A 6-os villamosok emlékére

Debrecenben a legendás 6-os villamos 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, továbbá a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a korabeli kocsik később az MGM-et és a Köztemetőt se hagyták ki. Összeállításunk első két fotómásolata Méliusz Helytörténeti Fotótárból származik.

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti  Tüzérlaktanyáig. A Wikiwand szerint a tíz percenként induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett.

Élet a Csapó, Burgundia és Rákóczi utca találkozásánál

Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már a Köztemető Kassai úti (akkor Kassa úti) bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonától kaptuk.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

A laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

• 140 éves a debreceni tömegközlekedés
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• 40 éve trolival
• A fénytroli
• A Malév debreceni reptere
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A XII-es páncélvonat
• A Kisállomás
• A szabadságtelepi vasúti megálló
• A régi szép Nagyállomás
• A vagongyár
• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években
• A pallagi villamosok leállítása
• Az első CAF érkezése

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 54 éve járt utoljára a debreceni 6-os villamos

Debrecen legendás 6-os villamosa 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. Az első képünk a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származik:

Élet a Csapó, Burgundia és Rákóczi utca találkozásánál

A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, valamint a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a kocsik az MGM-et, valamint a Köztemetőt se hagyták ki. Az alábbi képet Gara Kálmántól kaptuk.

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti Tüzérlaktanyáig (írja a  Wikiwand). A tíz percenkét induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett. Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 90 éve, 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már a Köztemetőnek a Kassai úti bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonának köszönjük.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

A laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Aranybika, Ferenc József út, Vidoni Szalámigyár, Göcs, mai belváros és középkori kardok... – a Ti képeiteken

A nyári Piac utca. Fotó: © Horváth József.

Debrecen régmúltjáról és nem túl távoli jeleneteiről sok csodás képmásolatot osztanak meg velünk az olvasóink hozzászólásban vagy üzenetben, illetve a dkepeslapok@gmail.com címre küldve.

A fenti képeslapmásolaton az Aranybika Hotel pompázik, aztán a Ferenc József útban gyönyörködhetünk a Hangya-bérházzal, valamint a vármegyeházával. Ezeket Varga József csatolta, akárcsak a Kossuth utcán tündöklő Csokonai Színház muzeális üdvözlőkártyáját.

A Debreceni Ruhagyár történetéről szóló cikkünkhöz Pósán János mellékelt képeket a hajdani Vidoni Szalámigyár dolgozóiról. A két vállalat úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy a szalámigyár épületeiben rendezték be a Domb utcai ruhagyárat. Köszönjük ezeket a képeket is!

Répás Zoltán a Kassai úton egykor működött csapágygyár históriáját felelevenítő összeállításunkat egészítette ki a cég alábbi két jellegzetes kártyanaptárával.

Mindezeken kívül Debrecen mai életéről is jöttek képek. Pásztor István, továbbá Horváth József szintén a főutca arcairól mellékelte a felvételeit, melyek közül az első a Kistemplomból készült. 

A Piac utca látképe. Fotó: © Pásztor István

Mostani anyagunkban Bányai Sándor fotója révén még a hófödte Dósa nádor téren is megpihentethetjük a tekintetünket, ugyanakkor Imre Kosa Kósa képe által a Déri Múzeumba is ellátogatunk. Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Horváth József

Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre! Köszönjük szépen!

Dósa nádor tér, 2023. XII. 23. Fotó: © Bányai Sándor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Múzeumi kincseink. Fotó: © Imre Kosa Kósa

A Kassai úti domb, aminek dupla vastag fémkapui vannak

Debrecenben a Kassai út végi lakóházak, a vasút és a garázsok között található egy növényekkel benőtt, terjedelmes (de nem magas) domb, ami körül és amin többnyire kutyasétáltatók szoktak bóklászni. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A domb keleti lejtője. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A domb akkor válik furcsává, amikor meglátjuk a mélyben lévő nagy ajtajait és a tetején álló, különös alakú csöveket. Ezeket örökítettük meg a fenti és a következő képeinken.

A domb északi nagykapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik garázstulajdonostól megtudtuk, hogy ez a domb valójában egy óvóhely, amit eredetileg a közeli (ma már nem működő) csapágygyár dolgozóinak és a környező házak lakóinak alakítottak ki.

A domb északi ajtórendszere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az álcázott betonbunker egy részében napjainkban autósok parkolhatnak, és zenekarok is próbálnak itt. Beszélgetőtársunk ugyanakkor azt fájó szívvel hozta fel, hogy a hajléktalanok sok piszkot csinálnak a lejáratoknál és az ajtók előtti részeken.

