Az utolsó spriccelős ivókút romjai a Nagyerdőben

A debreceni Nagyerdő 2013-as átépítése előtt a kirándulók kedvelt szomjoltója a régi Békás-tó mellett álló dupla csöves ivókút volt. A megnövelt tó és az átépített park következő évi átadása óta már hiába keressük ezt az öntöttvas szerkezetet. A lebontott és eltűnt kis kút korábban tavasztól őszig működött, és az is jellemzője volt, hogy folyamatosan bugyogtak a vízsugarak a két függőleges csövéből. Sokan, főként a gyerekek, azért kedvelték, mert ha befogták az egyik csövét, akkor a másikból magas(abb)ra lövellt a víz. Az pedig kellemesen hideg és ízletes volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt Békás-tavi kút párja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kút helyett ma több helyen is vannak erdei szomjoltóink, de azok krómozottak, egyágúak, nyomógombosak, és lefelé folyik belőlük a víz. Sokan tapasztalhatták, illetve emlékezhetnek arra is, hogy a Békás-tó mellől eltűnt spriccelős kútnak van egy párja is a Nagyerdei Víztorony mellett, a klinikák felől, de az szegény össze van törve már, és emberemlékezet óta nem működik. Ildomos lenne legalább ezt megjavítani, és ismét üzemeltetni – nagyon sokan örülnének neki!

A Pallagi úti kút roncsa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• A Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kassai úti domb, aminek dupla vastag fémkapui vannak

Debrecenben a Kassai út végi lakóházak, a vasút és a garázsok között található egy növényekkel benőtt, terjedelmes (de nem magas) domb, ami körül és amin többnyire kutyasétáltatók szoktak bóklászni. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A domb keleti lejtője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A domb akkor válik furcsává, amikor meglátjuk a mélyben lévő nagy ajtajait és a tetején álló, különös alakú csöveket. Ezeket örökítettük meg a fenti és a következő képeinken.

A domb északi nagykapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik garázstulajdonostól megtudtuk, hogy ez a domb valójában egy óvóhely, amit eredetileg a közeli (ma már nem működő) csapágygyár dolgozóinak és a környező házak lakóinak alakítottak ki.

A domb északi ajtórendszere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az álcázott betonbunker egy részében napjainkban autósok parkolhatnak, és zenekarok is próbálnak itt. Beszélgetőtársunk ugyanakkor azt fájó szívvel hozta fel, hogy a hajléktalanok sok piszkot csinálnak a lejáratoknál és az ajtók előtti részeken.

Az északi kapu mozgató szerkezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nem mindennapi kapukat és a szellőzőket közelebbről is megcsodáltuk és lefotóztuk. Az előbbiekért a mélybe kell menni, a csövekért pedig a dombtetőre és a lakóházak melletti parkba. A laikusoknak a déli és az északi kapunyílások lehetnek talán a legérdekesebbek, amikben gépjárművek is elférnek. Ugyanis, mint az a képeinken is látszik, ezeken két-két ajtó van, amik közül a külső szerkezetek igen vastagok, és síneken mozgathatók.

A domb nyugati teteje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Belül természetesen nemcsak garázsok vannak, hanem megfelelő más helyiségek és gépészeti berendezések is... Olvasónk, Koncz Katalin a cikkünk Facebook-posztjához, és arra a kérdésünkre, hogy milyen volt belül, leírta: „Anno, amikor volt légiriadó-gyakorlat, ide vagy a házak alatti légópincébe kellett mennünk. Ez a hatvanas években volt. Annyira már nem emlékszem, de rideg volt, és munkásőr vigyázta a bejáratot. Nem volt szabad elhagyni a helyiséget. A házak alatt is volt légópince, óriási nagy vasajtóval.”

A parkban lévő ajtók és szellőző. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Másik olvasónk, Sorban Katalin így fogalmazott: „Ott laktunk! Akkor nem lehetett bemenni! A házak alatt volt nagy légvédelmi pince nagy zárral alul-felül! Oda néha belógtunk!” Mindezek után Mónus Zoltán közölte: „A domb alatti óvóhelyet a 70-es években építettük sörtebetonból, óvóhelyként teljes szellőző gépészettel, zsilipkapukkal. Részese voltam.” Levente Kiss azt elevenítette fel, hogy karbantartóként dolgozott ott a Göcs-korszak vége felé. Mint írta, akkor még tiszta és működő volt minden. Saját levegőztető rendszer, aggregátor stb.

A nyugati kiskapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A lebontott Indiana Jones-híd
• A Kassai úti szupermen
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A lebontott utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy Déri téri pad a lakótelepre?
• Az elásott Sesztina-padok
• Az Ördög árka
• A Kráter-tó
• A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély
• A Piac utcai átfordulós lift
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Újabb rejtélyes nagyerdei „ufólandolás”

Az óvóhely nyugati kapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!