Debreceni Képeslapok: étterem

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: étterem. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 22., kedd

A Zöldfa Vendéglő

Debrecenben a Kassai úti Zöldfa Vendéglő 1957. június 29-én, szombaton este nyílt meg az újjávarázsolt Szabadság fürdővel szemközt. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A főkapu és a terasz. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A korabeli sajtóhír szerint a kedves, barátságos, családias vendéglőhöz apró kerthelyiség tartozik, valamint két tiszta, vendéghívogató terem, ahol a szórakozni vágyó barátok, családok igen jól érezhetik magukat a szabad estéiken Hogy miért varázsolható ide kellemes hangulat a holdfény és a zöld lugas mellé? Elsősorban azért, mert nagyszerű, kitűnő minőségű és nem utolsó sorban olcsó vacsorát kaphat bárki, aki ide betér. Éppen szombaton este, amikor a vendéglátó-ipari vállalat e kedves kis családi vendéglőjét megnyitották, a környék lakóin kívül sok belvárosi is felkereste e helyet.

A kerthelyiség. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vendégek hat–hétféle étel közül választva megvacsoráztak, s azt még este 10 órakor is jégbe hűtött sörrel leöblíthették. A kisvendéglő vezetői, Fejszés Ferencné és Széll Kálmánné méltán megérdemlik az elismerést, hiszen a saját készítésű halászlének, tejfölös paprikás csirkének és a házias túrós csuszának igen nagy sikere volt – fogalmaz az 1957-es riport. Nem vitás, hogy az árak is nagy elégedettségre találtak, hiszen például a valóban ízletesen és háziasan elkészített nokedlis paprikás csirkéből fél adag 10 forintba került. Vagy amíg a „nagyvendéglőkben” egy bécsi szeletet 16 forintos áron fogyaszthatunk, ugyanazt a mennyiséget (talán még ízletesebb készítéssel is) 9 forint 80 fillérért kaphatjuk meg itt. Nem csoda, ha már a megnyitás napján csaknem másfél ezer látogatója akadt a vendéglőnek, s a pincér egymaga több, mint 150 vacsorát hordott ki. Mellette természetesen felszolgáltak az üzletvezetők is. A tudósítás hangsúlyozza: „nemcsak a vendéglátó-ipari vállalatnak, hanem a városi tanács kereskedelmi osztályának is helyes kezdeményezését üdvözölhetjük akkor, amikor a város területén több helyen ilyen kisvendéglőket nyitott.” A 2026. szeptember 21-i ottjártunkkor szembetűnő volt az is, hogy a vendéglő utáni északra eső több családi házat lebontották, és a helyükön immár egy hangzatos nevű nagy emeletes lakóépület fehérlik:

A szomszédos új épülettömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. szeptember 15., kedd

Cukrászda a Nagyerdő kapujában: a régi Pálma

Debrecen kedvelt vendéglője volt a Pálma Cukrászda a Simonyi út és a Nagyerdei körút sarkán. A hely ma is létezik és népszerű, ám már más névvel és tartalommal üzemel.

A debreceni Sétakert című könyv így ír róla: 1910-ben Ungár Jenő, az Általános Forgalmi Bank Rt. vezérigazgatójának tulajdonában volt a sarki telek. Az ingatlan 1943-ban Tóth László (1895–?) cukrász tulajdonába került. A szomszéddal, dr. Fényes Jenővel egyeztetve feltöltette a területet, és még abban az évben megkérte az engedélyt a cukrászda felépítésére. Tóth László cégét 1947-ben jegyezték be, azaz ettől az időtől fogadta a vendégeket a cukrászda. (Forrás: itt.)

2023. augusztus 11-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth néven azonban nem sokáig működhetett a vendéglátóhely, hiszen például a cikk végén látható 1951-es fotón is már a megyei vendéglátó vállalat létesítményeként szerepel. (Ráadásul, a kép tanúsága szerint, akkor Gorkij fasor volt a Simonyi út neve.) Az alábbi képen a Tóth Cukrászda látható a megnyitása évében.

1947-es fotó: Ismeretlen Szerző

Kutatásunk szerint Pálma néven a Néplap 1954 júniusi számai említik először a presszó-cukrászdát, s ez a név és rajz aztán fel is került az espresso főhomlokzatára – lásd az alábbi archív felvételen is. Az idők során a Pálmában táncos esteket is rendeztek, az épületet pedig némileg átalakították, nem látni már az oszlopos kőkerítést, és nagyobb teraszt emeltek mellé. A legutóbbi megújulásáról itt írtunk friss képekkel, az egykoron melletti lévő kis ház történetét pedig ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Pálma belül. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1959

DBKL

1961-es fotó: Forteapan / dr. Somlói Miklós

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

1951-es fotó: Fortepan / Horváth Dániel

2026. szeptember 9., szerda

A Sport étterem, presszó és hotel

Debrecenben a Sport étterem, eszpresszó és szálloda 1978. május 13-án délután nyílt meg az Oláh Gábor utcai sporttelep mellett, a Jubileumi játszótérrel szemközt.

A Sport anno. Fotó: Csobaji Előd

A korabeli sajtóhír szerint a két tetszetős vendéglátóhelyiséget a Debreceni ÁFÉSZ működtette, míg a szálloda 15 szobájában 45 személy elhelyezésére volt lehetőség. A következő, 1978. július 12-i tudósítás úgy fogalmazott, hogy rövid másfél hónap alatt a debreceniek és az idelátogatók kedvelt szórakozóhelyévé vált a nagyerdei Sport éttereme és presszó. Az új vendéglátóhely felépítésére a fogyasztási szövetkezet a MÉSZÖV segítségével s bankhitel felvételével 10 millió forintot költött. Az étteremben és a presszóban II. osztályú árak érvényesek. Az étterem 150 vendéget fogadhat. Rendezvények alkalmából 200 látogató is kényelmesen elhelyezhető. A presszóban egyszerre 80–90-en fogyaszthatnak. A modern vendégfogadóhoz 15 kétágyas, fürdőszobás szállodai rész is kapcsolódik. A 30 helyes pihenőrészt a DMTE sportklub építette, majd üzemeltetésére a Debreceni ÁFÉSZ-nek adta át. A szálloda szobái állandóan foglaltak. Az étkeztető, szórakoztató kombinátot Lengyel Zoltán vezeti. A szállodai részt is ideértve 35-en dolgoznak itt. Jelenleg is – mint a megnyitáskor – változatlanul gondot okoz a segédmunkások hiánya. A Sport étteremben naponta 400–500 adag menü fogy el. Az érdeklődés gyakran olyan nagy, hogy étkeztetési célra a presszó helyiségét is igénybe veszik. Az étlapon állandóan szerepel birka, pacalpörkölt, tatárbifsztek, nyárson sült rablóhús, szelőrózsa rántva. Az italok hűtéséhez nagy segítséget nyújt a 20 négyzetméteres italhűtő kamra. A debreceni ÁFÉSZ legmodernebb vendéglátóhelyének dolgozói 1978. május 13-tól június 30-ig 900 ezer forint forgalmat bonyolítottak le. A bevétel 30 százaléka saját készítésű ételekből realizálódott. Megfelelő a kávé és üdítőital-forgalom is. A szórakoztató komplexum dolgozói ígérik, hogy idei tervüket az előirányzatoknak megfelelően teljesítik. A Debreceni ÁFÉSZ 1986 augusztusában hirdette meg eladásra vagy bérbeadásra a Sport Étterem és Presszó épületét és berendezéseit. A különleges menüiről is ismert étterem 1990 októbere óta viseli a Viktória nevet. A hotelt egyébként 2004-ben korszerűsítették és alakították át. A fejlesztés eredményeként többek között emeletráépítéssel bővítették a férőhelyeket, felvonót telepítettek, és felújították a külső homlokzatot is. A szálloda azóta háromcsillagos.

Viktóriaként 2026. IX. 9-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Oláh Gábor utcai összeállításaink sok régi fotóval:

DBKL

2026. augusztus 7., péntek

A Gambrinus étterem és söröző

Debrecenben a Gambrinus közben a kezdetektől működött vendéglő, nem is akárhogyan, hiszen az alábbi képeslap tanúsága szerint jó időben a Piac utca felőli egész területre kitelepült az asztalaival. A vendéglátóhely újkori változatát 1969. február 22-én, a Hajdúsági Farsang részeként nyitotta meg ünnepélyesen Végh László, a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója.

