 |
| 2025. február 26-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
A család leszármazottjától, Vértesi Ferenctől korábban megtudtuk: „Eredetileg Balogh és Vértessy Kastély megnevezés illeti. A Balogh és Vértessy Közkereseti Társaság tulajdonában volt az államosításig (1904-től 1952-ig) a kastély közelében működő téglagyárral együtt. A kastély 182 éves. Szakemberek szerint Ybl Miklós vagy közeli munkatársai tervezhették. A tulajdonos a sír széléről hozta vissza az építményt! Szerencsére kiváló anyagból és kiváló tervek szerint épült annak idején a kastély, és ellen tudott állni az időjárásnak, de megjegyzem, hogy az ártó kezek is sokat rontottak az épületen. Szerencsére műemléki védettség alatt áll, ami jelentős segítséget adott a rendbehozásához. A műemléki védettség megszerzése, engedélyeztetése a jelenlegi tulajdonos és a rekonstrukciós tervek elkészítőjének kitartó munkáját dicséri!” Sajtóhírek szerint a külső-belső renoválás eredményeként az anno Somogyi József által építtetett kúriában rendezvénytér lesz, és a parkot is rendbe teszik. A tetőépítés mozzanatai itt idézhetők fel a Jánó József mestertől kapott fotókkal. A helyről és réges-régi eseményeiről az alábbi galériánkban csodálhatók meg Vértesi Ferenctől kapott muzeális felvételek:
A névadó Vértessy-féle vállalkozás téglagyára 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött. A Vértessy-strandot (mely Debrecen első szabadstrandjaként nyílt meg 1919 július elején) a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A hely, a család és a fürdő története idelátogatva ismerhető meg sok régi képpel. Vértesi Ferenc tájékoztatott arról is, hogy a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part volt, míg a strand területét kabinsor zárta. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval; a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek voltak. A vállalkozás nemcsak a téglagyárat és a strandot működtette, hanem hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet is folytatott. A szemét elhelyezésére szintén a téglagyári kubikgödröket hasznosították. A kastélyban az államosítás után DIK-lakások voltak, majd pedig évtizedeken át hajléktalantanyaként, egyre kifosztottabban pusztult Debrecen déli határában. No de ez szerencsére már a lezárt múlt!
 |
| Tető nélkül, 2021 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Kapcsolódó összeállításaink:
- Feltámad a Sámsoni úti reneszánsz romkastély
- Megszépült az Apollo Mozi épülete
- Lehull a lepel az Arany ember Piac utcai palotájáról?
- Renoválták a Kossuth utcai Kis Orbán-házat
- Kívül-belül megújult a nagyerdei Régi Vigadó
- Gyönyörű lett az Angol Királynő Hotel palotája
- Az átépített Csokonai Színház
- A diósgyőri vár rekonstrukciója
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése