Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: énekes. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: énekes. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 20., vasárnap

Akiért a harang szól: Deák Bill Gyula

Debrecenben is megannyi koncertet adott Deák Bill Gyula blues énekes, a HBB egykori tagja hosszú pályafutása során a bandájával a cívisváros különféle bulihelyein, például a Debreceni Jazz Napokon, önálló fellépéseken, Campus Fesztiválokon, valamint a Járműjavító művházában is. A rendkívüli, egyedi hangi adottságokkal megáldott előadóművészt (Budapest, 1948. november 8. – Zalaegerszeg, 2026. szeptember 17.) sajnos éppen a napokban veszítettük el 77 éves korában. Emiatt is mellbevágó, hogy Debrecen több helyén e cikk megjelenésekor még láthatók azok a közterületi világító plakátok, melyek a Kölcsey Központba hirdették a fellépését 2026. november 20-ra. Ezek a reklámok ugyanakkor tanulságosak is, hiszen arra késztetik az embereket, hogy álljanak meg egy kicsit, gondolkodjanak el, és egy röpke elcsendesedéssel adózzanak az elhunyt kedvencek és szerettek emlékének. Deák Bill Gyulát 2026. szeptember 30-án 13 órától helyezik örök nyugalomra a budapesti Új köztemetőben. 

Árpád téri mementó. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Kopaszkutya, 1980. (Fortepan, UrbánTamás)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 8., hétfő

Karády Katalin Debrecenben

Debrecenben is óriási volt már 1940-ben a „Karády-láz”, amikor Karády Katalin, az ünnepelt díva végre először lépett fel a cívisvárosban. A máskor is Debrecenben szereplő előadóművész 1990. február 7-én hunyt el New Yorkban, visszavonultan. Debrecenben a Karády Katalint Kedvelők Klubja mellett 2017 óta a Bajcsy utcában emléktábla őrzi a nevét, sőt Bakó Endre 2019-ben könyvet is írt róla, melynek címe: Karády-láz Debrecenben.


A haonon megjelent korábbi cikkem szerint az 1910. december 8-án született Karády Katalin 1940-ben még csak egy „haknibrigáddal” jött a cívisvárosba. A Csokonai Színházban lépett fel, de a műsorát a rádióban és a szemközti Angol Királynő Szálló hangszóróiban is sugározták. Elmondása szerint addig se Debrecenben, se vidéken soha nem járt, pedig a világot már beutazta. Beleznay Unger István visszahívta a teátrumba, s végül a tervezett két produkció helyett hármat kellett adni a hatalmas közönségigény miatt. Karády Katalin 1943-ban az Aranybikában lakott, és a hollywoodi sztárokhoz hasonlóan egy amerikai limuzinnal gördült be, óriási felhajtás kíséretében. Kétezer pengőért lépett fel, ami akkor egy kistisztviselő éves fizetése volt, és 6 ezer pengőért már házat lehetett venni. A színházhoz rendőrt kellett hívni, mivel az emberek összevesztek a jegyeken. A művésznő egyébként akkor és máskor se nyilatkozott a magánéletéről, de ezt leszámítva őszintén és kedvesen válaszolt a kérdésekre. Mégis, az elutazása után az addig őt dicsérő lapok is hirtelen szekálni kezdték. Az ellene felhozott kifogások között még az is szerepel, hogy mikrofonba énekel. Ugyanakkor a Debreceni Újság – Hajdúföld nevű orgánum amiatt is szidta, hogy „többször megsértette” a zsidótörvényt.

Karády Katalin 1940-ben. Fotók: Wikipédia

Bakó Endre, a Karády-láz Debrecenben című könyv szerzője felelevenítette azt is, hogy a németek Karády Katalint és a vőlegényét, Ujszászy István tábornokot is elfogták. A férfit meggyilkolták, Karády Katalint hónapokig fogva tartották, megkínozták, és a fogát is kiverték. A legjobb barátnőjével, Frank Irma kalapossal 1950-ben disszidált több országon keresztül az USA-ba. Az itthon maradt hozzátartozóit kitelepítették, és az édesanyja bele is halt a megaláztatásokba. Karády Katalin a tengerentúlon egy kalapszalont vezetett, visszavonultan élt, és nem vállalt fellépéseket. 1990. február 7-én hunyt el. Bakó Endre irodalomtörténésztől tudjuk azt is, hogy Karády Katalin imádta a kalapokat, így nem véletlen, hogy egy kalapos volt a legjobb barátja. A filmbeli jelenetben is úgy tudta feltenni a kalapot, hogy megőrültek a nézők, s a frizuráját, öltözékét nagyon sokan utánozták. Pedig Karády Katalin ennél sokkal több volt, hiszen emberségből is megannyi dicső tettet mutatott, és például a lakásán bújtatta a megmentett zsidókat, köztük gyerekeket. Ezért a Világ Igaza kitüntetést is kiérdemelte.
Karády Katalin egy kőbányai, hétgyerekes, sváb családban született 1910-ben, és az eredeti neve Kanczler Katalin. Fiatalított magán, és azt állította, hogy 1912-ben látta meg a napvilágot. Szintén csalt azzal is, hogy szerinte 16 évesen ment feleségül Varga Dezső adótisztviselőhöz, hiszen valójában ekkor már 20 éves volt. Hat évvel később elhatározta, hogy színészetet fog tanulni, s ebben ösztönözte a későbbi menedzsere, Egyed Zoltán színházigazgató is, akinek nagy szerelme volt. Beiratkozott Aczél Annához, a Nemzeti Színház örökös tagjának a tanodájába is, és ott is hamar kiderült, hogy nagyon tehetséges. Ennek köszönhetően azt is elérték, hogy felléphessen Jób Dániel színházában, majd a Pesti és a Vígszínházban is szerepeket kapott. Az igazi áttörést Zilahy Lajos 1939-es filmje, a Halálos tavasz hozta meg a számára, hiszen a mű óriási siker lett, és az országos hírnevének köszönhetően még a kabarékban is ő volt a téma. Nem meglepő tehát, hogy Debrecenben is óriási érdeklődés mutatkozott iránta.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. február 9., vasárnap