Az eredeti kinti rész és cégtábla

A Napló korabeli tudósítása szerint (lásd összeállításunk végén) a reprezentatív vendéglátóegység létesítésére 3,5 millió forintot költöttek. A beruházással tetszetős, 72 személy befogadására alkalmas éttermet, hangulatos, barátságos nappali bárhelyiséget, korszerű konyhát, minden igényt kielégítő helyiségeket alakítottak ki. Félmillió forintot költöttek a szellőztetés megoldására, nagy teljesítményű elszívóberendezést állítottak üzembe, így biztosítandó a friss levegőt és a hőmérséklet szabályozását. A falakat nyers színű, lakkozott kőrisfával burkolták. Bokszrendszerűen elhelyezett nemesfa bútorok várták a vendégeket. Az asztalok mellett a kisegítőasztalok állnak, ezek rendeltetése az, hogy rajtuk, a vendég előtt, a vendégek ízlésének megfelelően készítsenek el egy-egy ételt, így például rablóhúst, palacsintát, salátákat stb. Az étterem minőségét és gazdálkodási rendszerét tekintve I. osztályú vendéglátóipari intézmény, de árai a II. osztályú vendéglőkéhez hasonlóak.

Az üzletportál 1983-ban. (Méliusz HT Fotótár)

Az étteremben a nyitást követően Benczi Gyula szalonzenekara muzsikált. Külön bejárat nyílt a Gambrinus-kapu után a Mokka nappali bárba, melynek ízléses berendezése, a terem szépsége vetekedett az éttermével. A kényelmes bőrpuffokon helyet foglaló vendégek külföldi italok, koktélok, pohárkrémek és friss cukrászsütemények között válogathattak. A Gambrinusban jól képzett szakemberek dolgoztak, az átlagéletkoruk huszonöt év volt. A Vörös Hadsereg útja 28. szám alatt megnyílt új létesítmény Németh Attila „házigazda” vezetésével naponta 11-től 23 óráig várta vendégeket... Ma már ez a vendéglő sem működik, a helyén más profilú vállalkozás található.

2026. aug. 6-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1969. február 22-én délelőtt, a cipő-, bőr- és díszműáru-üzlet után a HBM Ruházati Kisker. Vállalat átalakított Lady üzletét nyitotta meg Accipiter Lajos igazgató. A bolt 2,5 millió Ft-os készlettel (női ruhák, szoknyák, kosztümök, kabátok, pongyolák, bundák széles választékával) várta a vásárlókat. A boltot Fazekas Géza üzletvezető vette át, ahol állandó divattanács-adói szolgálat működött, s a Debreceni Ruhagyár, mint az egyik legnagyobb szállítócég, külön kirakatot kapott.

A HB Napló tudósítása a nyitásról

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:

Korabeli étlap szuper árakkal

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. augusztus 6., csütörtök

A Várkapu étterem és bár

Debrecenben 1969. július 11-én nyílt meg a Kálvin téri HÁÉV-székház mögött az önkiszolgáló Várkapu Étterem. A 7 millió forintért épített vendéglő a közétkeztetési gondokat volt hivatott csökkenteni napi 1500 adag étellel. A másnapi sajtó azt is írta, hogy „a legújabb építészeti stílus szerint kialakított étterem mellett tetszetős, faburkolattal ellátott falú, kényelmes bútorokkal berendezett drinkbár” is üzemelt, ami II. osztályú árakkal, 7 órától 21-ig várta a vendégeit. Az eredeti tervek szerint az étterem 11 órától 21 óráig volt nyitva, de a reggeliztetést is készek voltak megoldani.

