Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cserkész. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cserkész. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. augusztus 4., hétfő

Amikor a világ cserkészei megszállták Debrecent

Debrecen 1933 nyarán nagy megtiszteltetésben részesült: a gödöllői cserkész-világtalálkozóról több népes delegáció látogatott ide, zömmel augusztus 4-én és 9-én.


A fényes tömegrendezvényről Kedves Olvasónktól, Ribiczeyné Karalyos Réka Judittól kaptunk muzeális fotókat a családi gyűjteményükből.


A magazinunk Facebook-oldalának postázott ajándék kibontását a Nagyállomás régi palotájával kezdtük.

Nyitóképünk teljes méretben

A peronon debreceniek integetnek a vendégeknek a következő kópián is, és a másik irányból is feltárul a díszes főépület. Na de haladjunk tovább, hiszen sok gyönyörű kép készült a jeles eseményről!


A csoportban fiatal leányok is fogadták az egyenruhásokat, akik a világ minden tájáról sereglettek a gödöllői dzsemborira. A korabeli hoszteszek mögött a koronás címeres lobogó is kivehető a Nagyállomás homlokzatán.


A nemzetközi küldöttség a Ferencz József úton vonult végig, nem kis feltűnést keltve. A felvételen sorakozó kalmárházak majdnem mind ma is megvannak, csak éppen már nem pont ilyen állapotban.


A vendégsereg az újonnan kialakított Déri téren is megállt. A kalapos, rövid nadrágos látogatók körül szépszámú közönség gyűlt össze, s még a szintén akkoriban épült postaközpont ablakai is tele voltak kíváncsiskodókkal.


Ezen az ünnepségen ugyancsak nagy szerepet kaptak a népviseletbe öltözött menyecskék, akik lelkesen integettek és mosolyogtak a résztvevőkre. Ma már a kisgyerekek közül is csak kevesen élhetnek...


A csoport megkoszorúzta a Gályarabok emlékoszlopát is a Nagytemplom mögötti Emlékkertben. A kiváló fotó a sajátos cserkésztisztelgést is jól megmutatja.


A következő másolaton a 170-es csapat képviselőjét láthatjuk papírral a kezében (amin a beszéde vagy a forgatókönyv lehetett). A háttérben Bocskai szobra is látszik, s feltűnő a sok-sok növény is az akkor még gazdagon beültetett Emlékkertben.


A tikkadt pionírok a Nagyerdei Vigadóban olthatták szomjukat és éhüket. A kép tanúsága szerint napellenző nem volt a fejük fölött, ám fegyelmezetten várták a betevők felszolgálását.


nagyerdei fogadást örökítette meg a lenti dokumentum is. Ez azt is szemlélteti, hogy apácák és ápolónők is segítették a szervírozást, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy milyen volt az akkori frizuradivat a férfiak körében.


Ribiczeyné Karalyos Réka Judit családi archívumának köszönhetően azt is tudjuk, hogy a gödöllői világtalálkozóról jött cserkészek Hortobágyra is ellátogattak. Juditék kincsestárában csodás képeslapok is vannak abból az időből a pusztáról:


A másik üdvözlőkártya is a fővárosi Barasits Kiadó szép munkája. Ezen a fejést illusztrálják, míg az előzőn a népi öltözetet.


A debreceni Cserkész-tó története régi szép képekkel idelátogatva ismerhető meg.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. június 20., péntek

A hajdani debreceni csodálatos Cserkész-tó


Debrecen tégláskerti részének szélén hajdanán pazar vízi paradicsom tündökölt. Csónakázók és korcsolyázók sportoltak rajta, és persze nagy mulatságokat is tartottak ott. Az utolsó időszakban a cserkészek által működtetett oázis területe ma is beépítetlen, ám víz csak nagy esőzések után csillog rajta.

Remek jelenet az egykori tóparti életről

A rét megközelíthető a Déli sorról a régi vasúti gurító alagútjából, valamint a Gázvezeték utcai salakmotorpálya felől is. Ez utóbbin haladva régi kockaköves út fut a fák alatt az egykori tóhoz, a keresett helyen pedig a meder szegélye is felfedezhető.

