Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kofa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kofa. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 20., kedd

Az 1904-es nagy piacrendezés

A Rákóczi-piac (Fortepan / Bojár Sándor, 1970).

Debrecenben az egyik nagy piacszabályozás 1904-ben történt meg. Béber László cikke szerint (lásd összeállításunk végén) ezt 10 éves huzavona előzte meg, mivel sokan úgy vélték, hogy a kicsinyben árusítók piacát, a pércsi sort – debreceniesen pírcsi sort – a Piac utcáról ne helyezzék át a Csapó és a Rákóczi utcára, hanem városrészenként osszák szét. De tiltakoztak a kisiparosok is, akik a több évszázados szerzett jogaikra hivatkozva ragaszkodtak a Piac utcai helyükért. Ám 1904. március 1-jén a pírcsi sor eltűnt a Piac utcáról.

Négyes tuja a Kossuth utcán, jobbra pedig a piac

Tojást, hüvelyest, burgonyát, kertészeti termékeket akkortól a Csapó utcán lehetett árusítani, szárnyas jószágot darabonként és páronként a Vár és a Rákóczi utca között. A libakertiek és zöldséges kofák helye a Városház utca lett, a bolgár és egyéb konyhakertészeké a Simonffy utca, ugyanott árusították a tejet és tejtermékeket, halat, rákot, nyulat és egyéb vadat. A gyümölcsárusoknak sikerült megvédeniük a Piac utcai helyüket az 1–11. számú házak előtt, a mézeskalácsosokkal együtt, ezek közül kettő megmaradt mutatóban az I. világháború után is. Nyaranta pedig közéjük ékelődött a Dörre-cukrászda kioszkja. A nagy gyümölcspiac szemközt volt, a Piac utca 4. számú háztól a 10-ig, ahol vaskerekes kút is működött. Itt árultak sátrakban a kofák, s még bővült is a terük a sarki Stenczinger-ház lebontása révén. A Kossuth utca 23. számú háztól lefelé a virágárusok tevékenykedtek.

Vásártér, 1938. Fortepan / Fóris–Vastagh

A Kisállomás előtti szénapiacon, a mázsaház környékén élő bárányt és szopós malacot kínáltak. A gabona- és terménypiac a Hatvan utca végétől a Miklós utca végéig terült el, magába foglalva a Külsővásárteret is. Ez szárnyasoktól volt hangos. A nagybani, szekeres gyümölcspiac a Hatvan utca 39. számú háztól, ahol a megkeskenyedett park kezdődött, lefelé nyúlt el, kivéve a káposzta, dinnye és tök szekeres piacát, ami a Bocskai térre került. A Hatvan utca 50. számú háztól lefelé lehetett kapni a csemetefákat, bokrokat és cserjéket, a gázgyár déli oldalán pedig meszet árultak. Az érintetlenül hagyott Dégenfeld (ma Dósa nádor) téri piacon 119 barna vassátor állt (ilyen a Simonffy utcai piacon is volt) a Rózsa utcától a Bádogos (Zamenhof) utcáig, a tér alakja szerint 18–30 sátorból képezett öt sorra osztva. Ezeket tovább tagolta két keskeny keresztutca. A sátrakat a város adta bérbe, arra igyekezve, hogy soronként lehetőleg azonos, vagy legalábbis rokon szakmák csoportosuljanak. A Tisza-palota hátsó frontjára néző I. sorban zömmel hentesek voltak. A Dégenfeld téren zöldséget és nyers húst nem volt szabad árulni; aki a 61 debreceni hentes közül itt is bérelt sátrat, az kolbászt, füstölt húst, tepertőt tartott.