A Várkapu főkapuja. Fotó: HB Napló

1969. november 3-tól esténként 18 órától éjfélig hagyományos pincéres kiszolgálású, zenés szórakozóhely lett a Várkapu, s Percze Miklós magyarnóta-énekes lépett fel rendszeresen. Ezt 1970. január 21-én megszüntették, és újra önkiszolgáló étterem volt mindennap 16 órától este 22 óráig. A sajtóhír szerint a Hajdú-Biharban közkedvelt káposzta-, bab- és borsóételeket kínálták III. osztályú áron anélkül, hogy minőségileg vagy mennyiségileg a vendég kárára csökkentek volna az adagok. Így például a tejfölös bableves ára 2,50 Ft, a vagdalthúsos babfőzeléké 8,10 Ft, míg a töltött káposzta 8,30 forintba, a lencsefőzelék sertésoldalassal 10,10 forintba került borravaló, és esetleges italajánlat nélkül! Aztán 1972. január 7-én az Alföldi Vendéglátó Vállalat lett a Várkapu gazdája. A cég javítani akarta az étterem kihasználását, s egész napos nyitva tartást valósított meg, vagyis már reggelizni és vacsorázni is lehetett itt. A régi műanyag tányérok helyett már porcelánt adtak az étkezéshez. Azt ígérték, hogy néhány egészen olcsó és tartalmas étel mindig lesz az asztalon, ugyanakkor igyekeznek alkalmazkodni a hely szelleméhez („a régi Debrecen egyik legfontosabb építménye, a várfal állt ezen a helyen”), s meglepetésként ízletes, hajdúsági ételt is felszolgálnak majd.

Átépítés alatt, 2026. aug. 5. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jöjjön egy 1981-es hirdetés is: A debreceni Várkapu bárban április 11-én, szombaton este 7-kor filmet vetítenek a vendégeknek. A Pillangó című kétrészes amerikai alkotás ingyen tekinthető meg. Az április 1-től szerződéses üzemeltetésű szórakozóhelyen friss folyóiratokat is „felszolgálnak”. Szintén 1981-es változás: június 1-től új környezet, új szolgáltatások és új nyitva tartás. A zenét 18 órától a Kárpáti-duó szolgáltatja. Nyitva: 9-től 21 óráig, valamint 22-től 2 óráig. Legyen vendégünk a Várkapu bárban, ahol április 18-tól minden héten pénteki és szombati napokon 22 órától színvonalas műsort tekinthet meg, ismert előadóművészek fellépésével. Az éttermes, éjszakai báros, zenés-diszkós korszak 1986-ben szűnt meg egy időre: december 6-án a sajtóból kiderült, hogy a Várkapu Étterem helyén műszaki üzletet nyitott a Havas Kereskedelmi Vállalat. Később a műszaki üzlet is megszűnt, s évtizedekig a Barabás működött itt. A 2026 augusztusi ottjártunkkor építkezés zajlott a területen.

Beszámoló a Naplóban az 1969-es nyitásról

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

A Várkapu elé épített külső rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. augusztus 3., hétfő

A hajdani Borsodi Söröző

Debrecenben 1979. március 9-én nyílt meg a Borsodi Söröző a Mester utcán. A korabeli tudósítás úgy fogalmazott, hogy az új lakótelephez és a Kölcsey művelődési központhoz közel levő vendéglátóipari egységben elsősorban a fiatalabbak érezhették jól magukat. A mintegy ötmillió forintos beruházással tető alá hozott Borsodi Sörözőt Kerti László tervei szerint a HÁÉV munkásai építették, a hangulatos berendezés pedig Mohácsi Péter belsőépítész munkáját dicsérte.

A portál 1979-ben. Fotó: HB Napló

Az akkor egyszerre 70 vendég kiszolgálására képes új egységet Végh László, a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója adta át a dolgozóknak és a közönségnek. A söröző 1985-ben az utóbbi években végzett színvonalas munkájáért védnöki táblát is kapott. Az Idegenforgalmi és Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetsége, valamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége által adományozott elismerést április 17-én leplezték le a sörözőben. A Balogh József által vezetett Borsodi kollektívája egyúttal Kiváló Üzlet elismerésben is részesült. Nem mellesleg a söröző egyik kedvelt és híres étke a tatár bifsztek volt... Az azóta eltelt évtizedekben a söröző helyiségében más profilú és berendezésű vendéglátóhelyek is működtek, sőt időnként az is megesett, hogy éppen nem volt benne semmi se. Napjainkban ismét van élet benne: a létesítmény a Zsibogóból ismert kínai éttermeként üzemel.