A régi kőút. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

De nézzük a múltat! Zoltai Lajos leírása szerint ez a csónakázó anno a szőlőskertek közt keletkezett. Azoknak a posványos gödröknek, vízállásoknak az egyik legnagyobbika volt, amiknek a hasznosítására, eltüntetésére 1846-ban gondolt legelőször a városi hatóság.

Egy régi képeslapon

A tó területe a vasúti pályaudvar feltöltése (1855–57) előtt még nagyobb volt, az 1930-as években pedig 1 hold és 1200 négyszögöles. Ezen a szúnyogtenyésztő pocsolyás vízen (amit a szűcsök régóta nyersbőr mosására használtak) a nálunk még kevesek által ismert játék honosult meg: 1873 elején korcsolyázó egyletbe tömörültek a sport hívei. A következő év végén csónakázó egylet is alakult, és bérbe vették a várostól a tó használatát. Ettől fogva ez az iszaptól megtisztított, és kellőképpen felszerelt birodalom 25 éven át az ifjúság kedvelt kiránduló-, szórakozóhelye volt.

Itt csillogott anno a víztükör Fotó© Debreceni Képeslapok

Gyakran zajlottak le rajta lámpionok és fáklyák világításánál ünnepélyes versenyek, olykor pesti, bécsi vendégek részvé-telével – mígnem az 1800-as évek végén ,,a szép ősz bajuszt viselő öreg Szikszay József" felépíttetvén a menyéről elnevezett Margit-fürdőt, ennek téres udvarán korcsolyapályát is rendezett be, kényelmes melegedő csarnokkal, vendéglővel. A csónakázó egylet nem bírta a versenyt a Margit-fürdő jegével, ami már gőzvasúton is elérhető lett. A vasúti állomás újraépítésének és kibővítésének éppen akkor felvetett terve a csónakázó jövőjét is bizonytalanná tette. Az elmostohásodott körülmények miatt 1904-ben a csónakázó egylet feloszlott, s csakhamar követte példáját a korcsolyázó egylet is. A tavat a hozzátartozó földdel együtt 1905-ben évi 100 koronáért Szabó Sándor bérelte ki.

Fotó: Kassay Ernő, Csáthy Kiadó, Zempléni Múzeum

Az ő családja 1929-ig fenntartotta a csónakvállalatot. A tó partján kis nyári vendéglőt is nyitott. Sőt a természetes forrás vizével táplálkozó tó vizében halat is tenyésztett. Végül a Magyar Cserkész Szövetség vette bérbe a tavat. 1932. május 17-én a városi közgyűlés évi 1 aranypengő díjért engedte át a szövetségnek 1205 négyszögöl földdel együtt – úgy, hogy ott cserkészházat épített, kerítést készített, sőt gyümölcsöst ültetett, és vízi növényeket telepített.

Festői hely volt!

Az avatás 1932. október 2-án volt. Csanak József tervei alapján a cserkészek ezermesteri ügyességgel, kevés pénzecskéjükből – fogalmaz Zoltai Lajos – a céljaiknak megfelelő, valóban tetszetős külsejű tornyos hajlékot varázsoltak az új életre kelt csónakázó mellé... Amit a II. világháború után szüntettek meg, akárcsak például a csapókerti Kincses-tavat.

A tóterület a vasúti gurító hídjával. Fotó© Debreceni Képeslapok

A környéken egyébként nem a Cserkész-tó volt az egyetlen oázis, hiszen a közelében működött a Vértessy-strand és a Telegdi-fürdő is. Ezekről ebben az összeállításunkban láthatók régi fotók és leírások.

A Déli soron álló épületegyüttes. Fotó© Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. december 20., szerda

Régmúlt strandok, csodatévő csolnakázók

Debrecen hajdanán a fürdők és csónakázók városa volt. A déli részen működött a Vértessy, a Telegdy és a Cserkész, északon a nagyerdei, keleten a Kincses, középen pedig a Margit. Ezeken telente korcsolyázni is lehetett – és akkor még nem is szóltunk a Kassai úti Népfürdőről (1933), valamint a Kerekestelepi Strandról! Ne feledkezzünk meg a Fancsikai-tavakról, valamint persze a Vekeri-tóról, továbbá a Macsi Balcsiról se...