Az északi kapu mozgató szerkezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nem mindennapi kapukat és a szellőzőket közelebbről is megcsodáltuk és lefotóztuk. Az előbbiekért a mélybe kell menni, a csövekért pedig a dombtetőre és a lakóházak melletti parkba. A laikusoknak a déli és az északi kapunyílások lehetnek talán a legérdekesebbek, amikben gépjárművek is elférnek. Ugyanis, mint az a képeinken is látszik, ezeken két-két ajtó van, amik közül a külső szerkezetek igen vastagok, és síneken mozgathatók.

A domb nyugati teteje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Belül természetesen nemcsak garázsok vannak, hanem megfelelő más helyiségek és gépészeti berendezések is... Olvasónk, Koncz Katalin a cikkünk Facebook-posztjához, és arra a kérdésünkre, hogy milyen volt belül, leírta: „Anno, amikor volt légiriadó-gyakorlat, ide vagy a házak alatti légópincébe kellett mennünk. Ez a hatvanas években volt. Annyira már nem emlékszem, de rideg volt, és munkásőr vigyázta a bejáratot. Nem volt szabad elhagyni a helyiséget. A házak alatt is volt légópince, óriási nagy vasajtóval.”

A parkban lévő ajtók és szellőző. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Másik olvasónk, Sorban Katalin így fogalmazott: „Ott laktunk! Akkor nem lehetett bemenni! A házak alatt volt nagy légvédelmi pince nagy zárral alul-felül! Oda néha belógtunk!” Mindezek után Mónus Zoltán közölte: „A domb alatti óvóhelyet a 70-es években építettük sörtebetonból, óvóhelyként teljes szellőző gépészettel, zsilipkapukkal. Részese voltam.” Levente Kiss azt elevenítette fel, hogy karbantartóként dolgozott ott a Göcs-korszak vége felé. Mint írta, akkor még tiszta és működő volt minden. Saját levegőztető rendszer, aggregátor stb.

A nyugati kiskapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A lebontott Indiana Jones-híd
• A Kassai úti szupermen
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A lebontott utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy Déri téri pad a lakótelepre?
• Az elásott Sesztina-padok
• Az Ördög árka
• A Kráter-tó
• A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély
• A Piac utcai átfordulós lift
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Újabb rejtélyes nagyerdei „ufólandolás”

Az óvóhely nyugati kapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 53 éve járt utoljára a debreceni 6-os villamos

Debrecen legendás 6-os villamosa 1911. március 16. és 1971. május 31. között közlekedett. A vonal érintette a Csapó utcai híres kanyart, a felejthetetlen Ruzicska-cukrászdát, az Árpád teret, valamint a „Szabadság” fürdőt is. Mindemellett a kocsik az MGM-et és a Köztemetőt se hagyták ki. Az alábbi képet Gara Kálmántól kaptuk:

Csuklós 6-os Bengáli az egykori Csapó-kanyarban

A Wikiwand szerint a 6-os villamos először a Nagyállomástól közlekedett a mai Kassai úti Tüzérlaktanyáig. A tíz percenkét induló járatok közötti félidőben a fővonali 1-es járat közlekedett. 1923-ban az új végállomása az Aranybika lett a Nagyállomás helyett. Ugyanakkor Gara Kálmántól, a DKV Közlekedéstörténeti Emlékszoba vezetőjétől azt is tudjuk, hogy a Köztemető 1932. július 15-i megnyitása szükségessé tette a vonal továbbvezetését a lakosság temetőbe járása érdekében. Ezt 90 éve, 1934. június 2-án, a Debrecen Hét kezdetekor adták át, így a vonal már Köztemető Kassai úti bejáratáig ért. (Akkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is.) 1938-ban további jogos lakossági igényt kielégítve vezették a jelenlegi főkapuig a vágányt. A következő képet Kenyeres Ilonának köszönjük.

A Csapó utca látképe 6-os villamosokkal

A laktanyától eleinte csak a temető nyitvatartási idejében közlekedtek járművek. A Göcs új telepének építése és átadása az utasszám jelentős emelkedését okozta, ám ezt az egyvágányú kitérős rendszer már nem tudta kezelni, s végül a vonal kétvágányúsítása helyett a felszámolásról született döntés. Az utolsó fotó forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961.

Móka az Árpád téren, a háttérben 6-os villamossal

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kassai út megmaradt régi szép házai

Debrecenben az Árpád téri templom és a Benczúr utcai Köztemető, illetve a volt Göcs közötti út a Kassai út nevet viseli. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kassai út első épülete a páratlan oldalban az Árpád tér mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kassai útnak eredetileg Hadházi út volt a neve, ám 1948 és a rendszerváltás között Szabadság útjának nevezték. Itt volt a híres kisfürdő és a Szikla, s ezen az úton jártak a 6-os villamosok is.

A kockaköves Árpád tér ilyen volt 1971-ben. A képen szovjet óriás Belaz dömperek mennek a Szabadság útja felől a Csapó utca épülő panelházai felé... (Fotó: Fortepan / Uvaterv.)

Ezt a helyet jártuk be a közelmúltban, felmérendő a megmaradt régi házait.