35 éve hunyt el Karády Katalin, akinek már az 1940-es első debreceni fellépése is óriási szenzáció volt

Debrecenben is óriási volt már 1940-ben a „Karády-láz”, amikor Karády Katalin, az ünnepelt díva végre először lépett fel a cívisvárosban. A máskor is Debrecenben szereplő előadóművész 35 éve, 1990. február 7-én hunyt el New Yorkban, visszavonultan. Debrecenben a Karády Katalint Kedvelők Klubja mellett 2017 óta a Bajcsy utcában emléktábla őrzi a nevét, sőt Bakó Endre 2019-ben könyvet is írt róla, melynek címe: Karády-láz Debrecenben.


A haonon megjelent korábbi cikkem szerint az 1910. december 8-án született Karády Katalin 1940-ben még csak egy „haknibrigáddal” jött a cívisvárosba. A Csokonai Színházban lépett fel, de a műsorát a rádióban és a szemközti Angol Királynő Szálló hangszóróiban is sugározták. Elmondása szerint addig se Debrecenben, se vidéken soha nem járt, pedig a világot már beutazta. Beleznay Unger István visszahívta a teátrumba, s végül a tervezett két produkció helyett hármat kellett adni a hatalmas közönségigény miatt. Karády Katalin 1943-ban az Aranybikában lakott, és a hollywoodi sztárokhoz hasonlóan egy amerikai limuzinnal gördült be, óriási felhajtás kíséretében. Kétezer pengőért lépett fel, ami akkor egy kistisztviselő éves fizetése volt, és 6 ezer pengőért már házat lehetett venni. A színházhoz rendőrt kellett hívni, mivel az emberek összevesztek a jegyeken. A művésznő egyébként akkor és máskor se nyilatkozott a magánéletéről, de ezt leszámítva őszintén és kedvesen válaszolt a kérdésekre. Mégis, az elutazása után az addig őt dicsérő lapok is hirtelen szekálni kezdték. Az ellene felhozott kifogások között még az is szerepel, hogy mikrofonba énekel. Ugyanakkor a Debreceni Újság – Hajdúföld nevű orgánum amiatt is szidta, hogy „többször megsértette” a zsidótörvényt.

Karády Katalin 1940-ben. Fotók: Wikipédia

Bakó Endre, a Karády-láz Debrecenben című könyv szerzője felelevenítette azt is, hogy a németek Karády Katalint és a vőlegényét, Ujszászy István tábornokot is elfogták. A férfit meggyilkolták, Karády Katalint hónapokig fogva tartották, megkínozták, és a fogát is kiverték. A legjobb barátnőjével, Frank Irma kalapossal 1950-ben disszidált több országon keresztül az USA-ba. Az itthon maradt hozzátartozóit kitelepítették, és az édesanyja bele is halt a megaláztatásokba. Karády Katalin a tengerentúlon egy kalapszalont vezetett, visszavonultan élt, és nem vállalt fellépéseket. 1990. február 7-én hunyt el. Bakó Endre irodalomtörténésztől tudjuk azt is, hogy Karády Katalin imádta a kalapokat, így nem véletlen, hogy egy kalapos volt a legjobb barátja. A filmbeli jelenetben is úgy tudta feltenni a kalapot, hogy megőrültek a nézők, s a frizuráját, öltözékét nagyon sokan utánozták. Pedig Karády Katalin ennél sokkal több volt, hiszen emberségből is megannyi dicső tettet mutatott, és például a lakásán bújtatta a megmentett zsidókat, köztük gyerekeket. Ezért a Világ Igaza kitüntetést is kiérdemelte.
Karády Katalin egy kőbányai, hétgyerekes, sváb családban született 1910-ben, és az eredeti neve Kanczler Katalin. Fiatalított magán, és azt állította, hogy 1912-ben látta meg a napvilágot. Szintén csalt azzal is, hogy szerinte 16 évesen ment feleségül Varga Dezső adótisztviselőhöz, hiszen valójában ekkor már 20 éves volt. Hat évvel később elhatározta, hogy színészetet fog tanulni, s ebben ösztönözte a későbbi menedzsere, Egyed Zoltán színházigazgató is, akinek nagy szerelme volt. Beiratkozott Aczél Annához, a Nemzeti Színház örökös tagjának a tanodájába is, és ott is hamar kiderült, hogy nagyon tehetséges. Ennek köszönhetően azt is elérték, hogy felléphessen Jób Dániel színházában, majd a Pesti és a Vígszínházban is szerepeket kapott. Az igazi áttörést Zilahy Lajos 1939-es filmje, a Halálos tavasz hozta meg a számára, hiszen a mű óriási siker lett, és az országos hírnevének köszönhetően még a kabarékban is ő volt a téma. Nem meglepő tehát, hogy Debrecenben is óriási érdeklődés mutatkozott iránta.
További portréink sok fotóval és reprodukcióval:

Jávor Pállal 1941-ben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!