Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Falóger. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Falóger. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 25., szerda

„Falu” a debreceni Csapókertben: az egykori olajütő

Debrecen keleti részének egyik legendás, és sokak szerint nem túl biztonságos helye volt az olajütő, melyről Kedves Olvasóink is több archív képpel és visszaemlékezéssel örvendeztették meg a közösségünket. Ezeket adjuk közre most! Az első reprót Égerházi Attilának köszönjük, az eredeti festményt Égerházi Imre készítette:

Égerházi Imre: Olajütői hangulat (1961)

Az alábbi feltételt a hajdani olajütőről Lévay Éva csatolta, s egyúttal leírta: Egyszerű, de összetartó emberek laktak ott. Kaput nemigen zárták. Volt olyan, hogy valakinek megjött a tüzelője, nem volt otthon. A szomszédok elkezdték behordani. Idegennek nem volt tanácsos odavaló lánynak udvarolni, vagy csak úgy bemenni. Az olajütőmalmokat 1790 körül telepíttette a tanács a Cegléd utcai temetőn túlra a tűzveszélyességük miatt. Az olajütőben nemcsak mesterek laktak, hanem engedély nélküli kalyibákban megbújó földönfutók is: 1938-ban állítólag még több mint hatszázan voltak.

1957/58-as életkép az olajütőről. Fotó: © Lévay Éva

Bán Jánosné felidézte: 1962-től 1968-ig a 21./B alatt laktam. Nem a domb közepén, hanem a mostani festékbolttal szemben. Nagyon kedves emlék fűz hozzá. Nagyon szép kis fehérre meszelt nádtetős házunk volt. Kert is tartozott hozzá, amit Anyukám gondosan bevetett, és megtermett a friss zöldség, sóska, krumpli, borsó. Ezért a területért évente 5 Ft-ot, azaz öt forintot kellett fizetni. A telken lévő ház sajátunk volt, 1962-ben vettük 14 ezer forintér. 1968-ban lebontásra eladtuk 1.800.- forintért. Életveszélyes lett a kis ház, és nem volt szabad felújítani, költeni rá, mert akkor az a hír járta, hogy megszüntetik az Olajütőt. Kaptunk helyette a III. kerületi Tanácstól egy szoba-konyhás lakást a Veres utcán egy közös udvarban. Odalett a kis kertünk. Én gyerekként boldog 6 évet töltöttem az OLAJÜTŐ-ben. Sajnálom, ha negatív színben tüntetik fel az Olajütőt! Mi nem bántottunk senkit, Olajütősiek. Szegények voltunk az biztos, de nem veszélyesek.

Holló utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az olajütő helyén ma már egy tetszetős lakópark van, és Holló László festőművész emlékfala is az itteni Holló László utcában található. A művet Kövér József szobrászművész készítette. A lenti festményen látható olajütő tehát eredetileg egy olyan területe volt a Csapókertnek (a mai Luther utca mellett), ahova a tűzveszélyes olajmalmokat telepítették a XVIII. század végétől. A városrészt idővel ellepték a nincstelenek, és rendezetlen, egészségtelen kalyibákat építettek rá.

Nagy Ferenc képét Bodrogközy Katona Zsuzsának köszönjük

Ez a dzsumbuj a közeli lakótelepi gyerekeknek is kedvenc kalandterepük volt, s az itteni középkori állapotokat csak a rendszerváltás körüli szanálások és beépítések szüntették meg. Kedves Olvasóink közül Dani Imre leírta: Ha jól emlékszem, a 70 es évek végén bontották le az utolsó viskót az Olajütő téren.Volt egy domb a téren, azon állt egy nádfedeles ház, az udvaron hatalmas nyárfa. A lakókat kiköltöztették, a házat eldózerolták, a fát kivágták. Kisgyerekként végignéztük nem kis izgalommal. Aztán egy ideig elhanyagolt, dimbes-dombos homokbánya, építkezési terület volt. Oda jártunk télen szánkózni,nyáron meg a homokfalakról leugrálni.

