalmával. Ezt illusztrálja az utolsó két fotónk, amiket a Svetits Intézet és a Szent Anna Székesegyház tárlatain repróztunk.

A kópiát V. Pákozdi Károly Zoltánnak köszönjük

A Szent Anna Templom (ma Székesegyház) felőli végen, az egykori színház helyén magasodik a 100 éves bérház, ami a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.

A Batthyány utca páratlan oldala a Szent Anna felől

Az ottani utcaképről Horváth Eszter osztott meg egy mesés másolatot a Facebook-oldalunkon, lásd a fenti színes felvételt. A kis épületek helyén ma a nagy szalagház húzódik, ennek történetét megismerhetik ebben az összeállításunkban.

A régi Ludas képét Turi István töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A sarki palota mellett áll az öreg vendéglő, amit sokan ma is Ludas Matyiként emlegetnek.

A bérház és a vendéglő a 44-es bombázások után és napjainkban

A gróf Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar felelős kormány elnöke előtt tisztelgő utca 1996 óta sétálóutca. A hely maga az eleven történelem, ahol mindig páratlanul hangulatos barangolni – főként, ha a nagy, boltíves kapualjakon át a régi, varázslatos udvarokba is bepillantunk...

A Ludas belseje a 80-as években. A fotót Seprényi Zsoltnak köszönjük

A Batthyány utca további régi fotóiban idelátogatva gyönyörködhetünk.


Ezt a képeslapot Nagy Farkas osztotta meg az olvasóinkkal:



A hajdani Ludas Matyi Espressot ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Katolikus körmenet a Batthyány utcában. Repró: © Debreceni Képeslapok

2025. november 26., szerda

A kockaköves Szent Anna utca a bérpalotánál, 1936-ban

Debrecenben a XX. század első felében is meghatározó városképi változások zajlottak. Kiválóan példázzák ezt a Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatékából származó, 1930-as években készített fotográfiák,  melyek a Fortepanon fedezhetők fel.

A Szent Anna utca a Kun József kereskedése melletti kerttel, 1936

Ettől függetlenül a fotók határozottan arról tanúskodnak, hogy például a mai Szent Anna utca eleje 1936-ban még keskeny volt, és kis házak sorakoztak rajta az Arany Angyal Gyógyszertár, valamint a Varga utca között is. Ez az állapot egészen az 1944-es bombázásokig tartott így.

A Szent Anna és a Varga utca kereszteződése, 1936

Mostani cikkünk egyik főszereplője, a Batthyány utca sarkán pompázó bérpalota 1927-ben készült el, és arról is nevezetes, hogy itt állt az a pajta, amiben a városi teátrum elkészültéig színjátszók léptek fel, köztük Arany János és Petőfi Sándor is.

Katonai parádé a Szent Anna utcán, 1938

A bérház szomszédságában látható az a kisebb ház is, amiben később a híres Ludas Matyi Eszpresszó működött, az 1936-os fotózás idején pedig még Kun József fűszer-csemege kereskedése. Az amelletti épület előtt akkor dús növényzetű kert húzódott, és ezt a kerítéssel övezett díszültetvényt két nézetből, még fentről is láthatjuk a hagyatéknak köszönhetően. A következő fotó bal szélén a szép bankpalota látható, amit az 1976-os tetőtüze után építettek át.

Cikkünk nyitóképe teljes méretben, 1936

A páratlan kordokumentumnak számító, muzeális értékű képek a mai Szent Anna Székesegyház mellől, illetve az ablakából készültek. A képek készítője a templom melletti piarista gimnáziumban és udvarokban is fáradhatatlanul dokumentálta az ott zajló életet, mi ezen felvételek közül a mostani összeállításunk végén adunk ízelítőt.

A Batthyány-sarki házak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatékának további lélegzetelállító fotográfiái a debreceni Varga utcáról és a környékéről erre az összeállításunkra látogatva csodálható meg.

A templom melletti egyik udvar

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Tornaóra a piarista gimnázium udvarán, 1936

További összeállításaink az 1930-as évekről sok fotóval:

2025. március 9., vasárnap

Megszépül a Gambrinus közi szecessziós ikerpalota?

Debrecen jellegzetes épületegyüttesére, a Piac utcai Gambrinus-bérház homlokzataira régóta ráfér már a renoválás. A jelek szerint most talán megszépülhetnek a palota külső falai, hiszen állványok épülnek rajta. Ezt örökítettük meg 2025. március 9-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Balról már állványok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1913-ban átadott, négyemeletes házat Pavlovics Károly tervezte. Az U-alakú épületegyüttesben 255 helyiséget alakítottak ki, s a nagyméretű bérlakásait a legmagasabb igények kielégítésére, a kor maximális komfortja szerint rendezték be. Az északi szárny földszintjén pl. 11 üzlet működött.

Új korában, képeslapon

Az új városi bérházról többek között a fenti képeslap készült. A következő kép pedig ismét egy friss jelenet az állványozásról.

A Kistemplom felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokáig étterem és sörkert is működött itt. Ez látható az alábbi muzeális felvételen, a Gambrinus köz és az ikerpalota történetét pedig ebben a múltidézésünkben foglaltuk össze sok régi képpel.

