Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: díszburkolat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: díszburkolat. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 6., hétfő

25 éves a belvárosi korzó

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első részét 2001. július 7-én adták át. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte.

A még kopár sétálóövezet. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath, 2011

A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el.

A Sellő a szökőkút külső medencéjében. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A Gara Cukrászda egy városcímerrel díszített, ezerszeletes tortával kedveskedett az ünneplőknek

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. július 7., hétfő

Ma 24 éve adták át a debreceni belvárosi korzót

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első része 2001. július 7-én készült el. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a dr. Hevessy József vezette önkormányzat bonyolította le az 1990-es évek II. harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte. A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el. A vizes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. július 7., vasárnap

Ma 23 éve adták át a debreceni belvárosi korzót

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első része 2001. július 7-én készült el. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel. Az átépítés ötletpályázatát még a Hevessy József vezette önkormányzat írta ki és bonyolította le az 1990-es évek második harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A főtér 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte. A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

A főtér 2001 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban. A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el. A vizzes kompozíció elemei közül külön történet a Sellő szoboré, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Napjainkra a korzót tovább építették, és Simonffy, Csapó utcai részeket is magában foglal a Dósa nádor tér, valamint a Kálvin tér mellett. A belváros Zsolnay-szökőkutas, csupazöld korszakát ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

A fenti kép teljes méretben.  Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. július 20., csütörtök

Arany sziromtenger a debreceni főtéri szökőkútnál


Debrecen belvárosában gyönyőrű virágültetvény derítheti jó kedvre a korzózókat az Aranybika szökőkútja és a Bethlen-középiskola közötti szakaszon. A mostani összeállításunkban ezek hangulatát érzékeltetjük a 2023. július 19-én készített képeinkkel és videónkkal. Fotó, videó© Debreceni Képeslapok

A Bajcsy-sarki hőmérők által mutatott értékek közül az alacsonyabb is 32 Celsius-fok volt, nagy forróság perzselt tehát az ottjártunkkor. Emiatt is esett jól a felfrissülés a csobogónál és a szép növényeknél azon a szerdai délutánon – most pedig ezeknek a felvételeinknek köszönhetően is.

A Piac utca 2023. július 19-én CAF-villamossal és csodás kúpvirágokkal. Fotó, videó© Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A virágültetvény a Bika és a Nagytemplom között pompázik. Fotó, videó© Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval és videóval:

2023. július 7., péntek

A főtér

A még kopár sétálóövezet és a szökőkutak, 2001 nyarán. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első része 2001. július 7-én készült el. A Nagytemplom és a Kossuth utca közötti szakaszt az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor avatta fel.

1997-es képeslap a Nagytemplom előtti virágszigetekkel és gyepszőnyegekkel. Fotó: Ars Una Stúdió

Az átépítés ötletpályázatát még a Hevessy József vezette önkormányzat írta ki és bonyolította le az 1990-es évek második harmadában, majd a kurzusváltás után Kósa Lajos polgármester és csapata valósította meg az – utóbb módosított – elképzeléseket.

A Kossuth tér nemsokkal az átépítés kezdete előtt. Szerző, kiadó: Ismeretlen

Az ötletpályázat eredeti „nyertese” csobogós-zöldtakarós süllyesztett teret alakított volna ki a Kossuth téren, a villamossíneket pedig kivitette volna a Piac utca páros oldalához. Az új kabinet a második helyen végzett Kertai Lászlót bízta meg, aki egyebek mellett a Kálvin téri udvarházat (részben) és a nagyerdei gyógyfürdőt is tervezte.

A friss díszburkolat a Nagytemplom nyugati tornyából, 2001 augusztusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kivitelezés előbb a Hotel Aranybika oldalában, majd a megyei könyvtár felén zajlott, s emiatt a 2000-es virágkarnevál idején a fél Piac utca romos építési terület volt, a tűzijátékot pedig nem a Nagytemplomnál, hanem az Egyetem téren tartották meg.

Az új korzó és a városcímer-mozaik. Fotó: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.

A munkák többek között közmű-korszerűsítést, díszburkolást, új növényzet ültetését, valamint két szökőkút és a – Cs. Uhrin Tibor által készített – városcímer-mozaik lerakását foglalták magukban.


A Gara Cukrászda egy városcímerrel díszített, ezerszeletes tortával kedveskedett az ünneplőknek

A városközpont-rehabilitáció akkori áron 1,5 milliárd forintba került. (A fenti és lenti képeken a HBN fotói.)


Ebből az összegből a Bika előtti szökőkút például 36 millió forintért készült el.

A Sellő a szökőkút külső medencéjében. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

A kompozíció elemei közül külön történet a Sellőé, amit pár nap után (még az átadás előtt) levágtak a medencéről, a kedvezőtlen lakossági visszajelzésekre hivatkozva. Az alkotást 2011-ben megvette a nyíracsádi önkormányzat, s immár az ottani főteret díszíti.

