Volt egyszer egy Vértessy-strand

Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:

A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1921. május 21-én nyílt meg.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:

A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:

• A hajdani Margit-fürdő 
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• Az ős Vekeri-tó
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben
• A Telegdi-sófürdő
• A Cserkész-tó
• A Kincses-tó
• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A Keleti-főcsatorna
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó

Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi Nagyerdőnk 18 gyönyörű képeslapon

A debreceni Nagyerdő 1900-as évek elején megörökített arcairól töltötte fel régi képeslapjai másolatait magazinunk Facebook-oldalára Kedves Olvasónk, Vértesi Ferenc a gyűjteményéből.

A fenti képen Nagyerdei Strand látható a Simonyi úton, a következőn a régi csónakázó tündököl.

Híres vendéglő volt a Dobos-pavilon is a mai fedett uszoda helyén.

A kirándulókat gőzvonat szállította az erdőbe a villamosítás előtti időkben.

A hajdani képeslapok a Leveles Csárda korábbi épületeit is megörökítették.

A fák természetesen visszatérő témák a XX. század eleji üdvözlőkártyákon.

A Simonyi útról is sok szép képeslap készült, alább ötös fogattal, valamint villamossal is látható.

1934 nyarán a Nagyerdei Stadion is megnyílt.

Akkor már működött a csodálatos Nagyerdei Strand is.

Az orvostudományi egyetem főépületét IV. Károly király avatta fel, s a palota előtt állt Tisza István szobra.

A képeslapokon Pallagra is eljuthattunk képzeletben, ahol a gazdasági akadémia pompázik.

Az utolsó gyönyörű képeslapokon a réges-régi Régi Vigadót idézzük meg. Jó múltidézést Mindenkinek!

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• Az Egyetem téri szökőkút régi díszfényei
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei strandmozi
• A nagyerdei fedett uszoda
• A hullámfürdő utolsó napjai
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A franciakert felfedezése
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• Az egyetemi templom toronyórája
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Az orvospalota avatása
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben

Volt egyszer egy Vértessy-strand, ahol 106 éve az első debreceni úszóverseny zajlott

Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:

A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:

A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:

• A hajdani Margit-fürdő 
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• Az ős Vekeri-tó
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben 
• A Telegdi-sófürdő 
• A Cserkész-tó 
• A Vértessy-strand 
• A Kincses-tó
• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A Keleti-főcsatorna
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó

Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 105 éve volt az első debreceni úszóverseny

Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg ma 105 esztendeje, 1919. augusztus 16-án.

A főhomlokzat 2024. április 7-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mutatjuk fent a szépségét egyre inkább visszanyerő patinás épület friss fotóját, de aztán természetesen korabeli felvétellel is szolgálunk az alábbiakban...

A strand és a téglagyár az 1920-as évek elején

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:

A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Debrecen pedig nem mellékesen hajdanán a fürdők és csónakázók városa volt. A déli részen működött a Vértessy, a Telegdy és a Cserkész, északon a nagyerdei, keleten a Kincses, középen pedig a pazar Margit. Ezeken telente korcsolyázni is lehetett – és a Kassai úti Népfürdőről akkor még nem is szóltunk. Róluk sok régi fotóval idekattintva is olvasható összeállításunk.

Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

100 éves fotók a városról (2.)

Debreceni múltidéző sorozatunk első részében a cívisváros XX. század eleji arcára csodálkozhattunk rá, s ezúttal is ebben a korban maradunk, mégpedig Vértesi Ferenc kollekciójának legpompásabb másolatait csillantjuk meg.

A fenti kártyán a nagyerdei Dobos-pavilon tündököl (1885-től 1921-ig állt a fedett uszoda helyén), míg a következő lapon a helyi kisvasutat ismerhetjük meg az 1911-es villamosítás előtti időkből. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

Maradva a Nagyerdő környékén, íme egy szép relikvia az ötös fogatról. A parádés kocsit (és egy villamost) a Simonyi úton örökítették meg az akkori sok fa között.

A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára Vértesi Ferenc egy olyan fotót is posztolt, amin az előbbinél is hihetetlenebb arcát láthatjuk az útnak. Mindenhol fa, jobbról pedig kisvonat várakozik.

Magazinunk olvasói ezennel a Kassai úti campus eredeti rendeltetésére is rácsodálkozhatnak. Az épületegyüttes ugyanis huszárkaszárnya volt.

Az alábbi üdvözlőkártyát azért választottuk, hogy mindenki láthassa, hajdanán milyen dús liget burjánzott a Reformáció emlékkertjében. A dátum: 1900. Ég és föld a mai növényzethez képest...

Akkoriban Csokonai szobrának környezete is sokkal zöldebb volt. Az alkotás a Kollégium mellett állt, a mai új városháza helyén pedig az intézmény oktatói lakóházai sorakoztak.

Továbbhaladva a Kossuth (előzőleg Nagy-Cegléd) utcára, az 1865. október 7-én megnyitott Csokonai Színházat kereshetjük fel, ami 1915 óta viseli a poéta nevét. Az itt még megcsodálható, díszes kerítését, melyet rég lebontottak, az István Gőzmalom lakatosai készítették.

A teátrummal szemben az Angol Királynő Szálló állt. A ma is meglévő épület híres terme volt a „Bunda”, ahol Ady Endre is sokat időzött. A Vértesi Ferenctől kapott képeslapmásolat szerint a helyiségben ilyen freskók szolgálták az otthonosságot és a felhőtlen kikapcsolódást:

Következik egy olyan fotó, amin ismét kisvonat pöfékel – de már a belvárosi Frohner Szállónál. A sínek kiágaztak a főutca két szélére, a Kistemplomot pedig még toronysisak ékesítette.

Az előző helytől továbbmenve kifelé, a Killer-házhoz értünk, ahol bank, bútorüzlet és -műhely is működött. Ma ebben található a Benedek-könyvtár is. De mi lehet a középen előugró épület?

Vértesi Ferenc képeslapjairól a fenti kérdésre is választ kapunk. Egy másik Szálloda, a Royal állt ott. A fejedelmi fogadót 1944-ben bombázták szét (mellette a nagy zsinagóga).

Még egy dokumentum a Royalról. A mai Petőfi téren kb. itt áll a Petőfi-szobor. Érdekesség, hogy a park 2012-es talajmunkái idején a szobor mögött láthatók voltak a földben a szálloda pincemaradványai!

Ezennel pedig megérkeztünk a régi Nagyállomáshoz. A fenséges palotát Pfaff Ferenc tervezte, és 1902. július 14-én nyitották meg. Az 1944-esbombázásokban megsérült, de nem helyrehozhatatlanul. Mégis lebontották, s a pályaudvar mai épületegyüttese 1961. augusztus 20-án nyílt meg.

Van egy másik szemléletes képeslapunk is Vértesi Ferencnek köszönhetően. Ez a felvétel sem igényel külön magyarázatot, elég csak csendben, hosszan csodálni... (Folytatjuk.)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!