Egykori kis házak, 1970. Repró: © Debreceni Képeslapok

Korcsog György így fogalmazott: A városban gyakori tüzek miatt az olajütőket a Dobozi-temető mögé telepítették ki. A repcéből és napraforgómagvakból az olajat fából készült présekkel sajtolták, kb. 1850-ig. Ekkor megjelent a fémprés, és ez tönkretette az egyébként önálló céhként működőket (11-en űzték ezt a mesterséget), és egy nyomornegyed lett a térségből. Az olajat vallási és világítási célra használták. A mai olajütő 1978-ra üres tér lett a szanálás után, és 1983–1985-ben épült ki a mai formájában. A Falóger nevet sehol nem találtam korabeli térképeken, akármilyen fontos ember találhatta ki. Az olajütő területe a Kincseshegy területéből került ki, mely később Csapókert nevet kapott. A Falógernek jó esetben a Zsuzsi vonat sávja lehetne, bár ezt a nevet korabeli térképek nem ismerik. Az alábbi rajzmásolatot a műpártoló egyesületről szóló kiállításon repróztuk.


Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. július 19., szombat

Elkezdődött az építkezés a Faraktár utcai volt fatelepen a Zsuzsi úttörővasút állomásánál

Debrecenben a Zsuzsi kisvonat (úttörővasút) egykori Faraktár / Április 4. úti végállomásának maradék épületét és létesítményeit 2014 februárjában bontották leFotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Zajlik a tereprendezés. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azóta nem sok minden történt a területtel azon kívül, hogy a megállót arrébb helyezték. Most elkezdődött az új beruházás, ennek mozzanatait örökítettük meg 2025. július 19-én. Ezeken kívül az érdeklődők itt is tájékozódhatnak a munkáról. Frissítés a cikk végén!

A bolt felőli látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. július 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. május 24., szombat

Virágzik a bodza, finom szörp is készíthető belőle

Debrecenben a képen látható Faraktár utcán, valamint például a Bem téren és megannyi más helyen is virágzik a bodza. Ezt örökítettük meg 2025. május 24-én a Zsuzsi vonat végállomása melletti egykori fatelepen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Faraktár utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A bodzafélék különféle részeiből nagyon finom szörp, tea, lekvár, szeszes ital és fagylalt is készíthető, arra azonban figyelni kell, hogy a virágfürtök tiszta (például nem nagy forgalmú) helyről származzanak. Az Alföld másik jellegzetes növényét, a fehér akácot ebben az összeállításunkban mutattuk be. Jó természetjárást és gyűjtögetés, valamint sikeres feldolgozást kívánunk Mindenkinek!

Egy fürt bodzavirág. Fotó: © Debreceni Képeslapok
 
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. február 29., csütörtök

Már nyílik az ibolya, aranyeső, krókusz és a magnólia is...

Virágzó magnólia a Ruyter utcában, 2024. február 29-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen nem egy mediterrán vidéken épült település, mégis, ami 2024 februárjának utolsó napjaiban történt, az minden képzeletet felülmúlt: a tartósan enyhe időjárás hatására már nyílnak olyan virágok, amik normális esetben később – márciusban, illetve áprilisban – szoktak szirmot bontani. Mindenfelé fehérlenek már hetek óta a hóvirágok is, de ez végül is ilyentájt nem természetellenes.
Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Virágzó aranyeső a Ruyter utcában, 2024. február 29-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024 február utolsó napi, 29-i sétánkon a Dobozi-lakótelepi Ungvár utcában és a falógeri Ruyter utcában néztünk szét a Faraktár utca és a Zsuzsi kisvasút telepe mellett. Mindkét helyen élénken virágzik az aranyeső és az ibolya (ez utóbbi fehér változatban is), sőt, a Ruyter utcában a magnólia is áprilist idéző kelyheket növeszetett!

Levágott virágzó ágak a Ruyter utcában, 2024. március 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A most megosztott képeink magukért beszélnek, egyszersmind elgondolkodtatóak. És persze azért szépek is!

Kálvin téri tavasz a debreceni Református Kollégiumnál (24.lll.9.) Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csokonai Színház előtti 2024-es februári krókuszmező videója és fotói itt csodálhatók meg. A nagyerdei Békás-tónál előbújt téltemető virágokban pedig gyönyörködhetnek ebben az összeállításunkban.

Virágzó ibolya a Dobozi-lakótelep melletti Ungvár utcában, 2024. február 29-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Így pompáznak a magnóliák a Csapó utcán, a vegyipari középiskolánál (24. lll. 12.)
Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. február 17., szombat

A debreceni Faraktár utca megmaradt sok szép villája

Az egykori Video Presszó épülete a Faraktár utcai felüljáróról, 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Faraktár utca a Méliusz és a Komáromi Csipkés György teret köti össze, és több városrész határolja: a Dobozikert, a Sóház, a Csapókert, a Műhelytelep és a Falóger is.