Dégenfeld téri képeslap

Az I. sorban viszont csak hentesnék árultak füstölt, főtt és sült kolbászt; a tanács respektálta a legelőkelőbb debreceni céh ősi szokását, hogy a kolbászt a hentesnek adták el, valamikor a tér déli részén. Ebben a sorban voltak a házi tésztások, két paprikás és sáfrányos, akadt egy mézeskalácsos, sőt pipás is, de ez behódolt, mert bazárárut is tartott. A II. sorban már sok kávés és ételes árult, az előbbiek tejeskávét mértek, az ételesek egy-két fogásos ebédet főztek a sátor egyik felében, a másikban tálaltak. Ez a két szakma különben sokszor párosult. Ezen a soron helyezkedtek el a kenyérsütő asszonyok is – csak a híres debreceni fehér kenyeret kínálták – s a túrósok és tejfelesek. A III. sor megint a régi élelmiszer-iparosoké volt, élükön a hurkásokkal. A hurkát egykor szintén a hentesnék árulták a kolbásszal együtt, de ebben az időben már nem, a kolbásznál jóval olcsóbb népélelem készítése külön szakmává vált. A 11 tagú Perecsütő Társulat hat sátorban rakta ki a messze földön keresett debreceni perecet, az apró vajastól a nagy zsírosig. Érdekes, hogy a sátrakra egymás között ősi módra nyilat vetettek, eszerint váltották a helyeket. (Talán azért, mert a perecesek nemcsak az árujukról, hanem a szájukról is híresek voltak; furcsa módon közéjük keveredett itt egy jámbor magyar szabó. Két-két sátruk volt a mézeskalácsosoknak, henteseknek, savanyú káposztát és uborkát árusítóknak. Mellettük húzódott meg egy főzelékes, a vevő maga vitt a főzelékre kolbászt, hurkát vagy tepertőt, ha telt neki. A IV. sort a kávésok, ételesek és kenyeresek foglalták el, a széleken egy-egy paprikással, főzelékessel és szárítottgyümölcs-árussal, a város istállójára (a későbbi Köjálra) néző V. sorban szintén a kávésok és ételesek uralkodtak, s itt szerénykedett a valamikor virágzó iparágat képviselő két szappanos. Mozgalmas volt ez a tér. Északi oldalán a szabad ég alatt, a Wolff-palota előtt árulták a barna kenyeret és a vidékről felhozott kenyeret (a legkeresettebb a sárándiaké volt), s itt kaptak helyet az uborkaárusok is.

Az egykori Büdös köz (ma Rózsa utca)

A Dégenfeld téri piachoz csatlakozóan heti piaci napokon a Rózsa utcában árusítottak sátrakban a fésűsök, kefések, késesek és pipások. (A bojtos, rövid szárú makra pipa már csak a muskotály cívisek szájában füstölt.) A Tisza-palota Rózsa utcai frontját a Debrecen történetében jelentős szerepet játszott patrícius kereskedő család, a Várady Szabók fehérnemű- és divatáruüzlete foglalta el, a sarkot pedig egy véres szerelmi drámáról szomorú nevezetességre szert tett Kovács-féle hentesüzlet. A hátsó fronton állandóan kellemes szagok terjengtek, főtt és sült a híres debreceni kolbász, s a köznyelven a kávékirálynak ismert Király István nagy fűszerüzletéből a pörkölt kávé kellemes illata szállt, sőt még egy rőfös és egy üveg- és porcelánkereskedés is elhelyezkedett itt. Forró nyári napokon a vassátrak utcái fölött teljes hosszukban ponyvát feszítettek ki, alattuk sejtelmessé szűrődött a napfény. A másik piac, ami szintén eltűnt azóta, kisebb volt, de teljesen zárt, a hivatalos neve is Simonffy utcai csarnok. Mondottam, hogy a Dégenfeld téri sátrakban tilos volt nyers húst árulni, ezek csarnokát a város Simonffy utcai bérházában a páratlan oldalon létesítették, s e csarnokban 36 acélsodronyos fülkét alakítottak ki. A mészárosok száma Debrecenben akkoriban 17 volt, ezek az önálló üzleteiken kívül 11 társulati elárusító hellyel is rendelkeztek szerte a városban, kettővel a Simonffy utcai csarnokban. Akadt itt két hentes is, de a többi fülkében mind asszonyok árultak borjúhúst, ugyanolyan régi szokás szerint, mint a hentesnek a kolbászt. Rajtuk kívül a csarnokban kapott helyet, de már csak asztalokon 8 bárányhúst és 7 libahúst áruló asszony, valamint 5 tejfölös és túrós. Ez a csarnok tehát szerkezeténél fogva a Simonffy utcai piachoz tartozott, a kettő kiegészítette egymást.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. október 18., vasárnap

