Mirkovszky Géza festőművész debreceni freskói

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. Az építészként is tevékenykedő festőművész 1855. július 25-én jött világra Jászfényszarun. A debreceni alkotásai közül ma már csak a zenedei létezik.

Az ő alkotása a Kálvin téri Emlékkert 1894-es lenyűgöző ábrázolása is, amelyen havasan tündököl a díszpark. Egyes leírások szerint Mirkovszky Géza készítette az Aranybika előző palotájának freskóit, sőt a kereskedelmi akadémia faliképeit is ő festette.

Szűkszavú életrajzi leírásai szerint az angyalföldi őrültek házában hunyt el 1899. november 14-én, és arcképet sem tudunk megosztani róla. Munkásságáról és életéről Sz. Kürti Katalin alábbi cikkéből tudhatunk meg többet...

Mirkovszky Géza: Emlékkert (1894)

Kapcsolódó összeállításaink:

• Erdős Mihály, a Művész Úr
• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Égerházi Imre
• Menyhárt József
• Dr. Nagy Attila kompozíciói
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei
• Szeifert Imre kiállítása
• Szegedi Károly
• Munkácsy Mihály

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Hommage á Sajó

Debrecen egyik legnagyobb építészének, Sajó Istvánnak (1896–1961) a gazdag és különleges életművéről nyílt tárlat anno a Modemben. A 10 évvel ezelőtti rendezvényt elevenítjük föl most.

A főként az art deco stílust követő tervező művész kettős jubileuma előtt is tisztelgő, hiánypótló kiállítás sorra vette azokat a villákat, palotákat, felhőkarcolókat és intézményeket, amiket neki köszönhet a cívisváros és a nagyvilág, ugyanakkor bepillantást nyújtott a dolgozószobájába és a különös életútjába is. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben ő tervezte többek között az első stadiont, valamint a mellette lévő nagyerdei csónakázót, a belvárosi Hatvan utcai és Vásáry utcai bérpalotákat, a Szoboszlói úti iskolát, sőt a város első hűtőházát is, ami a Vágóhíd utcai Barnevál területén volt.

A volt hűtőház

Mindemellett közreműködött a Bethlen utcai OTI és a modern Nagyállomás létrehozásában is. Sajó Istvánról családi képek a Fortepanon is megcsodálhatók, ezeket mi ebben a cikkünkben gyűjtöttük csokorba. Amerikában felhőkarcolók is születtek a munkásságának köszönhetően. Ünnepelt építész volt ott, de ő hazatért Debrecenbe, mert visszahúzta a szíve, a honvágy.

Az 1937-es képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük!

S hogy el ne felejtsük: Sajó István tervezte a ma már sajnos szintén nem létező nagyerdei csónakázót is! Ennek eredeti arca szerepel a fenti csodás reprodukción.

A Nagyerdei Stadion építésének képei a Modem tárlatán

A Mester mint nagy futballrajongó a Bocskai FC társelnökeként is tevékenykedett, s a stadionban saját helye volt. 65 évesen, 1961. március 11-én hunyt el. Épp az általa tervezett stadionban nézett meccset, amikor sajnos infarktust kapott... Az alábbi képen Sajó István (zászlóval) a Venus București és a Bocskai FC 1932-es meccsén látható:

Fotó: Fortepan / Sajó István

Kapcsolódó összeállításaink:

• Borsos József
• Mikolás Tibor
• Mirkovszky Géza
• „A” Kaszanyitzky
• Csanak József
• Steinfeld Mihály

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Centrum, Kölcsey, Újvigadó... – Mikolás Tibor (1924–2014)

Debrecen II. világháború utáni, új arculatának meghatározó alakítója volt Mikolás Tibor építész (Celldömölk, 1924. szeptember 28. – Debrecen, 2014. március 8.). Többek között a Kölcsey-művház, a Centrum Áruház és a DOTE Elméleti Tömb és az Újvigadó épületeit is ő tervezte.

A Kölcsey-művközpont. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Mikolás Tibor és a munkássága előtt 2016 novemberében tisztelgett életmű-kiállítással az építészkamara a Méliusz-könyvtárban. A lebontott Kölcsey-művközpont fenti panorámaképét, valamint az e cikkünkben megosztott többi felvételt a tárlaton készített reprodukcióink közül válogattuk.

