A felszabadulási emlékmű a debreceni főutcán

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

Debrecen főutcáján immár csaknem 60 éve áll a felszabadulási emlékmű, amit a Debreceni család címmel is szoktak illetni. Ez az egyetlen köztéren hagyott alkotás a „munkásmozgalmi szobraink” közül.

A meghívót Kathi Ferencnek köszönjük

Pátzay Pál alkotását 1967. november 6-án délelőtt avatták fel a Vörös Hadsereg útján. A kompozíció talapzatán eredetileg a „Debrecen népe jövendőjével köszönti felszabadulását” felirat szerepelt.

Pátzay Pál a  makettel. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az átadás dátumából kiderül, hogy a kompozíciót valójában a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulóján leplezték le, ugyanis Debrecent 1944. október 19-én „szabadították fel” a szovjetek. A talapzaton is feltüntetett évszámok a felszabadulás mellett a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára is utaltak.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969 

„A szovjet csapatokat és a békés jövőt üdvözlő debreceni család” meglepő módon ma is megvan. A belvárosi korzó ezredfordulós kialakításakor csupán arrébb helyezték egy alacsonyabb talapzatra.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

A szobor helyén korábban egy szovjet obeliszk állt, szintén az Aranybikával szemben. Ezt a művet a nagyerdei Köztemető szovjet parcellájába vitték.

Az obeliszk. Fotó: Fortepan / Márton Gábor, 1965

Pátzay Pál szobrászművész Debrecenben található, másik alkotása a Kígyóölő címet viseli. Ennek a kompozíciónak a története ebben az összeállításunkban tekinthető meg. Ő készítette a Kossuth utcai harckocsis emlékművet is, erről a műről itt írtunk.

A szoborcsoport 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• A megcsonkított Sellő
• A Mackós kút
• Szobrok, amik nem kellettek
• Az újkerti Szöcske
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Kossuth Lajos főtéri szobra
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése
• Ki táncol a Piac utcai saroktornyon?
• Zászlótartó angyal a Kossuth utcán
• A betegséget legyőző orvostudomány szobra
• A Blaháné utcai művészház kerámiái
• A legbizarrabb debreceni szobor
• A Professzor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A tank, ami miatt sok gyerek akart harckocsizó lenni

Debrecen egyik jellegzetes emlékműve volt a Kossuth utcai tankszobor, amit 1970. április 2-án avattak fel egy nagyszabású katonai parádéval (nem sokkal az Újvigadó átadása előtt). „Örök dicsőség és hála a debreceni páncélos csata hős szovjet katonáinak” – volt olvasható az 1944 októberi hortobágyi páncélosütközet óriási mementóján. Az alábbi fotón az azóta lebontott házak is figyelemre méltók: 

Az átadás évében. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A 48 négyzetméteres domborművet meglepő módon ugyanaz a Pátzay Pál, Kossuth-díjas szobrász készítette, aki a Pallagi úti Kígyóölőt és a főutcai felszabadulási emlékművet is. Az akkori sajtóhír szerint a kompozíció faragott süttői kőtömbjei a leleplezés előtti reggelen érkeztek meg a helyszínre. Ez a terület a mai Szent Efrém (korábban Bányai Júlia) Általános Iskolával átellenben található.

A szobor 1977-ben. Fotó: Pathó Sándor

A Napló korabeli beszámolója kitér arra is, hogy az átadási ünnepségen az „érdeklődők ezrei” előtt díszegység fogadta Oláh István vezérőrnagy, miniszterhelyettes köszöntőjét. Beszédében a tábornok egyebek mellett kiemelte azt is, hogy Debrecen nagy szerepet játszott a történelmi sorsfordulóban, és 1944 végén innen indult el az új élet a II. világháborút követően.

Cikk a felállításról (részlet). Fotó: HBN

A tankszobrot a rendszerváltás után távolították el. Előbb a Vértessy-kastély közelében, egy Gázvezeték utcai telepen tárolták, aztán átvitték az István útra, egy cég udvarára. További érdekesség hogy a Kossuth utcán a tankszobor előtti időkben is volt egy szovjet emlékmű ugyanott. Azt egy feliratos nagy fal, egy géppuska, valamint egy kis csobogó alkotta. A muzeális értékű képeket Kiss Erika küldte róla nekünk, a készítőjük pedig az édesapja, Szabó István cukrász.

A képeket Kiss Erikának köszönjük!