Ételbár a debreceni nagypiacnál: a régi Pulykakakas

A Pulykakakas a piacnál. Repró: Cimre József

Debrecen forgalmas vendéglátóhelye volt a Csapó utcai Pulykakakas Ételbár, ami a vásárcsarnok épülettömbjében, a vegyipari szakközépiskolával szemben működött. A korabeli sajtóhírek szerint a II. osztályú „Pulyka” 1976. október 19-én nyílt meg a Pulykakakas nevű vendéglátó üzletházban.

Beszámoló a megnyitásról a Naplóban

Ebben a központi piac előtti, Csapó utcai tömbben a modern, hangulatos, önkiszolgáló étel­bár mellett a háziasszonyok boltja is szolgálta a betérőket, s ez a csemegeüzlet a vendéglőből is megközelíthető volt. A Debrecen Áruház szomszédságában lévő „vendég­látó kombinátban” önkiszolgáló étterem és büfé is működött. Sokan jártak át ide enni-inni a piacozók, valamint a közeli iskolák diákjai közül is. Ne felejtkezzünk meg arról se, hogy maga a vásárcsarnok 1976. augusztus 19-én reggel 5 órakor nyílt meg, és 2006. július 15-én zárták be. A létesítményegyüttes helyén 2008 óta a Fórum Debrecen és a Csokonai Fórum áll...

A Pulykakakas árlapja. Repró: © Debreceni Képeslapok

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:


A fotókat Palincsár Zoltánnak köszönjük!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL


Napló-riport a Pulykakakasról

2026. augusztus 19., szerda

Amikor még a Csapó utcán volt a vásárcsarnok


Debrecen korábbi fő vásárcsarnoka a Csapó utcán működött 1976 és 2006 között a Debrecen Áruház mellett, a vegyipari szakközépiskolával szemben. 

Harminc évet se ért meg. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Ezúttal ezt a helyet idézzük meg olyan archív felvételekkel, melyek többségét kedves olvasónktól, Szilágyiné Fintha Judittól kaptuk. A korabeli sajtóhír így szólt: „a központi piac vásárcsarnok 1976. augusztus 19-én reggel öt órakor megnyílik”.

A régi piac és a Pulykakakas ételbár a HÁÉV archívumából

Levélírónk arról is tájékoztatott, hogy a piaccsarnok működésének utolsó napján készítette a felvételeit. A krónikák szerint a létesítményt 2006. július 15-én zárták be.

A csarnok utolsó napja. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A ma már muzeális értékű képeit ezúton is közreadjuk, ugyanakkor a korábbi Facebook-megosztás az olvasóink sok-sok hozzászólásával idelátogatva tekinthető meg.

Az egyik halboltnál. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Jöjjön is néhány beszédes idézet a posztjainkhoz írt olvasói hozzászólások közül!

Előtérben a lebontott Nyomtató utca. A képet Fogl Mártontól kaptuk

Herpergel Péter: „A bejáratnál árulták a behozott cigit. Állandóan azt lehetett hallani, hogy cigi-cigi-cigi. A verebek pedig csiripeltek bent ezerrel.”
Somorácz Jánosné: „Az elején voltak a házi tészták, túrók, sajtok, imádtam ide járni!”

Vevőkre várva. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Varga Attila: „Nagymamámmal sokat jártam ide. Friss túró, tejföl, és dézsákból árultak savanyú káposztát.”
Nováki Zsoltné: „Én a külső részt sajnálom. Lehetett ott kapni élő joszágokat is, föleg húsvét előtt csirke, nyuszi még barika is volt.”
Kádár Robert: „Minden szombaton kötelező volt, édesapámmal még árultunk is itt. Azok a talponállós reggelik, sültkolbász mustárral és nem ásvány- hanem szódavízzel! Imádtam a hangulatát!”