A Kassai út első épülete a páros oldalban az Árpád tér és a Homok utca sarkánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Árpád tér felől, a Homok és a Dembinszky utca vonalában máris több régi szép házat találhatunk a Kassai úton. Van itt vegyesbolt, műszaki üzlet, patika, üvegműves és presszó is.

Szolgáltatóházzá átalakított lakóházak a Kassai út elején, a páros oldalban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kassai út elején áll a református egyházközség szép épülete is, ami stílusában igazodik a temploméhoz.

Az egyházközség szép épülete az Apafi-sarkon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő képen szereplő épületben (ami a Laktanya utca sarkán található) cukrászda és presszó is üzemelt hajdanán, azonban most üresnek tűnt.

Ebben a Laktanya-sarki házban anno kocsma és cukrászda is működött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Jánosi utca és a Sámsoni út közötti gyönyörű egykori tisztviselőtelep egy külön történet. A mintegy 90 éves kolóniában díszes egyensorházak vannak saját zöldterületekkel, belső kerítésekkel és utakkal.

A Jánosi és a Sámsoni közötti egykori tisztviselőtelep egyik pompás házrésze. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Meglátogattuk a Debreceni Egyetem campusát is, ami eredetileg a Vilmos Huszárlaktanya volt.

A Kassai úti egyetemi campus egyik káprázatos épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi épület a Sámsoni úti kereszteződésben áll elég régóta üresnek tűnően. Arra azonban sokan emlékezhetnek még, hogy mi működött benne.

A Sámsoni-sarki épületben korábban sokáig gumiszerviz is működött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Külön szigetet alkot a Zöldfa Vendéglő is, ahol fedett utcai terasz és meleg étel is van. Sajnos a Zöldfa jobb oldalában lévő házat lebontották, és egy hatalmas építkezés zajlik a helyén, amit összenyitottak más telkekkel. 

A békebeli időket idéző Zöldfa Vendéglő épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megvan viszont a Zöldfa és a Sámsoni-sarki volt gumis közötti régi szép épület, ebben többek között irodai szolgáltatást nyújtanak. Az ezt bemutató képünk utáni fotóinkon egy különleges retró épület is megcsodálható, ami a Kassai és a Baksay utca sarkán van. A rendőrségi objektum a formája, valamint a megannyi ablaka miatt se mindennapi.

A Sámsoni-sarki gumis és a Zöldfa közötti pompás épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt nagyjából véget is érnek a Kassai úti régi szép házak, de érdemes továbbsétálni. A sín felől van a hajdani Göcs-bunker, valamint a Superman-szobor is, amiket úgyszintén megéri felfedezni!

A Baksay-sarki rendőrségi bázis hihetetlen ablakrendszerű homlokzatai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A 6-os villamos
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Vilmos Huszárlaktanya
• A legszebb lakóparkunk
• A Göcs
• A köztemető
• A Fekete Bárány
• A Kassai úti szupermen
• A városi sportcsarnok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Kassai úton rejtőző „Superman”

Az izmos férfiakt kívülről nem látható, érdemes bemenni hozzá az élményért. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben egy Supermant idéző emlékmű is magasodik, mégpedig az egykori Göcs és a vasúti erdősáv között. A Kassai út mellett, a Köztemető vonalában megbújó alkotás kívülről a gigantikus méretei ellenére sem látszik, mivel eltakarja a zajfogó növénysor.

A szobor és a volt Göcs-épület 2023 nyarán, a 4-es főút felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magas betontalapzaton szárnyaló izompacsirta kompozíciója a XX. század címet viseli, és 1965 óta áll a néhai MGM-terület előtt. A Kassai úti különös szobrot Marton László készítette, akinek más kompozíciói is találhatók Debrecenben. A legismertebb debreceni műve az Egyetem téri medence melletti Fekvő férfi, de van Kossuth-szobra is a városházán.

Az alkotás szerzője és a dátum a mű talapzatán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A férfiakt tehát természetesen nem Superman emlékműve, hanem a szocialista nagyipart dicsőítő alkotás. Ennek ellenére a képregényhős is ihlethette, hiszen a hasonló pózban repkedő Superman (alias Kal-El, illetve Clark Kent) figurája már 1938-ban debütált az USA képregénypiacán.

A Proletár szobor (Kiss István, 1961) és a XX. század (Marton László, 1965). Fotók: Képzőműv. AKV, © Debreceni Képeslapok

További érdekesség, hogy volt egy Clark Kent-szerű szobor a Március 21. téren is, de azt száműzték a cívisvárosból. A ledöntött, Proletár című szobor a Víg-Kend Majorba került, ám azóta már ott sincs. Egyik jellegzetessége az volt, hogy az ökölbe szorított, kinyújtott kezét a feje fölé emeli – ahogyan Superman is tette.

A XX. század című szobor a volt Göcs parkolójában, egy téli napon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!