Keresés ebben a blogban

2026. január 28., szerda

A nagyerdei új termálfürdő (1984)

Debrecenben a Nagyerdei Gyógyfürdőben 1984. január 28-án nyílt meg az új gyógytermálfürdő, mivel az addigi kapacitások már sem férőhelyben, sem színvonalban nem elégítették ki az igényeket. A HÁÉV által megvalósított létesítmény szolgáltatásait akkortól kombinált kádkezelések, víz alatti torna, ellenáramú úszómedence, inhalatórium, fogínyzuhany, száraz, nedves hőlégkamrák, szolárium, gerincvibrátor, új, nagyfrekvenciás kezelési eljárások, gyógyteázó is gazdagították. A nyitással együtt a régi termálfürdő és a szabadtéri meleg vizes medence üzemeltetését megszüntették. A Napló cikkei arra is kitérnek, hogy az új létesítmény saját beruházásban épült, s több mint 186 millió forintba került.

A lóhere alakú medence. Fotó: HÁÉV-archívum

A csaknem minden igényt kielégítő, háromszintes fürdőépületet két épülettömb alkotja. Az alagsorban helyezték el a technológiai és kiszolgáló helyiséget (mosoda, raktár stb.), s a medencecsarnokban öt különböző hőmérsékletű medencét, míg kívül kétmedencés váltófürdőt, valamint száraz és nedves gőzkamrát alakítottak ki. A külső részen lóhere alakú, kiúszó folyosós medencét építettek. A kivitelezés egyik fő követelménye volt a védettséget élvező műemlék jellegű Régi Vigadó épület megtartása is. A környezet szebbé tételét szolgálta (a cikk szerint), hogy a fejlesztés révén megszűnt a fürdő területére eső, elmocsarasodott, bűzös tó, a kis Békás-tó. Ezen túlmenően még igénybe kellett venni mintegy 1500 négyszögöl területet a Régi Vigadó nyugati oldalán is, és „elkerülhetetlen volt a közvetlen fejlesztés területére eső fák kivágása”. A gyógyfürdő egyik útvonalára került a fizikoterápiai és a kádfürdős részleg. A fürdő vizes terápiás részét a látogatók egy másik útvonalon közelíthették meg. Ez az előtér az ivócsarnokkal végződött, ivókúttal és pihenőkkel ellátva. A földszinti belső udvart – ami elsősorban pihenő és napozó célokat szolgál –, az előcsarnokból és a tornateremből is meg lehetett közelíteni és tornaudvar céljaira felhasználni.

A fürdő büféje. Fotó: HÁÉV-archívum

Az első emeletre kerültek az öltözők, valamint az inhalatórium is. Helyet kapott 400 férfi és ugyanennyi női váltókabinos öltöző, külön kád-, iszap- és súlyfürdőrészlegek. Tizennégy kezelőegységes fizikoterápia, szolárium, inhalatórium, ivócsarnok ivókúttal, gyógytornaterem tornaszobákkal, pihenő és masszázs, különféle kiszolgáló helyiségek (ruhatár, büfé, közlekedők) is szolgálták a színvonalas ellátást. A számítások szerint naponta mintegy 3000–3500 ember fürödhetett és gyógykezeltethette magát az új termálfürdőben. A medencecsarnokban már akkor is öt különböző hőfokú medence, valamint száraz nedves gőz is kényeztette a látogatókat. A beruházás kapcsán a lap beszámolóiból az is megtudható, hogy a fürdő fejlesztési iránya a gyógyászat lett. „Nagy szükség is volt erre, hiszen orvosi vélemények támasztják alá, hogy lakosságunk igen magas, mintegy 15–20 százaléka különböző reumatikus megbetegedésekben szenvedett. Ez pedig szinte kényszerítő szükségességét jelentette a hévíz gyógyászati célokra való felhasználásának.” Az azóta eltelt években korszerűsítették a létesítményt, és egy új szállodát is kapcsoltak hozzá.

A volt kis Békás-tó. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése