Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: püspöki palota. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: püspöki palota. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 26., vasárnap

Utolsó képek a Bika melletti lebontott házakról


Debrecen felejthetetlen üzletsora az Aranybika Hotel és a Hatvan utca sarka (püspöki palota) közötti régi házakban működött a Vörös Hadsereg útja 1. és 9. szám közötti épületekben, melyek helyén később a szálloda új szárnya és az Unió Áruház tömbje épült meg.


Ezeket a boltokat fotózta le a mai Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének akkori munkatársa, Rudas István azzal a céllal, hogy ily módon megőrizze az utókornak a belső tereiket és a külső arculatukat. Hálásak lehetünk neki!


A muzeális jelentőségű dokumentumok révén feltárulnak a korabeli klasszikus berendezések, s újra megelevenednek a régi barátságos ruha-, hangszer-, csemege- és más bolthelyiségek és azok közönsége.


A boltok üzemeltetői és Rudas István fotóriporter akkor már tudták, hogy szanálni fogják az épületeket.


Ez 1973-ban következett be, amikor is a nevezetes épületsort az április 26-án, május 10-én és 23-án végrehajtott három robbantással távolították el. A most megosztott felvételek 1972 decemberében születtek.


Sokan őriznek szép emlékeket az itteni Vörös Meteor Sportpályáról is, ahol telente korizni is lehetett.


Béke poraikra!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Bontás után építés. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1975

2026. március 16., hétfő

Ősi debreceni helyünk, a Hatvan utca


Debrecenben a Hatvan utca a Kossuth teret és a Segner teret köti össze.
Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A püspöki palota. Fotó© Debreceni Képeslapok

Más megközelítés szerint a Hatvan utca a püspöki palotától halad nagyjából a Hidas Presszóig.

A Hatvan utca elejének páratlan oldala. Fotó© Debreceni Képeslapok

A Hatvan utca páratlan oldalának elején lévő mai épületekről ebben az összeállításunkban találhatók további fotóink. Az utcáról készített videónk itt tekinthető meg.

Itt volt a Csokonai-ház. Fotó: Fortepan, Fóris Gábor, Vastagh Miklós, 1936

1973 őszéig itt, a Hatvan utcán végigfutva, az Aranybika és Nyulas között közlekedett az emlékezetes 5-ös villamos is.

A páratlan oldal a Csokonai-háznál. Fotó© Debreceni Képeslapok

A Debrecen utcanevei című, 1984-es könyv szerint (amit dr. Nábrádi Mihály szerkesztett) először a városi tanács 1547–57. évi jegyzőkönyvében olvashatunk róla ,,platea Hatvan" formában, latinul.

A Hatvan utca 6. szám. Fotó© Debreceni Képeslapok

Ez a mű, valamint Tóth Pál Debreceni utcanevek című könyve is kitér arra, hogy az utcának 30–30 háza volt, és erről is kaphatta a nevét.

1905-ben postázott képeslap a Hatvan utcáról

Szintén sokan tudják, hogy a Hatvan utca is kifelé szélesedik. Ennek oka az állattartás és -terelés idejébe vezethető vissza, amikor reggelente a városból ki, esténként pedig hazavonultak a jószágok...

A páros oldal eleje. Fotó© Debreceni Képeslapok

A nevezett két helytörténeti dolgozat ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy innen a Hortobágyon és a tiszafüredi réven át jutott az utazó a Tisza túlsó partjára, majd Hatvanon keresztül Pestre.

1906, a mai postapalota és Államkincstár helyén

A fenti rész már a postapalotával

Ennek a fent említett országútnak, mely Pest városába a Hatvani kapun át vezetett, volt fő állomása Hatvan. Az út Debrecenben található szakasza minden bizonnyal emiatt is kapta a Hatvan utca nevet.

Itt volt Csokonai szülőháza. Fotó© Debreceni Képeslapok

A mai Hatvan utcát korábban Nagy-Hatvan utcának, a Jókai utcát pedig Kis-Hatvan utcának nevezték.

Hatvan utca 4–12. Fotó: Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts, 1932

A Hatvan utca híres épülete a Sajó-bérház a 6. szám alatt, átellenben pedig a postapalota és az államkincstár is. 

1909-es képeslap a Hatvan utca felső részéről

A Hatvan utca 24. szám alatt diszkréten áll a 2021-ben 100 éves unitárius imaház. Szabó József és Zsófia örökhagyók ingatlanadománya révén székely unitárius családok építették fel.

A 2026-ban 105 éves unitárius imaház,. Fotó© Debreceni Képeslapok

Emlékezetes a Hatvan utca régmúltjából az Engel Károly-féle fűszer- és festéküzlet is, mely a mai Pásti utca sarkán működött:

Szemet gyönyörködtetően rendbe tették a Hatvan utca 23. szám alatti épület (1892) homlokzatát. 

A Bethlen utcai sarok. Fotó© Debreceni Képeslapok

Itt, a Hatvan utca 23. szám alatt működött 23 évig a múzeum, és e helyen állt Csokonai Vitéz Mihály szülőháza is, ami az 1802-es nagy tűzvészben égett le. A ház mai felvételeit lásd a fentebbi képeinken.

Az egykori Csók utca sarkán. Fotó© Debreceni Képeslapok

A páros oldalban, a Tóth Árpád utca melletti tömbben fedezhető fel az alábbi „patinás” cégtábla:

Mindemellett a környék egyik méltán leghíresebb épülete a Fazekas Mihály Gimnázium palotája és intézménye a Hatvan utca 44. szám alatt, a Tóth Árpád utca mellett. 