A Kölcsey-művközpont belső csarnoka

Az alábbi kép az új Petőfi teret mutatja, ahol eredetileg hatemeletes volt a lakóház, amit szintén Mikolás Tibor tervezett.

A Kálvin téri Hungária Film- és Kamaraszínház mellé épített modern lakóház szintén az ő munkája. Az egykori Uránia Mozgóról itt csodálható meg sok fotó és történet, a Kálvin térről pedig idekattintva található anyagunk.

A Kálvin téri ház. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A Sajó Istvánnal is jó munka- és baráti viszonyt ápoló Mikolás Tibor a Keletterv szakembereként a cívisváros lakótelepeinek megalkotásában is részt vett. A következő fotón az újkerti lakótelepi hajdani Lublin Étterem belső terén ámuldozhatunk...

Itt pedig ismét az Újvigadó jön a terasz felőli bejáratával. Ez a rész nyúlt rá a Csónakázó-tóra. Ma már egyik sincs meg, a helyükön park, mélygarázs és „vízi ködszínházas” szökőkút van.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A macskaköves új Petőfi tér. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A volt csendőrlaktanya tervezője, aki Csontváry festményeit is a biztos végtől megmentette

Debrecenben 2025 nyarán bontották le a Wesselényi utcai egykori csendőrlaktanyát, amit sokan Kelettervként ismernek a benne működött tervezővállalat miatt.

A hajdani csendőrlaktanya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az 1930-ban átadott neoklasszicista épületegyüttest az a Gerlóczy Gedeon (1895. június 28. – 1975. július 30.) tervezte, akinek a kiváló épületeken kívül Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek megmentését és sikerét is köszönheti a világ. A művész egyik híres alkotása a Viharos Hortobágy címet viseli, amelyen a Kilenclyukú hidat örökítette meg

Gerlóczy Gedeon. Képforrás: Köztérkép

Gerlóczy Gedeonnak kiemelkedő érdeme ugyanis Csontváry hagyatékának felfedezése és megőrzése. A Wikipédia szerint négy évtizeden át fáradozott azért, hogy a művek a művészi értékük szerinti megbecsülésben részesüljenek. Lakása Budapesten a Galamb utca 3. szám alatt, a VI. emeleten volt, ahol a 42 darabos gyűjteményt is tárolta. Ismert építészként ráígért a budapesti fuvarosok által a Csontváry-vásznakért felkínált összegre, a kocsisok pedig lemondtak a vásznakról, amiből jó minőségű zsákokat, kocsiponyvákat varrathattak volna. Ötven éven át a lakásában rejtőztek az alkotások. A Fortepanon közzétett alábbi fotókat Urbán Tamás készítette 1975-ben a budapesti Galamb utcai Gerlóczy-lakásban.

Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853. július 5. – 1919. június 20.) Magyarországon csekély elismerésben, inkább értetlenségben vagy gúnyban volt része, noha európai kritikusok az általa kiállított képek értékes voltát már életében fel- és elismerték. A Wikipédia szerint az értetlenséghez valószínűleg a különc, excentrikus egyénisége és életvitele is hozzájárult, valamint, hogy meggyőződéses pacifista volt. Képei az utókor számára minden bizonnyal elvesztek volna, mivel az örökösei a rendkívül jó minőségű belga vásznakat anyagárban kocsiponyvaként szándékoztak elárverezni fuvarosoknak. A képeket a fiatal építész Gerlóczy Gedeon mentette meg, aki az utolsó pillanatban, 1919 őszén felvásárolta azokat. Véletlenül talált rájuk, amikor műtermet keresett, és a mai Bartók Béla út 36–38. szám alatt szó szerint belebotlott az összetekert festményekbe. Kosztka Anna, a festő nővére is épp ott volt, így az árverés előtt egy héttel nemcsak a képeket mentette meg, de az elégetésre szánt hatalmas mennyiségű írásos anyagokat, jegyzeteket is. Később ezek, valamint a gácsi patikájának padlásán tárolt további képek képezték a Pécsi múzeum alapját.