A pazar Cserkész-tó a tornyos csónakházzal. Fotó: Kassay Ernő, Csáthy Kiadó / Zempléni Képeslapmúzeum

A leges legpompásabb nyilvánvalóan a Margit-fürdő volt, ám mellette egy ideig a többi is nagy népszerűségnek örvendett. A Vértessy-strandról a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán.

A fantasztikusan gyönyörű Nagyerdei Strand 1940 körül, szintén Vértesi Ferenc feltöltésének köszönhetően

A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Nagyobb fotókért, a galéria megnyitásáért kattints a képre!

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár egy részlete az 1920-as évek elejéről
Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött pedig karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.”

Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt. 1919. július elején nyílt meg, és 1919. augusztus 16-án már Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg. A strand és a hozzá tartozó csónakázó a kastély közelében hullámzott. A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára.

A fantasztikus hangulatot és közösségi életet is remekül szemlélteti ez a páratlan dokumentum! (Fotó: Vértesi Ferenc családi archívumából)

A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol). A közkedvelt szakember nem mellékesen a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi a fürdőzők gyűrűjében
A Telegdi-sófürdőt Telegdi Kovács László hozta létre a szepesi birtokán (a mai repülőtér melletti városrészben). Zoltai Lajos nagyszerű leírása szerint a polihisztor Telegdi ügyvéd, lapszerkesztő, színházi felügyelő (intendáns) is volt, aki igen vállalkozó szellemű debreceni polgárként kártyagyárat, olaj- és szélmalmot is birtokolt.

Szepesi tanyáján, a Hosszúszék nevű lapos szélén 1876-ban néhány fürdőszobát építtetett, és azokat fűtőkazánnal, vendéglővel, táncteremmel is ellátva, közhasználatra bocsátotta. A tó (akárcsak a konyári) idült „bőrkütegek” és csúzos bántalmak ellen is sikeresen volt javallott. Mellette, szintén a II. világháború után szüntették meg azt a tavat, ami a régi vasúti gurító, a mai salakmotorpálya és Egyletkert utca között csillogott. Egykoron itt szőlőskertek feküdtek, s azok között keletkeztek aztán különféle tavak.

A Tégláskert egykori csolnakázója, a későbbi Cserkész-tó
Az 1860-as években ezen a „szúnyogtenyésztő pocsolyás vízen, amit a debreceni szűcsök régtől fogva nyersbőr mosására használtak, annak előtte nálunk kevesek által ismert, még kevesebbek által űzött szórakoztató, test-edző játék honosult meg”:

1873 elején korcsolyázó-egyletbe tömörültek a sport hívei, s a következő év végén csónakázóegylet is alakult. 
Sorsukat az pecsételte meg, hogy Szikszay József felépítette a Margit-fürdőt a Füredi úton. Több próbálkozás után a Debreceni IX. cserkészkerület 1932 májusától már jelképes évi egy aranypengőért kapta meg a tavat és a környező 1205 négyszögöl földet. A csapat 6100 pengőért cserkészházat épített, és 1,1 kilométernyi kerítést emelt, gyümölcsöst ültetett és vízi növényeket is telepített.

A néhai Kincses-tó. Fotó: Csapókerti kalendárium
Ugyanakkor a nagyerdei csónakázó- és korcsolyázó-tavat 1933-ban alakították ki Sajó István tervei szerint. A mai vízi ködszínház helyén lévő létesítményt eredetileg tölgyfák, szigetek és hidak is díszítették. Ennél kevésbé ismert, hogy a Csapókertben, annak is a Kincseshegy nevű, egykori övezetében is pompázott egy fantasztikus tó!

A mai Liget tér helyén terült el, és Vasas Gusztáv bérelte a várostól. Ő minden tavaszon hallal telepítette be, így egész nyáron lehetett pecázni benne. A parton állt a pihenőtanyája, télen ez volt a korcsolyázók melegedője. Egy Fipula János nevű fiatal csónakot épített, s azzal ringatóztak a tükrön. A jázmin- és vadrózsabokrokkal ölelt téren lampionok világítottak, s nyáron halvacsorás mulatságokat tartottak. II. világháború után, amikor Vasas Gusztáv meghalt, minden szemetet és hulladékot a tóba hordtak – emiatt kérték végül a vizes hely megszüntetését, így a bombázások törmelékeit is odavitték. A csapókerti Liget tér azonban ma is kedvelt helye a környéknek.


