Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:
A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma
Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.
Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma
Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1921. május 21-én nyílt meg.
A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:
A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.
Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen
legrégebbi strandja hol máshol is lehetne, mint a Nagyerdő öreg
fái alatt? Generációk kedvence ez a hely, ahol sok ezren tanultak
meg úszni, sültek pirosra, készültek az érettségire, vagy éppen
ismerték meg életük párját.
A strand trambulinja, 1955. A képet Vértesi Ferencnek köszönjük
A
Simonyi óbester kezdeményezésére létrehozott, hajdani
fürdőházunk nagy utat tett meg, amíg egyre sürgetőbb lett az átépítése,
korszerűsítése.
Ebben az összeállításban a fénykorból és a végnapokból mutatunk be képeketaz egykori fürdőről.
Az 1973-ban átadott tetőnapozós szolgáltatóház. Fotó: HBN
A Pallagi úti épületek esti fényei 1973-ban. Fotó: Tulok Ferenc
Az
1900-as évek közepén ez a látvány tárult fel a strandbelső felől a fedett uszoda és a kádfürdő környékén. A képeslap Bakó Irén ajándéka, köszönet
érte.Fotó:
Barasits Kiadó
A strand
az 1950-es évek végén is még nagyon népszerű volt. Ez a
felvétel a víztorony kupolájától készült. Fotó: Járai Rudolf
Na de vissza a múltba, a következő üdvözlőkártya már az előzőhöz képest ellenkező irányból mutatja a hajdani pancsoló melletti termál medencét – sok növénnyel, tarka
kabinajtókkal és piros víztoronykupolával. Fotó:
Tulok Ferenc
Szintén
egy idillikus emlék a termál medencéről, abból az időből,
amikor még fűzfás szigetek adtak árnyat a lubickolóknak. Fotó:
70872-PANNÓNIA, 1967
A
klinikák felőli öltözőépület mögött, az 1960-as évektől
gondozott parkban relaxálhattak a vendégek. Bent büfé, bazár, fodrász, emeleti mozi és tetőnapozó is volt. Fotó:
Csobaji Előd
Ilyen volt a kétméteres versenymedence az öltözőépületnél:
A Nagyerdei Strand úszó-, gyógyvizes és dögönyözős medencéit 1973 és 1978 júliusából, a városi könyvtár felvételein az alábbi képeken idézzük fel. További csodás képekben a kezdetektől innen és a többi strandunk emlékeivel erre a képösszeállításra látogatva gyönyörködhetünk.
Az
úszómedence mellett voltak a gyermekmedencék és a
hullámmedence. A dátum szerint 1980-as képeslapon még az azóta
leszerelt csúszda is látható. Fotó: Csobaji Előd
Elérkeztünk
a trambulinos (négyméteres) medencéhez és a párjához, ami
szintén egy pancsoló volt. 2002-ben mindkettőt
betemették, s a helyükön nyílt meg az élményfürdő. Fotó:
Horváth Zoltán
Az
iménti medence hátsó széle a fedett uszoda és a régi vigadó
felől. Az 1964-es pecsétet viselő felvételen még egy láblógatós
napozófal szeli ketté a medencét. Ezt később kiszedték, és
beüzemelték a szép emlékű dögönyözőt, melynek vízágyúi a
2002-es élményfürdő-építésig működtek. Fotó:
Bakonyi Béla
Ha érdekelnek további régi szép képek a strandról, akkor látogass ide.
Ma itt van az élményfürdő. Fotó / Kiadó: Városi Tanács VB Műv. Oszt.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:
A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma
Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.
Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma
Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.
A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:
A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.
Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A mérsékelten meleg nyári délelőttön tett látogatásunkkor az öltözőépület felőli pancsoló is működött, s már messziről érződött a fincsi víz jellegzetes illata.
Jöjjön pár kép a termál medencéről! Mielőtt bárki szóvá teszi, hogy „milyen kevesen vannak”, leszögezzük: a délelőtti ottjártunkkor csak mérsékelten nyárias hőmérséklet volt.
A sok szobor közül a főépület tövében megbújó kis alkotást is lencsevégre kaptuk. Utána az úszómedencét beborító bárányfelhőket is megcsodálhatjuk. Kellemes időutazást!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