A Fazekas-gimnázium. Fotó© Debreceni Képeslapok

A gimi 2023-ban 150 éves, hiszen az elődjének számító intézmény1873. november 3-án „Debrecen szabad királyi város reáliskolája” néven nyitotta meg a kapuit.

Fazekas-gimnázium, 1973, HBN-fotó

Ebben az időben még csak fiúk számára oktatta a modern nyelv-, matematika- és természettudomány-központú tananyagait. A gimnázium mai épületét 1891-ben kezdték építeni Meixner Károly tervei alapján, majd a diákok 1893 szeptemberében vehették birtokukba.

A Hatvan utca 61. szám. Fotó© Debreceni Képeslapok

Érdekes egybeesés, hogy az utca kapcsán sokat emlegetett Csokonai Vitéz Mihály 100 évvel korábban, 1773. november 17-én született. Akár az ő nevét is viselhetné az alma mater!

A Hidas Presszó épülete. Fotó© Debreceni Képeslapok

Utunk végére pedig immár elérkeztünk a mai Segner tér közeléhez, a Hidas Presszóhoz, mely arról is nevezetes, hogy itt csodálható meg Debrecen legnagyobb retrotábla-gyűjteménye (lásd ebben a videós bejegyzésünkben)!

A Hatvan utca 70. alatti kapu. Fotó© Debreceni Képeslapok

A presszóval szemközt pedig egy szintén patinás patika működik.

Segner tér, 1938. (Fortepan, Fóris Gábor, Vastagh Miklós)

Ha érdekel a szintén gazdag történelmű és építészeti adottságú Széchenyi utcánk históriája sok mai és régi szép képekkel, akkor látogass erre a múltidéző összeállításunkra.

A Sajó-bérház archív látképe. Repró© Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2026. január 13., kedd

Az 1913 januárjában átadott püspöki palota


Debrecen meghatározó épületeinek egyike a Hatvan utca és a Kossuth tér sarkán magasodó püspöki palota. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A líciumfával, Zoltai Lajos 1914-es festményén

Az 1913-ban átadott püspöki palota helyén járókat anno a fenti épületsor fogadta, köztük a Méliusz-ház és a ma is meglévő, híres líciumfa. Hogyan lett a püspöki palota ezekből és más kisebb épületekből?

A püspöki palota napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Papp József a Debreceni Szemlében közölt cikkében leírta, hogy anno a református egyház is nagy léptékű bérház megvalósítását határozta el a Nagytemplom mellé, a Hatvan utca sarkára a Méliusz-féle parochia, az úgynevezett líciumos kántori lakás és két szomszédos ház helyén négy összefüggő telekre. Az 1910-ben kiírt országos pályázatot Bálint Zoltán és Jámbor Lajos fővárosi építészek nyerték, akik a vármegyeházát, valamint a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották.

A palota toronycímere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hivatkozott múltidézés szerint a kivitelezés fővállalkozója Tóth István helyi építész lett, a reprezentatív épületbelső színes kerámiáit a pécsi Zsolnay-gyár szállította, míg az épületszobrászi munkákra Tóth András kapott megbízást.

1915-ös képeslap a püspöki palotáról

A kivitelezés csupán 15 hónapig tartott és – bár a végleges használati engedély 1913 januárjában kelt – az első lakók már 1912. november 1-től folyamatosan költözhettek az elkészült lakásokba. A püspöki palota tornya eredetileg valójában egy víztorony (volt) az emeleti lakások számára szükséges víznyomás érdekében.

Gangok a Déri téri átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A dolgozatból az is kiderül, hogy a négy utcára néző, teljesen alápincézett, liftekkel ellátott háztömbbe három zárt és egy nyitott udvart és összesen 9 lépcsőházat építettek. A földszinten a 16 utcai és 15 udvari üzlet mellett 8 lakást alakítottak ki. A két–három szobás garzonok alapterülete 80–95 négyzetméter, a háromszobás rendes lakásoké 110–120 négyzetméter, a négyszobásaké 130–140 négyzetméter, az ötszobásoké 150–170 négyzetméter volt. A nagypolgári, két cselédszobás, több mellékhelyiséges, 6 szobás lakosztályok alapterülete pedig 290–350 négyzetméter.

Hatvan utcai főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Üzletportálok az átjárónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A teljes torony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. december 28., vasárnap

Utolsó képek a Bika melletti üzletekről a bontásuk előtt


Debrecen felejthetetlen üzletsora az Aranybika Hotel és a Hatvan utca sarka (püspöki palota) közötti régi házakban működött a Vörös Hadsereg útja 1. és 9. szám közötti épületekben, melyek helyén később a szálloda új szárnya és az Unió Áruház tömbje épült meg.


Ezeket a boltokat fotózta le a mai Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének akkori munkatársa, Rudas István azzal a céllal, hogy ily módon megőrizze az utókornak a belső tereiket és a külső arculatukat. Hálásak lehetünk neki!


A muzeális jelentőségű dokumentumok révén feltárulnak a korabeli klasszikus berendezések, s újra megelevenednek a régi barátságos ruha-, hangszer-, csemege- és más bolthelyiségek és azok közönsége.


A boltok üzemeltetői és Rudas István fotóriporter akkor már tudták, hogy szanálni fogják az épületeket.


Ez 1973-ban következett be, amikor is áprilisban és májusban három robbantással távolították el a nevezetes épületsort. A most megosztott felvételek 1972 decemberében születtek.


Sokan őriznek szép emlékeket az itteni Vörös Meteor Sportpályáról is, ahol telente korizni is lehetett. Béke poraikra!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!