Az 1932. július 15-én megnyílt Debreceni Köztemető

A debreceniek többségének nagyerdei nyughelye nemcsak arról híres méltán, hogy övé az ország egyik legszebb ravatalozója, hanem arról is, hogy itt épült fel hazánk első krematóriuma.

A ravatalozó / krematórium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreczeni Képes Kalendáriom leírása szerint a nyughely létrehozását 1909-ben határozta el a városi közgyűlés, és akkor még a csapókerti Kincseshegy homokdombjain lett volna...

Csak később jelölték ki a nagyberuházás helyszínének a Nagyerdő keleti felénél lévő, 100 holdas „téglalapot”. A fenti fantasztikus felvétel, melyet az intézmény tárlatán fotóztunk, a nyughely kialakításának egy utolsó fázisát örökítette meg a fásítás előtt. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt Borsos József főmérnök és Pohl Ferenc városi főkertész tervezte. A munkákat 1931. május 12-én kezdték el, és 1932. július 15-én adták át a kész ravatalozót.

A köztemető alkotói. Repró: © Debreceni Képeslapok

Borsos József személyesen felügyelte a kivitelezést, és ha kellett, visszabontatta a nem megfelelőnek ítélt épületrészeket. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

A legrégebbi elhuny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ravatalozóban kiállított freskókat, üvegmozaikokat, szobrokat debreceni illetőségű művészek alkották: ifj. Kovács János, Haranghy Jenő, Holló László, B. Kokass Klára és Toroczkay Oszvald.

Fazekas Mihály sírja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor például az Ady úti kapunál lévő Krisztus-szobrot Némethy László készítette, míg a ravatalozó előtti tükörtónál a Halas fiú című bronzszobor Nagy Sándor János alkotása.

Régi koporsószállító. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Említést érdemel az is, hogy a kertészek a sok-sok egyéb növény mellett 908 fenyőfát ültettek, továbbá például csak az I. sz. táblába is 354 bokorrózsát telepítettek.

A Déri téri Merengő párja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A krematóriumot azonban csak 1951-től lehetett használni, állítólag egyházi körök tiltakozása miatt. A köztemető megnyitása után még három évig volt engedélyezett a temetkezés a többi temetőbe, s csak a Monostorpályi úti izraelita temető működhetett azt követően is (amely napjainkban is létezik).

A Sesztina-sír, részlet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Borsos József szerény külsejű sírja a köztemető ravatalozójának bal sarkánál található. Rajta kívül a köztemetőben van a sírja, illetve az emlékműve Fazekas Mihálynak, Komáromi Csipkés Györgynek, a Sesztina családnak, valamint Tarányi Józsefnek és Zoltai Lajosnak is – a sok más híresség
és „névtelen” elhunyt mellett...

Tarányi József sírja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Itt nyugszik Zoltai Lajos. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• Az egyetemi templom
• A csónakázó
• Az új termálfürdő
• A Jubileumi Játszótér
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A lebontott spriccelős ivókút
• A szabadtéri színpad
• A nagyerdei fedett uszoda
• A Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• Az Újvigadó
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A kis Békás-tó
• A tsz-üdülő
• Az Egyetem téri színes szökőkút
• A kémiai tömb

A Szent Anna utca, a művészház és a belváros 1924-ben, az olajütő, Széchenyi utca, híres polgárok 15 régi képével

A Debreceni Műpártoló Egyesület 1901 és 1946 között működött. Erről az időszakról rendezett gazdag kiállítást korábban a Benedek-könyvtár és a helytörténeti fotótár, s ebből az anyagból válogatunk most. Az első kép bal szélén a kigyulladt, majd átépített biztosítópalotára is rácsodálkozhatunk.

A műpártoló egyesület által létrehozott, első vidéki művészházat olyan neves alkotók alapították, mint Dienes János, Holló László, Toroczkay Oszvald és Gáborjáni Szabó Kálmán stb. Az épület közel volt a Piac-sarki, híres Arany Angyal Gyógyszertárhoz is.