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Debreceni Dohánygyár
• A pavilonlaktanya
• A Magyar Királyi Bábaképezde
• A volt Keletterv / csendőrlaktanya utolsó képei
• A Wesselényi / Budai Ézsaiás utcai legszebb lakótelepünk
• A Magyar Királyi Dohánybeváltó
• Irinyi János és Debrecen
• A Vágóhíd utcai felüljáró
• A Vágóhíd utcai temető
• Kripta a felüljáró alatt
• Az Attila téri görögkatolikus templom
• A 4-es villamos
• A Wesselényi városrész
• A Sóház városrész

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

170 éve született Mirkovszky Géza festőművész, aki a zenedepalota koncerttermi freskóját is megalkotta

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. Az építészként is tevékenykedő festőművész 170 esztendeje, 1855. július 25-én jött világra Jászfényszarun.

Az ő alkotása a lenyűgöző Kálvin téri Emlékkert 1894-es ábrázolása is, amelyen havasan tündököl a díszpark. Egyes leírások szerint Mirkovszky Géza készítette az Aranybika előző palotájának freskóit, sőt a kereskedelmi akadémia faliképeit is ő festette. Szűkszavú életrajzi leírásai szerint az angyalföldi őrültek házában hunyt el 1899. november 14-én, és arcképet sem tudunk megosztani róla.

Mirkovszky Géza: Emlékkert (1894)

Kapcsolódó összeállításaink:

• Borsos József
• Sajó István
• Mikolás Tibor
• „A” Kaszanyitzky
• A jobbágyból lett milliomos: Csanak József
• A debreceni arany ember – Steinfeld Mihály
• A Sesztina
• Irinyi János
• A Művész Úr

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A valóság lemásolta az „Ybl” óriásmozaikját

Debrecenben az Ótemető utcai egyetemi kar főhomlokzatát egy hatalmas mozaik díszíti, melynek Építők a címe, és Z. Gács György alkotta 1966-ban. A kompozíción daru, munkások és vélhetően diákok szerepelnek... Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Múlt és jelen, 2025. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. február 20-án arra lettünk figyelmesek, hogy a valóság szinte szóról szóra lemásolta a mozaik jelenetét. A szomszédban felállított daru ugyanis szintén átkarol egy épületet (pont az iskola épületét), és alatta ugyancsak emberek állnak. Pazar egybeesés, a múlt és a jelen találkozása! Az oktatási intézmény másik gyönyörű – immár eldugott – műalkotását ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A mozaikfal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Mintha havas hegység fehérlene a Piac utca fölött
• 3D-s retro képeslap a Dobozi-lakótelepi víztoronynál
• A Dobozi-temető utolsó sírköve

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az art déco-mágus Sajó István családi fotói

Debrecen egyik legnagyobb építészének, a régi Nagyerdei Stadiont is tervező Sajó Istvánnak (1896–1961) a családi fotóiból tett közkinccsé néhányat a Fortepan.hu.

A megosztott képeket eddig is ismerhették a géniusz tisztelői például a Modem 2016-os életműtárlata, valamint az annak alapján összeállított album révén. Mégis azonban a széles közönséghez való eljutás érdekében nagy szükség volt arra is, hogy a család felajánlása révén szabadon elérhetők és használhatók legyenek ezek az ereklyék.

A közzétett fotográfiák a felirataik szerint 1946 és 1960 között készültek. Általuk nemcsak az építész  civil arcára csodálkozhat rá az utókor, hanem immár a családtagjai is megmutatkoznak az otthonukban.

Ez pedig a mai Vásáry utcai art déco lakóházban található, amit szintén a Mester tervezett, s a legtöbb eleme ma is az eredeti. A képeken derűsen pipázgató Sajó István tágas lakását különleges kályha, komód, szőnyegek, valamint festmények és szobrocskák is díszítik, és ezekről az is megállapítható, hogy a nem art déco stílusúak is jól megférnek ott.

Nem mindennapi az íróasztal se, ugyanis a lába egy magazintartó, dupla körpolc, amin egy dekoratív földgömb is áll. Nem lepődnénk meg, ha ez a glóbusz kinyitható lenne, és újabb kincsek, netán koccintó nedűk lapulnának benne.