Lebontották a Kassai úti strandot, és nincs meg a Macsi Balcsi se... Megvan még az 1932-ben átadott fedett uszoda épülete a Nagyerdőben, ám sajnos évek óta az sem működik.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. december 6., szerda

A régi Cserkész-tó gyászos jelene és káprázatos múltja

A volt vizes paradicsom északkeleti szegélye 2023. december 6-án, háttérben a 24 emeletes ház és a hőerőmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben hajdanán pazar vízi paradicsom tündökölt a mai Déli sor és Gázvezeték utca közötti liget területén is. Csónakázók és korcsolyázók sportoltak rajta, és persze nagy mulatságokat is tartottak ott. Az utolsó időszakban a cserkészek által működtetett, ma is beépítetlen helyen víz már csak nagy esőzések után csillog – mint például 2023 végén. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A fotót a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk

A különös hangulatú helyen a rét megközelíthető a Déli sorról a régi vasúti gurító alagútjából, valamint a Gázvezeték utcai salakmotor-stadion felől is. Ez utóbbin haladva régi kockaköves út fut a fák alatt az egykori tóhoz, a keresett helyen pedig a meder szegélye is felfedezhető. Videónkban a tó területének és környékének 2023. december 6-i állapotát örökítettük meg:


Zoltai Lajos leírása szerint ez a csónakázó anno a szőlőskertek közt keletkezett. Azoknak a posványos gödröknek, vízállásoknak az egyik legnagyobbika volt, amiknek a hasznosítására, eltüntetésére 1846-ban gondolt legelőször a városi hatóság. A tó területe a vasúti pályaudvar feltöltése (1855–57) előtt még nagyobb volt, az 1930-as években pedig 1 hold és 1200 négyszögöles.

A fotót a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk

Ezen a szúnyogtenyésztő pocsolyás vízen (amit a szűcsök régóta nyersbőr mosására használtak) a nálunk akkor még kevesek által ismert játék honosult meg: 1873 elején korcsolyázóegyletbe tömörültek a sport hívei. A következő év végén csónakázóegylet is alakult, és bérbe vették a várostól a tó használatát. Ettől fogva ez az iszaptól megtisztított, és kellőképpen felszerelt birodalom 25 éven át az ifjúság kedvelt kiránduló- és szórakozóhelye volt.

Vizenyős rész a debreceni egykori Cserkész-tó mai északkeletii peremén, a távhőcsövek mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gyakran zajlottak itt lámpionos és fáklyás világításban ünnepélyes versenyek, olykor pesti, bécsi vendégek részvételével – mígnem az 1800-as évek végén „a szép ősz bajuszt viselő öreg Szikszay József
 felépíttetvén a menyéről elnevezett Margit-fürdőt, ennek téres udvarán korcsolyapályát is rendezett be, kényelmes melegedő csarnokkal, vendéglővel. A csónakázóegylet nem bírta a versenyt a Margit-fürdő jegével, ami már gőzvasúton is elérhető lett. A vasútállomás újraépítésének, bővítésének akkor felvetett terve a csónakázó jövőjét is bizonytalanná tette. A mostohásodó körülmények miatt 1904-ben a csónakázóegylet feloszlott, s csakhamar követte példáját a korcsolyázó is.

A cserkészek által kialakított, gyönyörű birodalom. Fotó: Kassay Ernő, Csáthy Kiadó, Zempléni Múzeum

A tavat a hozzátartozó földdel együtt 1905-ben évi 100 koronáért Szabó Sándor bérelte ki. Az ő családja 1929-ig tartotta fenn a csónakvállalatot. A tó partján kis nyári vendéglőt is nyitott. Sőt, a természetes forrás vizével táplálkozó tó vizében halat is tenyésztett. Végül a Magyar Cserkész Szövetség vette bérbe a tavat. 1932. május 17-én a városi közgyűlés évi 1 aranypengő díjért engedte át a szövetségnek 1205 négyszögöl földdel együtt – úgy, hogy ott cserkészházat épített, kerítést készített, gyümölcsöst ültetett, és vízi növényeket telepített.