Akkoriban még sokkal több volt a növényzet a környéken:

Fotó: Fortepan / Török Kálmán, 1958

Kapcsolódó összeállításaink régi fotókkal:

• Harckocsik a cívisvárosban
• Tankcsata és négyes villamos
• A német megszállás vége
• 1956. november 4.
• A szabadságharc páncélos mementója
• A 39-esek emlékműve
• A 3. gyalog- és népfelkelőezred eldugott emlékműve
• A Pavilonlaktanya
• A Nyugati utcai huszárlaktanya
• A Kassai úti huszárlaktanya
• A Hősök Temetője
• A Balmazújvárosi úti harcmező
• A Sámsoni úti szovjet tankúsztató

Ugyanott 2026. X. 5-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló fotói az avatásról

A svéd jótevő, akinek a szobra Debrecenben lelt békére

Debrecen egyik hányatott előéletű szobra a Pallagi úti gyógyszergyár előtti parkban lévő alkotás. A Kígyóölő című kompozíció Raoul Wallenberg (1912. augusztus 4. – 1947. ? ?) svéd diplomatának állít különleges emléket, és Pátzay Pál készítette, aki a Piac utcai felszabadulási emlékműnek is alkotója. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A talapzat felirata. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Szűcs Ernő helytörténeti leírása szerint a mű eredetileg a budapesti Szent István parkban állt volna, és 1949. január 17-én, Wallenberg eltűnésének évfordulóján avatták volna fel. „Erre az alkalomra százával jöttek az egykori üldözöttek, valamint a svéd követség tagjai. Azt kellett azonban tapasztalniuk, hogy a szobor a talapzatával együtt az előző éjszaka eltűnt. Ki adott erre utasítást? Napjainkig nem tudni.” A sérülései miatt restaurált szobrot végül 1953-ban állították fel a mai helyén, azaz a debreceni Pallagi úton, akkor még egyfajta egészségügyi szimbólumként. 

2021 novemberében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kotricz Tünde műlapja szerint az eredeti budapesti avatóünnepség 1949. április 9-én lett volna (tehát nem január 17-én).  A ledöntés és elszállítás közben megsérült alkotást a Fővárosi Képtárba vitték. Abban már mindkét helytörténet-kutató egyetért, hogy a Kígyóölőt 1953-ban adták át Debrecenben, valamint, hogy a mű másolatát 1999-ben leplezték le az eredeti területen, a budapesti Szent István parkban.

1978-as albumban. Kiadó: HBM Tanács, IPK Vállalat

Ez május 2-án délelőtt volt szakadó esőben, s mivel a közelben volt dolgom, a HBN-nek én küldtem fotós tudósítást a fővárosi ünnepségről. A Pallagi úti gyógyszergyár régi nagy szökőkútjánál álló szobor békére lelt, a környezetét szépen rendben tartják. Igaz, különösebb itteni megemlékezésekről ritkán hallani.

Közelkép a férfiaktról. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A protestáns gályarabok emlékoszlopa
• A 39-es gyalogezred emlékműve
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Tóth Árpád nagyerdei emlékműve
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• Gróf Tisza István szobra

A felszabadulási szobor

Debrecen főutcáján immár több mint fél évszázada áll a felszabadulási emlékmű, amit a Debreceni család címmel is szoktak illetni.

A szoborcsoport 2023. szeptember 21-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Pátzay Pál alkotását ugyanis 1967. november 6-án avatták fel a Vörös Hadsereg útján.

A talapzaton is feltüntetett évszámok a felszabadulás mellett a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára is utaltak 

Az átadás dátumából kiderül, hogy a kompozíciót valójában a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulóján leplezték le, ugyanis Debrecent 1944. október 19-én „szabadították fel” a szovjetek. A fenti képeslapokat Tulok Ferenc fotózta a felszabadulási emlékműről 1969-ben.

Pátzay Pál a készülő makettel, 1964-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

„A szovjet csapatokat és a békés jövőt üdvözlő debreceni család” meglepő módon ma is megvan, viszont a felirata az utóbbi években nem a mű eredeti címét, hanem a szobrászművész nevét hirdette. A 2023 őszi ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy végre már megszüntették ezt a megoldást.

A korabeli meghívó másolatát Kathi Ferenc osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük!

A szobor helyén korábban egy szovjet obeliszk állt az Aranybikával szemben. Ezt a Köztemető szovjet parcellájába vitték. Pátzay Pál szobrászművész Debrecenben található, másik alkotása pedig a Kígyóölő címet viseli. Ez a kompozíciója ebben az összeállításunkban tekinthető meg.

A Köztemetőbe vitt szovjet obeliszk a felszabadulási szobor helyén. Fotó: Fortepan / Márton Gábor, 1965

DBKL

A felszabadulási szobor 1972-ben a debreceni Vörös Hadsereg útján. Fotó: Fortepan / Inkey Tibor

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felszabadulási szobor a Piac utcán, napjainkban (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok