Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jelmez. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jelmez. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 20., hétfő

A magyaros viselet megalkotója: Zsindelyné Tüdős Klára

Debrecenben 1895. július 20-án jött világra a ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyv-író, -rendező, néprajzkutató és emlékiratíró Zsindelyné Tüdős Klára (Zsindely Ferencné, Zs. Tüdős Klára).

Férjével 1938-ban. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia szócikke szerint liberális, szabadelvű családban született. Az apja Tüdős János ügyvéd, országgyűlési képviselő (1862–1918) volt. Az édesanyja, Kálmánchey Irén, a XVI. századi magyar reformáció meghatározó alakjának, Kálmáncsehi Sánta Márton püspöknek a leszármazottja. A debreceni református leánygimnázium, a Dóczi-intézet növendéke volt, majd egy évet Londonban, két évet pedig Veveyben, Svájcban, magánintézetben tanult. 1915-ben önkéntes hadi ápolóként szolgált Lembergben, majd Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Eközben táncot tanult és tanított, jótékonysági rendezvényeken lépett fel táncszámokkal. 1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry János című operájának jelmezeit (1926). A harmincas években kezdett el színházi darabokat és balettszüzséket írni. 1937-ben a Belvárosban divatszalont nyitott (Pántlika), ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Azt az elvet vallotta, hogy a ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre. Idővel már a kormányzóné is rendszeresen rendelt tőle ruhákat.

1940-ben. Forrás: Asszonyszovetseg.hu

1938-ban házasságot kötött borosjenői Zsindely Ferenccel (kultuszminisztériumi államtitkár, a Kállay-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter). 1940-ben, férje támogatásával alapította meg, és volt egyetemi professzoráról nevezte el a Győrffy-kollégiumot, amit paraszti származású tehetséges gyerekek felkarolására, oktatására hozott létre. 1943-ban Zsindelyné Tüdős Klára az első magyar nőként, saját forgatókönyve alapján készítette el a Fény és árnyék című filmet, melynek rendezője, jelmeztervezője és producere is ő volt. 1944-ben Ravasz László megbízásából az Országos Református Nőszövetség elnöke lett. Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt. A II. világháború idején a svéd misszióval sok üldözöttnek adott menedéket, budapesti villájuk is menekültekkel telt meg, s csaknem 100 zsidót mentettek meg. A menekültek között volt Apró Antal és felesége is. Életmentő szolgálatáért 2001-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz Világ Igaza kitüntető címét. A háború után evangelizálva járta az országot. 1949-ben eltiltották a nőszövetségi munkától, és 1951-ben a férjével együtt kitelepítették. 1963-ig éltek Balatonlellén egy villa házmestereként. Férje 1963-ban bekövetkezett halálát követően az Ausztráliában élő lányához, Marosszéky Emilné Szunyogh Judithoz és hat unokájához költözött, de már 1966-ban hazatért. 1980. április 16-án hunyt el a Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban, s a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét Debrecenben többek között emléktábla őrzi a Péterfia utcán.

Filmrendezőként. Forrás: Film-színház-irodalom

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 21., hétfő

130 éve született Debrecenben Zsindelyné Tüdős Klára iparművész, néprajzkutató, a magyaros ruha alkotója

Debrecenben 1895. július 20-án jött világra a ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyv-író, -rendező, néprajzkutató és emlékiratíró Zsindelyné Tüdős Klára (Zsindely Ferencné, Zs. Tüdős Klára).

Férjével 1938-ban. Fotó: Wikipédia

A Wikipédia szócikke szerint liberális, szabadelvű családban született. Az apja Tüdős János ügyvéd, országgyűlési képviselő (1862–1918) volt. Az édesanyja, Kálmánchey Irén, a XVI. századi magyar reformáció meghatározó alakjának, Kálmáncsehi Sánta Márton püspöknek a leszármazottja. A debreceni református leánygimnázium, a Dóczi-intézet növendéke volt, majd egy évet Londonban, két évet pedig Veveyben, Svájcban, magánintézetben tanult. 1915-ben önkéntes hadi ápolóként szolgált Lembergben, majd Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Eközben táncot tanult és tanított, jótékonysági rendezvényeken lépett fel táncszámokkal. 1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry János című operájának jelmezeit (1926). A harmincas években kezdett el színházi darabokat és balettszüzséket írni. 1937-ben a Belvárosban divatszalont nyitott (Pántlika), ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Azt az elvet vallotta, hogy a ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre. Idővel már a kormányzóné is rendszeresen rendelt tőle ruhákat.

1940-ben. Forrás: Asszonyszovetseg.hu

1938-ban házasságot kötött borosjenői Zsindely Ferenccel (kultuszminisztériumi államtitkár, a Kállay-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter). 1940-ben, férje támogatásával alapította meg, és volt egyetemi professzoráról nevezte el a Győrffy-kollégiumot, amit paraszti származású tehetséges gyerekek felkarolására, oktatására hozott létre. 1943-ban Zsindelyné Tüdős Klára az első magyar nőként, saját forgatókönyve alapján készítette el a Fény és árnyék című filmet, melynek rendezője, jelmeztervezője és producere is ő volt. 1944-ben Ravasz László megbízásából az Országos Református Nőszövetség elnöke lett. Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt. A II. világháború idején a svéd misszióval sok üldözöttnek adott menedéket, budapesti villájuk is menekültekkel telt meg, s csaknem 100 zsidót mentettek meg. A menekültek között volt Apró Antal és felesége is. Életmentő szolgálatáért 2001-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz Világ Igaza kitüntető címét. A háború után evangelizálva járta az országot. 1949-ben eltiltották a nőszövetségi munkától, és 1951-ben a férjével együtt kitelepítették. 1963-ig éltek Balatonlellén egy villa házmestereként. Férje 1963-ban bekövetkezett halálát követően az Ausztráliában élő lányához, Marosszéky Emilné Szunyogh Judithoz és hat unokájához költözött, de már 1966-ban hazatért. 1980. április 16-án hunyt el a Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban, s a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét Debrecenben többek között emléktábla őrzi a Péterfia utcán.

Filmrendezőként. Forrás: Film-színház-irodalom

További portréink sok fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2017. augusztus 18., péntek

Bájos gyerekek vonultak a mini virágkarneválon


Debrecenben a 2017-es virágkarneválnak is az egyik elő programjaként tartották meg a Galiba Gyermekfesztivált. Az ötletes felvonulás főszereplői ezúttal a Nagyerdei Stadion mellett mutatták be a bájos produkcióikat – ekkor készítettük a most megosztott felvételeinket. Két nap múlva pedig már itt a virágkarnevál! Fotók, videó: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szuper program volt most is, de a korábbi belvárosi környezet alkalmasabb helyszínt nyújtott.
Fotók, videó: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2017. február 8., szerda

Fehér jelmez a főtéren

Debrecenben a tavaszias februári kezdet után hirtelen ismét egy kiadós havazás borított be fehér lepellel mindent. Éppen végre megszabadultunk a január 14-i jeges-havas maradványoktól, és kellemes idő lett
no de nem mondunk semmi rosszat, hiszen nagyon szép a friss hó!
(A galéria a képre kattintva is megnyitható!)

A Kossuth tér látványa 2017. február 8-án délelőtt. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Még sok helyen nem takarították el a havat (és valószínűleg nem is fogják), de most legalább itt is, ott is serénykednek a közhasznú munkások. Mi pedig a Nagytemplom kilátójából megcsodáltuk
az Aranybika környékét is a behavazott szökőkúttal:


A Nagytemplom kilátójában bokáig ért a hó, erősebben fújt a szél, de jóleső volt gyönyörködni a belvárosban és az épületeiben. A villamosok szinte beleolvadtak a környezetükbe.

Hófödte panoráma a püspöki hivatal és a Kistemplom között. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Jól el lehetett látni a ,,TK"-hoz is, ami szintén fehérbe öltözött a Kálvin téren. Az intézményt belülről is érdemes megtekinteni, hiszen a minap adták át a reformáció 500. évfordulója alkalmából
készített, szép várostörténelmi freskóit.


Újra a földön, a Csokonai Színház mögötti téren is megálltunk egy kicsit. Ilyenkor a szobrok is elég vicces jelmezeket öltenek Ady Endre például így ült a gimnáziumnál...

Ady, a ,,Rejtőzködő". Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Átballagtunk a Kossuth utcára is. Délelőtti sétánk idején fehér kabát fénylett a színház előtti fákon, valamint természetesen a régi Angol Királynő épületegyüttesén is. Szépek voltak! De az is örömteli, hogy hamarosan most már a tavasz is valóban beköszönt...
(Ha érdekelnek további téli fotók Debrecenről, akkor idekattintva tekintheted meg róla az összeállításunkat.)



(Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják
Debreceni Képeslapok fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról,
akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után!)

S végül a február 8-i Nagytemplom, ahonnan körbenéztünk a belvároson.
Fotók: Vass Attila Tamás /
 
Debreceni Képeslapok

2016. augusztus 19., péntek

A tündéri kis virágkarnevál

A Debreceni Virágkarnevál egyik új kísérőprogramja a Galiba Gyermekfesztivál és Junior Virágkarnevál. A szemkápráztató felvonuláson kicsik és nagyok kedves jelmezeket öltve vezetik körbe az ötletes mini virágkocsijaikat.

Csodalények, pónik és más szerzet(es)ek is elbűvölték a közönséget a bájos parádén.
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A 2012-ben életre hívott parádéra a közösségek maguk készítik el a meseirodalom hőseit mintázó kompozícióikat. Az egyre népesebb menet sok száz tagja ezúttal augusztus 18-án délután szórakoztatta a belváros közönségét. A csöppségek és a felnőtt szereplők most is igen kreatívnak bizonyultak, és teljes mértékben lenyűgözték a publikumot.

A legfiatalabbak a közönség sorait is szép számban gyarapították,
s a következő Galibán talán már ők is a felvonuló jelmezesek között mókáznak

A csoportok produkcióit zenés és táncos elemek is színesítették, így a felvonulók igazi karneváli hangulatot varázsoltak a Kossuth térre és a környékére. A részvételnek a bolondozáson kívül tétje is van, ugyanis a három díjazott kocsi és alkotóik az augusztus 20-i virágkarneválon is részt vehetnek.


(További fotók a 2016-os virágkarneváli hét eddigi mozzanatairól idekattintva tekinthetők meg.) 


A fesztivál főszereplői a gyerekek, akik bizony a kimagasló képességekről tettek tanúbizonyságot.
Fotók: Vass Attila Tamás / 
Debreceni Képeslapok