De miért is érdekes mindez? Mit köszönhet a világ Sajó Istvánnak? Debrecenben ő tervezte többek között az első stadiont, a Hatvan és Vásáry utcai bérpalotákat, Simonyi úti villákat, a Szoboszlói úti iskolát, sőt a város első hűtőházát is, ami ma is megvan a Vágóhíd utcán. Mindemellett közreműködött a Bethlen utcai OTI és a modern Nagyállomás létrehozásában is.

Amerikában felhőkarcolók is születtek a munkásságának köszönhetően. Ünnepelt építész volt ott, de ő hazatért Debrecenbe, mert visszahúzta a szíve, a honvágy.

A Mester mint nagy futballrajongó a Bocskai FC társelnökeként is tevékenykedett, s a stadionban saját helye volt. Hatvanöt éves korában, 1961. március 11-én hunyt el. Éppen az általa tervezett stadionban nézett futballmeccset, amikor sajnos infarktust kapott...

Sajó István (zászlóval) a Venus București és a Bocskai FC 1932-es meccsén. Fotó:Fortepan / Sajó István

DBKL

Mikolás Tibor (1924–2014)

Debrecen II. világháború utáni, új arculatának meghatározó alakítója az az építész, aki többek között a Kölcsey-művház, a Centrum Áruház és a DOTE Elméleti Tömb épületeit is megtervezte. (A galéria a képre kattintva is megnyitható!)

Mikolás Tibor és a munkássága előtt 2016 novemberében tisztelgett életmű-kiállítással az építészkamara a Méliusz-könyvtárban. A lebontott Kölcsey-művközpont fenti panorámaképét, valamint az e cikkünkben megosztott többi felvételt a tárlaton készített reprodukcióink közül válogattuk.

Ilyen volt a Kölcsey-művközpont belső csarnoka, fent pedig magára az épületegyüttesre csodálkozhattunk rá

A Mester munkásságáról és alkotásainak fotóiról idekattintva tanulmányozható kortörténeti jelentőségű, részletes összeállítás. Az alábbi kép az új Petőfi teret mutatja, ahol eredetileg hatemeletes volt a lakóház, amit szintén Mikolás Tibor tervezett.

A Kálvin téri modern lakóház ugyancsak az ő munkája. Az egykori Uránia Mozgóról itt csodálható meg sok fotó és történet, a Kálvin térről pedig idekattintva található anyagunk.

Ekkor még a Keleti Emlékkert közepén is park pompázott

A Sajó Istvánnal is jó munka- és baráti viszonyt ápoló Mikolás Tibor a Keletterv szakembereként a cívisváros lakótelepeinek megalkotásában is részt vett. A következő fotón az újkerti Lublin Étterem belső terén ámuldozhatunk...

Itt pedig ismét az Újvigadó jön, mégpedig a terasz felőli bejáratával. Ez a rész nyúlt rá a Csónakázó-tóra. Ma már egyik sincs meg, a helyükön park, mélygarázs és ,,vízi ködszínházas" szökőkút van.

DBKL

A macskaköves tér. Reprók: Debreceni Képeslapok

Az art deco nagymestere

Debrecen egyik legnagyobb építész tervezőjének, Sajó Istvánnak (1896–1961) az életművéből nyílik kiállítás a Modemben december 8-án 17 órakor.

A Sajó-féle palota (Hatvan utca) és a régi stadion, valamint Simonyi úti villák és a Vásáry utcai bérház parkjai...
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az art deco neves követőjeként jegyzett Mester alkotta meg többek között a cívisváros első sportstadionját, a Hatvan és a Vásáry utcai bérházakat, ugyanakkor csodás villákat is tervezett. Közreműködött az OTI, a Nagyállomás, valamint a Szoboszlói úti iskola létrehozásában, Amerikában pedig felhőkarcolók is születtek a munkásságának köszönhetően. Egy szó, mint száz, izgalmas, szép és hiánypótló tárlat lesz ez! Az eseménynek az is különlegessége, hogy a Modemben a megnyitón fellép Sajó István dédunokája, Törőcsik Franciska színművész is.

DBKL

A Sajó István által tervezett, első városi hűtőház a Vágóhíd utcai, volt Barnevál tertületén