A Don-kanyar becenevű egykori kocsma épülete 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Méliusz tér és a Hajnal utca között a címeres lakóházak sorakoznak, utána következnek a villák, melyek sorát a fenti képen látható legendás „Don-kanyar” nyitja a páros oldali sarkon.

Korábban ennek a háznak az ablakai is csipkézettek voltak felül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt kocsma után két nagy, előkelő villaépület található, de ezeket ágak takarják.

Íves kiugró a Faraktár és a Szatmár utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem is gondolnánk, hogy ennek a nagy forgalmú, zajos útnak a páros oldalában még ma is mennyi további szép régi villaépület tündököl. Sőt, két szép templom is pompázik itt (a belváros felőli Méliusz téri Verestemplommal együtt három). Ezt a különleges utcát jártuk be 2023 őszén.

A Faraktár és az Ungvár utca egyik sarkán ez a szép emeletes villa áll. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyetlen megmaradt évszázados kis trafiképülete a Faraktár utcai Sándor-villa kertjében, a vasúti sín mellett lapul. Az áruda a felüljáró 1979-es megépítéséig még sok arra járónak esett útba, így addig rendben lehetett a forgalma. Az utolsó működő ilyen sokszögletű pavilonunk a Szoboszlói úton volt, azt 2014-ben bontották le.

A vasúti sín innenső oldalában lévő egykori Sándor-villában ma baptista imaház működik. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyon izgalmas a sínen túli utcarész is, habár itt már kevesebb az igazán szemet gyönyörködtető létesítmény. A hídról lehajtva a vagongyári kolóniasor is figyelemre méltó a páratlan oldalban, aztán jön a Faraktár utcai patika-, óvodaépület, valamint a katolikus és a református templom is.

A patinás patika saroképülete a református templom mellett bújik meg a lombok alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utcai gyógyszertár melletti szép lakóház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A református templomot egy tűzeset rongálta meg, ellenben a 2023 őszi ottjártunkkor már zajlott a tetőcsere is a gyülekezeti helyen. Ezek miatt is javasoljuk, hogy egy jó városnéző sétán ismerkedjenek meg a Faraktár utcával!

A katolikus templom (balról) és a református gyülekezeti hely tornyai 2023. szeptember 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Pompás torony a Szatmár utcai sarkon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. május 24., szerda

Csapókert csodái

A Szabadságtelepi Református Templom a Falóger nevű városrész határán

Debrecenben ez a kertség nem is olyan régen az egyik legnagyobb övezet volt. Ma már a Falóger, a Gerébytelep, a Júliatelep és a Kincseshegy önálló városrész, ugyanakkor a csapókertiek katolikus temploma a Sámsonikert nevű területen található, a sínen innen.

Az egykor Falóger egyik főépülete a Luther utca felől

Tarka-barka összeállításunkat a Csapókert egyik fő központjával folytatjuk, mégpedig a közösségi házzal, mely már több mint fél évszázada szolgálja az ittenieket és mindenki mást is.


A közösségi ház mellett található a városrész másik fontos helye, a református templom. Fénylő tornya messziről látszik a Jánosi és a Mátyás király utcák kereszteződésében.


Ugyancsak a Csapókert központjában működik a harmadik emblematikus létesítmény: a városrész nevét viselő általános iskola. A nagy múltú intézmény régi házai jól példázzák, mit is takart anno az építészet.


A katolikus gyülekezeti hely a Mikes Kelemen utcában áll, az egykori legendás Dózsa-stadion mellett. Az abszolút formabontó külsejű Jézus Szíve Templom környéke arról is nevezetes, hogy korábban itt működött a Zsibogó.


A nevelés és az oktatás terén a Bányai Júlia Utcai Óvoda is hosszú idő óta jeleskedik. A családias, csendes ovira és dolgozóira nagyon sokan gondolnak vissza szeretettel.


Az óvodától nem messze terül el a Liget tér. Ebben a fantasztikus parkban játszótér és füves pálya is van a hatalmas fák alatt. Érdekesség, hogy a 70 évvel ezelőtti felszámolásáig itt pompázott a Kincses-tó, amin horgászni és csónakázni is lehetett, sőt nagy lampionos mulatságokat is rendeztek a csapókertiek.


A Falóger nevű csapókerti övezethez szorosan hozzátartozik a régi fatelep és természetesen a Zsuzsi Kisvasút. A kedvelt kirándulóeszköz repertoárjában gőzmozdony is megtalálható a dízelek mellett.