A Gambrinus Étterem sörkertje 1928-ban

Kapcsolódó összeállításaink:
Végre megszépül! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. szeptember 4., szerda

Aranybika, Ferenc József út, Vidoni Szalámigyár, Göcs, mai belváros és középkori kardok... – a Ti képeiteken

A nyári Piac utca. Fotó: © Horváth József.

Debrecen régmúltjáról és nem túl távoli jeleneteiről sok csodás képmásolatot osztanak meg velünk az olvasóink hozzászólásban vagy üzenetben, illetve a dkepeslapok@gmail.com címre küldve.


A fenti képeslapmásolaton az Aranybika Hotel pompázik, aztán a Ferenc József útban gyönyörködhetünk a Hangya-bérházzal, valamint a vármegyeházával. Ezeket Varga József csatolta, akárcsak a Kossuth utcán tündöklő Csokonai Színház muzeális üdvözlőkártyáját.



A Debreceni Ruhagyár történetéről szóló cikkünkhöz Pósán János mellékelt képeket a hajdani Vidoni Szalámigyár dolgozóiról. A két vállalat úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy a szalámigyár épületeiben rendezték be a Domb utcai ruhagyárat. Köszönjük ezeket a képeket is!




Répás Zoltán a Kassai úton egykor működött csapágygyár históriáját felelevenítő összeállításunkat egészítette ki a cég alábbi két jellegzetes kártyanaptárával.


Mindezeken kívül Debrecen mai életéről is jöttek képek. Pásztor István, továbbá Horváth József szintén a főutca arcairól mellékelte a felvételeit, melyek közül az első a Kistemplomból készült. 

A Piac utca látképe. Fotó: © Pásztor István

Mostani anyagunkban Bányai Sándor fotója révén még a hófödte Dósa nádor téren is megpihentethetjük a tekintetünket, ugyanakkor Imre Kosa Kósa képe által a Déri Múzeumba is ellátogatunk. Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Horváth József

Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre! Köszönjük szépen!

Dósa nádor tér, 2023. XII. 23. Fotó: © Bányai Sándor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Múzeumi kincseink. Fotó: © Imre Kosa Kósa

2024. április 21., vasárnap

A debreceni Gambrinus köz és az ikerpalota születése


Debrecen szemet gyönyörködtető fejlődést eredményező átalakulásának egyik nagy korszaka a 19. század elejére tehető, amikor még sorra épültek a fényűző lakó- és középületeink is, többek között a belvárosban. A Piac utca páros oldalában álltak az alábbi fotón látható épületek is, amiknek a helyén azonban immár 111 éve teljesen más ingatlanok találhatók.

A lebontott házak látképe Zoltai Lajos festményén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezekről Papp József a Debreceni Szemlében közreadott kutatásában többek között leírta, hogy a Piac utca 26. szám alatt az akkori Debrecen legöregebb, 300 éves lakóháza állt. A tulajdonosairól Szikszay-háznak vagy Ó Dobozi-háznak nevezett kalmárház híres kereskedő, szenátor, főbíró családok (Szigyártó, Törösdy, Duskás, Vígkedvű, Baranyi, Dobozi) tulajdona, illetve Debrecen közvagyona is volt.

A Piac utcai Szikszay- / Ó-Dobozy-ház. 1911-es festmény: Zoltai Lajos. Repró: © Debreceni Képeslapok

A bérház déli szárnya helyén, a 28. szám alatt 100 éves lakóépület, az ún. Új Dobozi-ház állt. A házas ingatlan 1728-ban került a város tulajdonába. Miután katonatisztek elszállásolására használták, Generális Quartélyház néven is ismerték.

A Gambrinus köz főutcai látképe. A képeslapmásolatotokat Pákozdi Zoltán Károly osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük!

A múltidézés kitér arra is, hogy az 1912–13-ban a Debreceni Első Takarékpénztár székháza mellé, a fenti házak helyére épített négyemeletes városi bérpalotát Pavlovics Károly tervezte. A szecessziós épületegyüttes kettős telke az utca felől mindössze 40 méter szélességű volt, így a debreceni műépítész U alakú üzlet- és bérházat tervezett, amelynek hátsó keresztszárnya földszintjén átjárót nyitott. A szembe állított épületszárnyakkal 170 méterre növelte a földszinti üzletek kirakatainak helyet adó utcai homlokzatot. A négyemeletes házban 255 helyiséget alakítottak ki, az emelet nagyméretű bérlakásait a legmagasabb igények kielégítésére, a kor maximális komfortja szerint rendezték be. Az északi szárny földszintjén 11 üzlet működött.


Megtudható a leírásból az is, hogy a déli oldalon ékszerüzlet, a Mandel-féle cipőbolt volt, és itt üzemelt a Gambrinus sörcsarnok. A Kossuth utca felőli sikátort eleinte Dobozi-átjáróként emlegették. Az épületszárnyak közötti udvar alatt a pinceszinten mintegy 700 négyzetméteres üzletteret hoztak létre. A pinceszinten bezárt üzletek utcai lejárójában egy ideig nyilvános WC működött, a fenti belső részen pedig az emlékezetes Gambrinus Étterem is.

A Gambrinus Étterem sörkertje 1928-ban. A képet a Malompark 2022-es tárlatán repróztuk

Köszönet a képeslapreprókért Pákozdi Zoltán Károlynak!

Amikor még megvolt a nyilvános vécé és a büfésor a Gambrinus köznél. Fotó: HBN, 1971

Hasonló cikkeink sok fotóval:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!