A Kossuth-szobor melletti franciakert. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen belvárosi sétálóövezetének első szakaszát végül 2001. július 7-én este avatták fel. Az egész napos ünnepségen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök és Kósa Lajos polgármester is.

Az Aranybika előtti facsemetesor a korzó átadása idején. Fotó: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A korzó a Nagytemplom keleti tornyából, napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2022. szeptember 20., kedd

Belvárosi perspektívák

Debrecen belvárosa: díszes homlokzatok, színes tetejű paloták – a főutca kezdőszakasza tulajdonképpen már 100 évvel ezelőtt szinte elnyerte a mai arculatát...

A 100 évvel ezelőtti főutcánk: a Ferenc József út. Reprint: Uropath

Amióta létezik fotózás, Debrecen központjáról is jobbnál jobb felvételek készültek. Évszázados képeslapjaink egyikén vidám csíkos napellenzők piroslanak a páros oldal házain (a fotó tehát valószínűleg délutáni), és az „Alföldi”-nek még a bauxitbetonból emelt, előző központja magasodik. Középen fasorok futnak, balról az új Aranybika saroktornya látszik, a háttérben pedig az István Gőzmalom kéményeiből gomolyog a füst. A városháza tetején nemzeti trikolór feszül a szélben.

Sínbuszok a Nagytemplom előtt, az 1940-es évek első felében. Reprint: Uropath

Az időrendben következő üdvözlőkártyán már terebélyes gyep fekszik a Nagytemplom és a Kossuth-szobor előtt. Megnőtt a növények alkotta védőfal, ami előtt ízléses és kényelmes utcabútorok szolgálják a pihenni vágyókat. Az ott kacskaringózó járműveket valószínűleg nemcsak a ma embere csodálja meg, hanem a fotó készítése idején (az 1940-es évek első felében) arra járókat is bizonyára elkápráztatták. Ilyen sínbusza három is volt Debrecennek, ám a bombázások során mind tönkrement.

Dús oázis a főtéren, az ezredfordulós átépítéseket megelőzően. Szerző: Ismeretlen

Ez a lélegzetelállító képeslap már az 1988 utáni állapotokat tükrözi, hiszen áll a Kálvin téri üzletudvar. Háborítatlan ősvadonként zöldell a város szíve, ami körül még szinte hallani a „halálkanyarban” dülöngélő buszozók sikolyait és hahotázásait. A lapon se fotós, se kiadó nem szerepel, s nemrég is kapható volt még, potom 40 forintért.

Debrecen látképe a 2001-ben átadott korzóval. Fotó: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.

Az említett ezredforduló a debreceni belváros teljes megváltoztatását is hozta. Az új korszak hajnaláról most két kártyát mutatok itt. A sétálóövezet első szakaszának megvalósítása érdekében a régi növények többségét kivágták, az újak pedig még csenevészek voltak.

Jelek a díszburkolatban. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath

Viszont éppen emiatt jól látszódott a tér kompozíciója és színezése. Ekkor (2001-ben) adták át a városcímer-mozaikot, a két szökőkutat, valamint a harangjátékos hő- és időmérőt is. Az utolsó két fotó azt is szemlélteti, hogy 2015-re megnőttek a növények, viszont mintha már sokkal kopottabbak lennének a járólapok... DBKL

A főnixes szökőkút környéke napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A főnixes szökőkút környéke napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)

2022. május 1., vasárnap

Piac utcai évszázadok

Debrecen főutcája a Nagyállomást, valamint a Nagytemplomot köti össze, és majdnem nyílegyenes. 1915 és '45 között Ferenc József volt a neve, aztán Vörös Hadsereg, manapság pedig ismét Piac.

A XX. század eleje még egy valóban alkotó időszak volt, s a megmaradt felvételek alapján nem nehéz elképzelnünk, hogy mit takart anno a városépítés. Ennek gyönyörű bizonysága a fenti képeslap is.


Lenyűgöző arányban borítja-díszíti növényzet a palotás főutcát – amin pedig nem sokkal azelőtt még épp csak deszkapalló szolgálta a közlekedést. (Reprint: Uropath.) A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A '60-as évek oázisa az Aranybika előtt. Fotó: Hotváth Zoltán, Képzőműv. Alap Kiadóváll.

Ez a ma már a fantasztikum kategóriájába tartozó virágszőnyeg a következő fotó tanúsága szerint a vörös csillagos időkben is még ékesítette a városháza előtti korzót. A kép egyébként az 1963-as tűzesetet megelőzően készült, hiszen a Kossuth-sarki takarékpalota tetején még ott pompázik a kupolás torony. (Fotó: Horváth Zoltán / Képzőművészeti Alap.)