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kincseshegy utca egyik legkülönlegesebb háza ez, hiszen nemcsak az alakja érdekes, hanem legalább 20 éve befejezetlen (20.03.02.)

2019. január 9., szerda

Külvárosi január

Debrecenben 2019 első hétfőjén, azaz január 7-én a tél ellenére is igencsak gyönyörű volt az idő, köszönhetően az intenzív napsütésnek.

Ezen a szikrázó délutánon néztünk szét a belvároson kívül is, amelynek eredményeként elsőként a Mikes Kelemen utcai, katolikus Jézus Szíve Plébániát mutatjuk be. Ezt a kubista templomot 1936-ban adták át, Jost Ferenc terveit megvalósítva. A következő felvételünkön pedig a Falógernél készített egyik életképet osztjuk meg.
Fotók© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

Ott a Zsuzsi-kisvasút telephelyére kukkantottunk be a Faraktár utcai felüljáróról:


A hídról lepillantva a Luther és a Ruyter utcák sarkán pompázó, Debrecen-címeres épületekben is gyönyörködtünk egy jót. Fotók© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok


Jártunk az egykori Hajnal utcai pékségnél is, aminek ma már szinte csak a kéményei emlékeztetnek a régi, szép időkre. Kedveltek voltak az ott készült kenyerek, hiszen hosszú sorokban várakoztak értük anno az emberek. Fotók© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

A Hajnal utcai pékség egykori épülete az Alkotmány utca felől. Fotók© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok
Ezen a csodálatos napon a Mikes Kelemen utcán a kubista katolikus templom mellett az egykori Dózsa-kézilabdapályát és a Klapka utca sarkán álló, különös kis gazdasági épületre is rácsodálkoztunk. Idősebb olvasóinktól azt is megtudtuk, hogy korábban ezen a területen működött a használtcikkpiac, azaz a Zsibogó. Fotók© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

Kis (bolt-, trafó- ?) épület a Klapka utcán. Fotók© Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2016. április 28., csütörtök

Majális Zsuzsiékkal

Debrecen kedvelt kirándulóeszköze, a Zsuzsi kisvonat hamarosan ismét kifut a hármashegyaljai pihenőhelyre: ezúttal majális alkalmából, május 1-jén utazhatnak az öreg masinával a kirándulók. Csütörtökön délután mi már belestünk a fűtőházhoz.

Csendélet csütörtökön délután a fűtőháznál.
Fotók: © Debreceni Képeslapok
A városban két keskeny vágányú kisvasút is működik. A vidámpark kisvasútja 1960-ban nyílt meg, míg a Zsuzsi már 134 éves. Az öregebb vonat ma az erdőspusztai Hármashegy-aljáig közlekedik, és eredetileg a gúti erdőben kitermelt fa idehozatala érdekében épült.

Az 1882. július 16-án átadott – 950 mm nyomtávú – vasutat a Kopf és Steinberger nevű vállalkozók üzemeltették a csapókerti Fatelep és Nyírmártonfalva közötti 21,5 km-es szakaszon. Később a szerelvények már Nyírbéltekig jártak.

Útra készülve a gőzös és az egyik dízel.
Nagyításért kattints a fotóra!
Kezdetben két gőzmozdony üzemelt, melyeknek 20 km/h volt a sebességük. Közülük az I-es pályaszámú, 107 lóerős, fatüzelésű mozdony kapta a Zsuzsi nevet. A vasutat 1961-ben építették át a szabvá-nyos 760 mm-es nyomközűre, és akkor kerültek ide a ma is használt Mk 48-as dízelmoz-donyok.

A pályát 1977-ben kurtították meg Hármashegyaljáig (16,6 km-esre), s '78-ban úttörővasút lett a Zsuzsi. 2008 óta a DKV leányvállalata. A járműpark patinás darabja az 1923-ban gyártott gőzmozdony.

Ez egyébként a Közlekedési Múzeumé, és 2006 decembere óta pöfékel nálunk. A kisvonattal kijuthatunk az ősi Ördög-árokhoz is, ami a szarmaták által épített, izgalmas hangulatú erődítménynek egy rekonstruált szakasza a Vámospércsi út mellett. Jó utat és kikapcsolódást!
(További fotók ebben az összeállításunkban csodálhatók meg a Zsuzsiról.)


Frissítés: 2020 áprilisi járműseregszemle a Zsuzsi-telepen. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ez aztán a hajtány! Íme Zsuzsi "unokája" a Ruyter utcában