A jellegzetes mérlegek. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Juhász Péter: „Imádtam idejárni mamával, főleg az élő tyúkok voltak nagyon menők. Meg savanyú káposztát vettünk egy nénitől, akinek neonzöld kendője volt, messziről lehetett tudni, hogy ott van-e.”
Horváth Jolán: „Na ez jutott eszembe, anyukám elküldött a piacra, és mondta, hogy csak a zöld kendős nénitől vegyük a káposztát! És mindenki zöld kendőt viselt! És anyukám mondta, hogy ezt nem attól a nénitől vettük! És anyu visszament, és vett, akitől szokott!”

Alig 30 évet élt. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A piaccsarnok tehát 1976. augusztus 19-től 2006. július 15-ig működött, azt követően bontották le. A napjainkban használatos új, Vár utcai nagypiacot 2008. február 28-án adta át Debrecen akkori polgármestere, Kósa Lajos.

Semmihez se fogható hangulat. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Utolsó fotóinkon a régi piac hátsó fertályát, valamint a szomszédos Debrecen Áruház bontását és a vásárcsarnok utolsó napjait is megidézzük a Palincsár Zoltántól kapott exkluzív képekkel.

A hátsó, külső fertály. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A külső rész a kis TK felől. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2005-ös bontás fotóit Palincsár Zoltántól kaptuk

2026. augusztus 3., hétfő

Amikor még a Rákóczi utcán is piac volt Debrecenben

A hajdani Rákóczi utcai piac. Képforrás: Regifotok.hu.

Debrecen egyik híres vásárhelye a Rákóczi utcán működött már 100 évvel ezelőtt is a meghatározott napokon (lásd az utolsó képen).


A Pikó-féle reklámtábla. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor, 1970

A Rákóczi utcai piacot a Csapó utcai vásárcsarnok 1976 augusztusi megnyitásakor szüntették meg.

Egy sárgabarackos stand. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1970

A csarnok átadásáig igen nagy élet zajlott piaci napokon a Rákóczi utcán – mi sem illusztrálja ezt jobban, mint a Bojár Sándor most megosztott, 1970-es felvételei a Fortepanon, valamint olvasóink nosztalgiával teli kedves visszaemlékezései. Körteízű, kaporillatú múltidézést kívánunk Mindenkinek!

Árunézegetés a piacon. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1970


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kofák és vevők. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1970

Kapcsolódó múltidézéseink:

2024. augusztus 19., hétfő

Ma 48 éve nyílt meg a Csapó utcai vásárcsarnok


Debrecen korábbi fő vásárcsarnoka a Csapó utcán működött az egykori Debrecen Áruház mellett 1976 és 2006 között, a ma még meglévő vegyipari szakközépiskolával szemben.

Beszámoló az átadásról. Cikk: HBN

Ezúttal ezt a helyet idézzük meg olyan archív felvételekkel, melyek többségét kedves olvasónktól, Szilágyiné Fintha Judittól kaptuk. A korabeli sajtóhír így szólt: „a központi piaci vásárcsarnok 1976. augusztus 19-én reggel öt órakor megnyílik”. Az 58 millió forintért megépített és több mint 10 500 négyzetméteres létesítményhez kinti üzletsor is tartozott többek között vendéglővel, tej-, hal-, ruha-, könyv-, virág-, vetőmagüzletekkel – lásd a fenti cikkmásolatban. Az új csarnok átadásával egyidejűleg megszűnt a Rákóczi utcai piac.

A csarnok és a Pulykakakas ételbár a HÁÉV archívumából

Levélírónk arról is tájékoztatott, hogy a piaccsarnok működésének utolsó napján készítette a felvételeit. A krónikák szerint a létesítményt 2006. július 15-én zárták be.

A hal-, tőkehús- stb. üzletek. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A ma már muzeális értékű képeit ezúton is közreadjuk, ugyanakkor a korábbi Facebook-megosztás az olvasóink sok-sok hozzászólásával idelátogatva tekinthető meg.

A zöldség- és halárusító üzletek. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Jöjjön is néhány beszédes idézet a posztjainkhoz írt olvasói hozzászólások közül!