A művészház 1924. december 14-én nyílt meg a Szent Anna utca 5. szám alatti épület panorámaablakos, tetővilágításos emeleti részén, ahol korábban a ,,Gondy és Egey"-féle műintézet működött (lásd a címlapképünk nyíllal jelölt részén). Sajnos pont ez a ház már nincsen meg, ma ilyen szemből az utcakép a 9. és a 7. számú épületeknél:

Művészház nélkül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy kiváló képeslap a Szent Anna utcai helyszínről, a Batthyány utcai torkolat felől:

A pazar tárlaton az egyesületet és a művészházat létrehozó alkotók műveiből is nagyszerű másolatokat csodálhattunk meg.

Dobi Oláh István 1936-os, Széchenyi utcai képe már szinte hihetetlenül fantasztikus, hiszen manapság alig van részünk igazi nagy, havas telekben, a régi épületekről már nem is beszélve.

A Széchenyi utca 1936-ban, Dobi Oláh István rajzán

A különleges kompozíciókon kívül gyönyörű képeslapok is szerepeltek a falakon...

Ez pedig egy egészen rendkívüli alkotás az Olajütőről:

A ritkán bemutatott témák mellett a Református Kollégium árkádsorához is bepillanthatunk.

A kiállításon megismerhető az egykori Városkultura című magazin is, melynek 1932. március 10-i címlapján a debreceni Nagytemplom pompázott.

Az összeállításban az egyesület tagjairól is különleges fotográfiák lepték meg a látogatókat.

Itt megismételjük a cikk első reprodukcióját, immár teljes méretben. A Szent Anna Székesegyház története pedig idekattintva csodálható meg sok fotóval, amelyeket Ti küldtetek.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az alapító és rendes tagok 1923-as jegyzéke

A műpártolók cívisvárosa a XX. század elején

A Debreceni Műpártoló Egyesület 1901 és 1946 között működött. Erről az időszakról csodálható meg gazdag helytörténeti kiállítás a Benedek-fiókkönyvtárban. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

Az egyesület által létrehozott, első vidéki művészházat olyan neves alkotók alapították, mint Dienes János, Holló László, Toroczkay Oszvald és Gáborjáni Szabó Kálmán stb. Az épület közel volt a Piac-sarki, híres Arany Angyal Gyógyszertárhoz is.

A művészház 1924. december 14-én nyílt meg a Szent Anna utca 5. szám alatti épület panorámaablakos, tetővilágításos emeleti részén, ahol korábban a ,,Gondy és Egey"-féle műintézet működött (lásd a címlapképünk nyíllal jelölt részén). Sajnos pont ez a ház már nincsen meg, ma ilyen szemből az utcakép a 9. és a 7. számú épületeknél:

A Szent Anna utca mai képe, már a művészház nélkül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy kiváló képeslap a Szent Anna utcai helyszínről, a Batthyány utcai torkolat felől:

A Benedek-könyvtár pazar tárlatán az egyesületet és a művészházat létrehozó alkotók műveiből is nagyszerű másolatokat csodálhatunk meg.

Dobi Oláh István 1936-os képe már szinte hihetetlenül fantasztikus, hiszen manapság alig van részünk igazi nagy, havas telekben, a régi épületekről már nem is beszélve.

A téli Széchenyi utca 1936-ban, Dobi Oláh István rajzán

A különleges kompozíciókon kívül gyönyörű képeslapok is szerepelnek a falakon...

Ez pedig egy egészen rendkívüli alkotás az Olajütőről:

A ritkán bemutatott témák mellett a Református Kollégium árkádsorához is bepillanthatunk.

A kiállításon megismerhető az egykori Városkultura című magazin is, melynek 1932. március 10-i címlapján a debreceni Nagytemplom pompázott.

Az összeállításban az egyesület tagjairól is különleges fotográfiák lepik meg a látogatókat.

A lenyűgözően szuper és megannyi új ismeretet tolmácsoló tárlat március 18-ig csodálható meg a Méliusz Benedek Elek Fiókkönyvtárában.

A kiállítás plakátja (részlet)

Itt megismételjük a cikk első reprodukcióját, immár teljes méretben. A Szent Anna Székesegyház története pedig idekattintva csodálható meg sok fotóval, amelyeket Ti küldtetek.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Debreceni Műpártoló Egyesület alapító és rendes tagjainak 1923-as jegyzéke a Benedek-könyvtár tárlatán