Remek jelenet az egykori tóparti életről

Az avatás 1932. október 2-án volt. Csanak József tervei alapján a cserkészek ezermesteri ügyességgel, kevés pénzecskéjükből – fogalmaz Zoltai Lajos – a céljaiknak megfelelő, valóban tetszetős külsejű tornyos hajlékot varázsoltak az új életre kelt csónakázó mellé... Amit a II. világháború után szüntettek meg, akárcsak például a csapókerti Kincses-tavat. A környéken egyébként nem a Cserkész-tó volt az egyetlen oázis, hiszen a közelében működött a Vértessy-strand és a Telegdi-fürdő is. Ezekről ebben az összeállításunkban láthatók régi fotók és leírások.

A Déli sor és a Gázvezeték utca közötti egyik út 2023. december 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Távhőobjektum az egykori Cserkész-tó területén, 2023. december 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. augusztus 4., péntek

Az 1933-as cserkészdzsembori


Debrecen 1933 nyarán nagy megtiszteltetésben részesült: a gödöllői cserkész-világtalálkozóról több népes delegáció látogatott ide, zömmel augusztus 4-én és 9-én. A fényes eseményről Ribiczeyné Karalyos Réka Judittól kaptunk muzeális fotókat a családi gyűjteményükből.


A magazinunk Facebook-oldalának postázott ajándék kibontását a Nagyállomás régi palotájával kezdtük. A peronon debreceniek integetnek a vendégeknek a következő kópián is, és a másik irányból is feltárul a díszes főépület.Na de haladjunk tovább, hiszen sok gyönyörű kép készült a jeles eseményről!


A csoportban fiatal leányok is fogadták az egyenruhásokat, akik a világ minden tájáról sereglettek a gödöllői dzsemborira. A korabeli hoszteszek mögött a koronás címeres lobogó is kivehető a Nagyállomás homlokzatán.


A nemzetközi küldöttség a Ferencz József úton vonult végig, nem kis feltűnést keltve. A felvételen sorakozó kalmárházak ma is megvannak, csak éppen már nem pont ilyen állapotban.


A vendégsereg az újonnan kialakított Déri téren is megállt. A kalapos, rövid nadrágos látogatók körül szépszámú közönség gyűlt össze, s még a szintén akkoriban épült postaközpont ablakai is tele voltak kíváncsiskodókkal.


Ezen az ünnepségen ugyancsak nagy szerepet kaptak a népviseletbe öltözött menyecskék, akik lelkesen integettek és mosolyogtak a résztvevőkre. Ma már a kisgyerekek közül is csak kevesen élhetnek...


A csoport megkoszorúzta a Gályarabok emlékoszlopát is a Nagytemplom mögötti Emlékkertben. A kiváló fotó a sajátos cserkésztisztelgést is jól megmutatja.


A következő másolaton a 170-es csapat képviselőjét láthatjuk papírral a kezében (amin a beszéde vagy a forgatókönyv lehetett). A háttérben Bocskai szobra is látszik, s feltűnő a sok-sok növény is az akkor még gazdagon beültetett Emlékkertben.


A tikkadt pionírok a Nagyerdei Vigadóban olthatták szomjukat és éhüket. A kép tanúsága szerint napellenző nem volt a fejük fölött, ám fegyelmezetten várták a betevők felszolgálását.


A nagyerdei fogadást örökítette meg a lenti dokumentum is. Ez azt is szemlélteti, hogy apácák és ápolónők is segítették a szervírozást, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy milyen volt az akkori frizuradivat a férfiak körében.


Ribiczeyné Karalyos Réka Judit családi archívumának köszönhetően azt is tudjuk, hogy a gödöllői világtalálkozóról jött cserkészek Hortobágyra is ellátogattak. Juditék kincsestárában csodás képeslapok is vannak abból az időből a pusztáról:


A másik üdvözlőkártya is a fővárosi Barasits Kiadó szép munkája. Ezen a fejést illusztrálják, míg az előzőn a népi öltözetet.


No de, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, van ám fotónk arról is, amin cserkészek pózolnak egy hortobágyi pásztor körül. Az előtérben heverő kupac alapján feltételezhetjük, hogy az alkalmi kompánia egy istálló ajtajában állt össze. Ez azonban minden bizonnyal egyiküknek se okozott gondot, hiszen mindannyian a természet nagy ismerői és a túlélés nagymesterei!
A debreceni Cserkész-tó története régi szép képekkel idelátogatva ismerhető meg.


DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!