A piactömb építése 1975-ben. A képet Fogl Mártonnak köszönjük!

Herpergel Péter: „A bejáratnál árulták a behozott cigit. Állandóan azt lehetett hallani, hogy cigi-cigi-cigi. A verebek pedig csiripeltek bent ezerrel.”
Somorácz Jánosné: „Az elején voltak a házi tészták, túrók, sajtok, imádtam ide járni!”

A csarnok árusító asztalai. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Varga Attila: „Nagymamámmal sokat jártam ide. Friss túró, tejföl, és dézsákból árultak savanyú káposztát.”
Nováki Zsoltné: „Én a külső részt sajnálom. Lehetett ott kapni élő joszágokat is, föleg húsvét előtt csirke, nyuszi még barika is volt.”
Kádár Robert: „Minden szombaton kötelező volt, édesapámmal még árultunk is itt. Azok a talponállós reggelik, sültkolbász mustárral és nem ásvány- hanem szódavízzel! Imádtam a hangulatát!”

A jellegzetes mérlegek. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Juhász Péter: „Imádtam idejárni mamával, főleg az élő tyúkok voltak nagyon menők. Meg savanyú káposztát vettünk egy nénitől, akinek neonzöld kendője volt, messziről lehetett tudni, hogy ott van-e.”
Horváth Jolán: „Na ez jutott eszembe, anyukám elküldött a piacra, és mondta, hogy csak a zöld kendős nénitől vegyük a káposztát! És mindenki zöld kendőt viselt! És anyukám mondta, hogy ezt nem attól a nénitől vettük! És anyu visszament, és vett, akitől szokott!”

...és a bordás tetőzet. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A piaccsarnok 1976. augusztus 19-től 2006. július 15-ig működött, azt követően bontották le. A napjainkban használatos új, Vár utcai nagypiacot 2008. február 28-án adta át Debrecen akkori polgármestere, Kósa Lajos. Utolsó fotóinkon a régi piac hátsó fertályát is megidézzük, valamint a szomszédos Debrecen Áruház bontását és a vásárcsarnok utolsó napjait a kedves olvasónktól, Palincsár Zoltántól kapott exkluzív képekkel.

A semmihez se fogható hangulat. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

Hasonló összeállításaink sok régi képpel:
A hátsó, külső fertály. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit

A csarnok mögötti rész. Fotó: © Szilágyiné Fintha Judit


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Debrecen Áruház bontása 2005-ben. Fotók: © Palincsár Zoltán

2024. április 16., kedd

A szépséges debreceni Piac utca 1908-ban


Debrecen belvárosának XX. század eleji hihetetlen életképét tette hozzáférhetővé a Library of Congress a hazai Fortepan oldal debreceni kollekciójában. A muzeális felvételen a hajdani békebeli Piac utcára csodálkoztaunk rá, amelyen óriási tömeg hömpölyög a páros oldal házai alatt. A fotón figyelemre méltó a sok fa, a póznák, továbbá az is, hogy akkor még nem épült meg a mai Aranybika, valamint a püspöki palota se. A teljes méretű fotográfiában itt gyönyörködhetünk és nosztalgiázhatunk:

A XX. század eleji Piac utca hihetetlen látképe. Fotó: Fortepan / Library of Congress, 1908


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. július 31., hétfő

Hömpölygő tömeg a debreceni Piac utcán, 1908-ban


Debrecen belvárosának XX. század eleji hihetetlen életképét tette hozzáférhetővé a Library of Congress a hazai Fortepan oldal debreceni kollekciójában. A muzeális felvételen a hajdani békebeli Piac utcára csodálkoztaunk rá, amelyen óriási tömeg hömpölyög a páros oldal házai alatt. A fotón figyelemre méltó a sok fa, a póznák, továbbá az is, hogy akkor még nem épült meg a mai Aranybika, valamint a püspöki palota se. A teljes méretű fotográfiában itt gyönyörködhetünk és nosztalgiázhatunk:

A XX. század eleji Piac utca hihetetlen látképe. Fotó: Fortepan / Library of Congress, 1908


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!