Amikor 1911-ben beindult a villamosközlekedés Debrecenben, akkor a Tisza-palota jobbján még egy ma már ismeretlen épület állt, aminek a homlokzatán az Alföldi Takarékpénztár felirat büszkélkedett. A ház azonban mégis rövid életűnek bizonyult, mivel az anyaga (a bauxitbeton) miatt veszélyessé vált, és le kellett bontani. (Reprint: Csokonai Kiadó.)


A helyén új székházat építtetett a pénzintézet. Az 1940-ben átadott létesítmény elüt a környező házaktól, az viszont tény, hogy nemcsak pazar luxuslakások vannak benne, hanem a banki (ma kereskedelmi) része is igencsak magas színvonalú. (Fotó: Ripely Imre / Képzőművészeti Alap.)


Az „Alföldi” alatt később szovjet és felszabadulási emlékművek álltak a Vörös Hadsereg útján. A meghagyott szoborcsoport talapzatán ma – helytelenül – az alkotó neve szerepel hatalmas betűkkel, s ebből a turisták azt gondolhatják, hogy az a címe. Korábban magasabb volt az emelvény, a főutca szélén állt, és mindig sok virág tarkállott körülötte. Tulajdonképpen meglepő, hogy ezt meghagyták a rendszerváltó szobordöntögetők. (Fotó: Tulok Ferenc / Képzőművészeti Alap.)


A „felszabadító szovjet csapatokat köszöntő” szoborcsalád a szemközti Aranybika Szálló felé integetett. A patinás hotelről a szocializmusban is sok szép fotó készült, de itt most az ufólámpás korszakból mutatok egy képeslapot. Virág akkor is sok volt a téren. (Fotó: Fényes Tamás / Képzőművészeti Alap.)


És persze fentről is klassz képeket csináltak a régi profik. Az alábbi fotó a Petőfi téri „Toronyház” tetejéről mutatja a Vörös Hadsereg útját, s a képen kiválóan látszik, hogy miért csak majdnem nyílegyenes a főutcánk. A lapon szereplő lámpaoszlopok meg olyanok, mintha össze lennének toldozva. (Fotó: Csobaji Előd / Képzőművészeti Alap.)


Az utolsó fotó már a Piac utca mai arcát illusztrálja. A képen a Nagytemplom előtti megállót láthatjuk egy új CAF villamossal és a sétálóövezet díszburkolatával.


(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai.)

2020. augusztus 16., vasárnap

A Dósa nádor téri korzó


Debrecenben újabb mérföldkövéhez érkezett a 20 éve megkezdett korzóépítési fejlesztéssorozat. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Ezúttal, 2020. augusztus 15-én a Dósa nádor téren és a zenepalotáig tartó, kapcsolódó Csapó utcai szakaszon kialakított sétálóövezeti részeket adták át. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Az eredetileg Dégenfeld tér nevű, és kenyér- és mást árusító piacterületként szolgáló helyet immár nem használhatják gépjárművek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A váltakozó sugárformájú és -magasságú szökőkút 2020. augusztus 16-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Készültek többek között ágyások, ülőhelyek, valamint egy este világító, trükkös szökőkút is, ami máris a gyerekek kedvence lett. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A virágpiac visszakerült a Csapó utcára, de merőben más külsőségek és körülmények közé. A megnövelt korzón pedig immár el lehet sétálni a Burgundia utcáig. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A Dósa nádor téren egyelőre még áll a volt Köjál-épület, de az árkádját lefalazták, hogy ne legyen megint ürítőzug. A lépcsőit ötletesen meghagyták, így azokra is le lehet ülni. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A korábbi fák mellé piklis növényeket is telepítettek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az átadás után három nappal a Szent István-szobor talapzata is megérkezett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2020. augusztus 15-i avatónapon egy büfékocsi is beállt az épületben működő szórakozóhely elé. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Abban a kis házban nem mellesleg anno a Debrecennagyváradi Értesítő című lap szerkesztősége működött. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2020. augusztus 20-án felavatott Szent István-szobor. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecennagyváradi Értesítő című lap szerkesztőségének Ady Endre is dolgozott. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A sok szürke burkolókő, a műzlicsészére emlékeztető növénytartók és a ferde villanyoszlopok még elég szokatlanok...

Töretlen szimpátia a szökőkút iránt, 2020. augusztus 18-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok 

...remélhetőleg azonban sokaknak sikerül megbarátkozniuk velük. Összeállításunk a Dósa nádor téren felállított Szent István-szoborról sok képpel: idelátogatva lapozgathatóFotók: © Debreceni Képeslapok

Az első kitelepülő a Wolff-palota mellett. Fotók: © Debreceni Képeslapok


A Dósa nádor téri szökőkút 2020. augusztus 16-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Dósa nádor téri növényszigetek. Fotók: © Debreceni Képeslapok