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

DBKL

2026. július 30., csütörtök

Volt egyszer egy Bocskai Étterem

Debrecenben 1957. szeptember 4-én jelent meg újsághír arról, hogy a Debreceni Vendéglátó Vállalat hamarosan megnyitja a Meteor Mozi mögött megépült új bérházban a Bocskai Éttermet, amely a cikk szerint a berendezésével a város nevezetességének ígérkezett. Az étterembe ugyanis Bocskai-korabeli bútorokat terveztek elhelyezni, a falat Bocskai István arcképe díszítette, s az éttermi részben speciális debreceni és hajdúsági ételeket szolgáltak fel. (Akkor még a régi Dobozy-temető volt a ház mögött.)

A mai Dobozi-lakótelep nyugati szélén kialakított vendéglő meg is nyílt, aztán december végén már arról volt olvasói panasz 25 család képviselőjének aláírásával a helyi lapban, hogy éjfél után is nagy a zaj, s az öttagú zenekar és a lakóház ablakai alatt ordibálók miatt nem lehet pihenni. Valamilyen javulás (beletörődés) történhetett, hiszen az éttermet nem zárták be, s vele párhuzamosan a sarki szomszédos talponálló Bocskai Büfé is üzemelt. Egy 1974-es Napló-újságoldalból az is kiderül (lásd összeállításunk végén), hogy az étteremnek volt egy Nimród Vadászterme is, ahol kiváló vadételeket is felszolgáltak. Mindemellett egy időben előfizetéses ebédet is lehetett fogyasztani a vendéglőben. Sőt, sokan emlékeznek az étterem épülete melletti újság- és virágárusító kis pavilonokra is. Végül az 1999 januári hirdetések között jelent meg olyan felhívás, amely eladásra kínálta a Benedek tér 5. szám alatti Bocskait. Az étterem napjainkban a Vasmacska nevet viseli, s a felirata szerint lottózó és söröző működik benne.

A Bocskai épülete 1958-ban

A fenti fotó 1958-ban készült a román emlékmű avatásán, és a háttérben természetesen már látható a Bocskai Étterem épülete. Fotó: Fortepan / Zsivkov Anita - Koós Árpád / Kocsis András fényképei

Nagyításért kattints a fotóra!

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:

DBKL

2026. július 11., szombat

A Csokonai Kávéház

Debrecen patinás épületeinek egyike a Kossuth utca 21. szám alatti ház, ahol az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is – írta a HB Napló. Mai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Aztán 1880-ban fogadóvá építették át, helyet adva benne sörözőnek, borozónak. Ady Endre valamikor 1897–98 táján hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Az Angol királynő történetéhez tartozik, hogy 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét. A ház csak 1940-ig élhette a fényes vendéglői életét, ezután az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11., szombat óta ismét kávéházi hangulat uralkodik a Kossuth utca 21. szám alatt. Ugyancsak e napon adták át az épület pincéjében a sörözőt és a borozót is.

A kávéház az 1981-es megnyitásakor. Fotó: HBN

A tudósítás kitér arra, hogy Hollósi László igazgató a megnyitó beszédében elmondta: szeretnék 1983-ig teljes egészében vendéglátó-ipari célokra átalakítani az épületet. Akkor már hozzákezdtek az éttermi rész, a szabadtéri terasz és a konyha kialakításához. A tervező Gellér Ferenc és Hadházi Árpád, a kivitelező a SZAKISZ és a hajdúnánási Építő Ipari Szövetkezet. A kávéházban a nyitáskor kapható volt kuglóf, briós, kávé, sült fagylalt, parfék, poharas krémek és különböző sütemények (csaknem bolti áron). A vállalat az akkor még létező Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalattal kötött szerződés alapján az új üdítőital-márkát, a Vikinget árusította. Mindemellett a vendégeket egyedi hangulatú borozó és söröző várta a nyolc-tízféle sörön kívül hideg és meleg szendvicsekkel, sör- és borharapókkal. A borozóban egri és Eger környéki borokat kínáltak. A kávézó, söröző és borozó hétmillió forintba került, az étterem, terasz és konyha elkészültével együttesen 20 millió forintot tett ki a beruházás. A kávéház naponta 8-tól 20 óráig, a borozó-söröző pedig 10-től 23 óráig tartott nyitva.

Élet az egykori hotelnél

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

Az 1950-es években

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. szeptember 22., kedd

2026. szeptember 15., kedd

2026. szeptember 9., szerda

2026. augusztus 7., péntek

2026. augusztus 6., csütörtök

2026. augusztus 3., hétfő

2026. július 30., csütörtök

2026. július 11., szombat