Keresés ebben a blogban

2023. december 10., vasárnap

Volt egyszer egy Margit-fürdő


Debrecen egyik legfantasztikusabb helye egy valóságos oázis volt a „nagy, poros alföldi városban”. Ez a Margit-fürdő, aminek festői létesítménye a mai Füredi úton (eredetileg Károly Ferenc József sugárúton) pompázott 12 holdon.

A Margit-fürdő főépülete. Külső fotók: Helytörténeti Fotótár

A vizes élmény- és gyógyparkot Szikszay Gyula, a gazdag földbirtokos és nagyvállalkozó építtette Szikszay Lajos tervei alapján. Tekintsd meg a teljes képgalériánkat itt:


Az 1888-ban felépített, csodálatos paradicsomot a feleségéről nevezte el a tehetős cívis. A Margit-fürdő rendelkezett a város első, sportolásra alkalmas medencéjével. Mellette férfi és női kádas és gőzfürdők, habfürdők, zuhanyzók, büfék, pihenőhelyiségek is kényeztették a vendégeket.


A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára Vekerdi Károly által feltöltött prospektusfotók tanúsága szerint a parkban a fürdőzőket egy lélegzetelállító strand is elkápráztatta. Ott nyáron biciklizni, télen korcsolyázni is lehetett.


A mai kor elvárásai szerint is lenyűgöző gazdagságban felszerelt fürdőben mindezeken kívül díszes előcsarnok, szobrok, valamint vízgyógyintézet is voltak. (Miként az alábbi régi térképen is látszik, a Margit szomszédságában az István Gőzmalom működött.)


Ugyanakkor „inhalatoriumot”, továbbá orvosi rendelőt, fodrászatot és manikűrt-pedikűrt is igénybe lehetett venni. Sőt, táncterem és színpad is szolgálta a művészeket és a közönséget.


De ez a kies földi mennyország rendelkezett masszőrszobákkal, vetkőzőtermekkel és páncélszekrényekkel is. Természetesen saját víztornyai, kazánjai és mosodái is működtek. A homokos strandon nemcsak medencék, hanem ugrótorony és tornaszerek is várták a kikapcsolódni vágyókat.


Hiszen a Margitot „a nagy, poros alföldi város tisztasága, egészségügye szolgálatába” állították. A birodalom érdekében Szikszay Gyula megegyezett a gőzvasúttársasággal, így ingyen utazhattak a járatokon azok, akik jegyet váltottak a feredőbe.


A megálló fél percnyi sétára volt tőle, ez pedig végképp a Margit javára fordította a versenyt a tégláskerti tóval szemben. A területen 1909. október 3-án munkásotthon nyílt, ami több szakszervezeti csoportnak és a szociáldemokraták irodájának is helye lett. Végül 1922-ben a Debreceni Munkás Otthon Szövetkezet 800 ezer koronáért megvásárolta a teljes ingatlant. Dr. Nagy Attila képeslapgyűjtő, helytörténet-kutató előadása szerint a fürdőrészt 1941-ben bontották el.


A II. világháborúban a munkásotthon épülete óriási károkat szenvedett; berendezése teljesen elpusztult, elkallódott és szétlopták, s az iratok zöme is odalett. A díszterem freskóit a katonai megszálláskor ellepte a füst, a házat pedig 75 százalékban romnak nyilvánították.


1956 elején még úttörők parádéztak benne, aztán 1964-ig a városi–járási munkásőrség székházaként működött. A páratlan paradicsom épületegyüttesét ezután bontották le, a helyén pedig négyemeletes lakóházak és játszóterek épültek.


A mai Szent László Plébániával és II. János Pál Pápa Intézettel szemközti ingatlanon, ahol a Margit pompázott, csupán egy munkásmozgalmi tábla tesz említést a néhai csodakertről. A fürdő emlékét azonban Szabó Magda megörökítette a Régimódi történet című regényében – a névadó Margit tudniillik az ő anyai nagyapjának a testvére: Jablonczay Margit.


Végül a munkásmozgalmi korszakból mutatunk felvételeket.

Az egykori fürdő és a munkástörzshely emléktáblája a Füredi úton, a Margit helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első az 1920-as években készült: az emberek a munkásotthon eddig nem látott épülete előtt állnak, amin a Munkásbank táblája is szerepel.


Az utolsó képen az intézmény parkjában üdülő gyerekek mosolyognak. Mindkét fotográfiát a Korok, emberek című könyvből ollóztuk, amit az MSZMP megyei bizottsága adott ki 1976-ban. Akkor azonban már jó 10 éve lebontották ennek az egykori földi mennyországnak az utolsó maradványait is...



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése