Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1967. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1967. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. május 23., szombat

Így épült a Batthyány utcán 1967-ben Debrecen akkori legnagyobb lakóháza

Debrecenben, a Batthyány utcán már jó ideje nagy a sürgés-forgás, a régi utcaképe alaposan megváltozott az utóbbi hónapokban. A lebontott, régi házak helyén ugyanis itt épül fel Debrecen legnagyobb lakóépülettömbje – fogalmazott a HB Napló 1967. november 10-i cikke.

A lakóház 2026. május 23-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fényképes tudósítás (lásd lentebb) így folytatódik: az ÉVM Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, az 1. számú építésvezetőség munkásai – Sztalócki György építésvezető irányításával – jelenleg az alapozási munkákat végzik, de 1968 végén már átadásra készen áll a kő- és betonkolosszus. Az alapozás adatai is monumentálisak: több mint 1000 mázsa vas és mintegy 900 köbméter beton képezi az új lakóház alapját. A pincepadló vonaláig az épület helyszíni betonozással készül, a padló fölötti rész pedig vasbeton szerkezet közé ékelt téglafalakból.

Ezek helyén épült a hatemeletes ház

A cikk azt is közölte, hogy Debrecen legnagyobb lakóépülettömbjében 205 másfél, két- és háromszobás lakás lesz majd 6 emelet magasságban. Az épület hossza 103 méter, a szélessége 24 méter lesz, a homlokzatát dörzsölt kőpor díszíti, az ablakok alatt pedig fekete színű üvegburkolatot helyeznek el. Ezt a díszítőelemet először alkalmazzák Debrecenben, a Batthyány utcai lakóházaknál. A lépcsőházak homlokzati részénél is a hagyományostól eltérő, profil üveget építenek be. A belső szobák és konyhák természetes megvilágítása a belső udvarról történik. A lépcsőházakban öt felvonó segíti elő a közlekedést, az emeletekre való feljutást. A lakóházkomplexum építési költsége csaknem 40 millió forint.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A ház részlete, 2026. V. 23. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. március 1., vasárnap

1967 nosztalgikus színei...

Debrecen hajdani arcára Inkey Tibor fotóművész nagyszerű felvételei révén is rácsodálkozhatunk.


A Mester belvárosi képei közül elsőként a Kossuth térben gyönyörködhetünk, a következő pedig az esős Vörös Hadsereg útja forgalmát örökítette meg a Felszabadulási emlékműnél.


A Fortepanon közölt dokumentumok sorában Inkey Tibor szakított a hagyománnyal, és a Nagytemplom mellől is visszanézett Debrecen szívére. Itt volt a köznyelv által halálkanyarnak nevezett útrész is.


És ha már ott nézelődött, akkor természetesen az Aranybikát is megörökítette. Az alábbi képen a Csapó utca felőli, egykori látvány tárul fel.


A következő fotó a Bajcsy-sarok korabeli emlékét is felidézi:


Inkey Tibor nemcsak kívülről szemlélte a cívisváros egyik jelképének számító szállodát, hanem belülről is feltérképezte. Lássuk, milyen volt  1967-ben a hotel hallja!


Káprázatos élményt nyújtott az Üvegterem is...


Hasonlóképpen híres volt a szálló pincéjében működő Kinizsi Söröző. A Bajcsy utcai, hajdani vendéglő konyhája ma is sokak szívét dobogtatja meg!


Inkey Tibor 1998-ban hunyt el, s a tevékenységét Életműdíjjal is elismerték. Íme végül még egy szépen komponált fotója a Felszabadulási emlékmű mellől. (Az 1967-es virágkarnevál legjobb pillanatai pedig ebben az összeállításunkban eleveníthetők fel.)



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. december 4., csütörtök

A debreceni belváros tovatűnt arcai 1967-ben

Bengáli a Hajdúsági Áruháznál. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos.

Debrecen belvárosának 1967-es életét idézik meg a Fortepan cívisvárosi kollekciója által megosztott képek, amelyeket Schermann Ákos készített. Ezekből válogatva, az első fotón Bengáli villamost, a Kistemplomot, valamint az akkor még Hajdúsági Áruház nevű Centrum Áruházat láthatjuk a főutcán, ami a Vörös Hadsereg útja nevet viselte. A következő felvételen a Nagytemplom mellett Kossuth Lajos szobra és a megyei könyvtár épülete is életre kel az egykori „halálkanyarnál”.

A Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

A harmadik képen a Déri Múzeumba látogatunk, ahol 1967-ben még csak az „Ecce Homo!” című festménye volt kiállítva Munkácsy Mihálynak. A Krisztus-trilógia története ebben a cikkünkben ismerhető meg az alkotások reprodukcióival. 

Az Ecce Homo!. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

Schermann Ákos utolsó fotóján a belvárosból az Egyetem térre ruccanhatunk ki, ahol akkor még Kossuth Lajos Tudományegyetem volt az oktatási intézmény neve. Felfedezhető az is, hogy abban az időben nem volt toronyórája az egyetemi templomnak. Kedves Olvasóinkat egyúttal arra kértük, hogy aki tudja, hogy mik voltak a fenti képeken látható fehér oszlopok a villamosmegállók peronjain, az jelezze nekünk. A válasz hamar meg is érkezett Préz Lipót, valamint Horváth Sándor jóvoltából: Kivilágítható forgalmi terelőoszlopok voltak a villamos-járdaszigetek végénél a kikerülési irányt mutató nyíllal. Ma táblával jelölik, haladási iránynak megfelelően. Neve is volt: csibilámpa. Köszönjük szépen! Az 1967-es esztendő további debreceni képeslapjai idelátogatva elevenednek meg.

A Kossuth-egyetem. Fotó: Fortepan / Schermann Ákos


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 6., csütörtök

A felszabadulási emlékmű a debreceni főutcán

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

Debrecen főutcáján immár csaknem 60 éve áll a felszabadulási emlékmű, amit a Debreceni család címmel is szoktak illetni. Ez az egyetlen köztéren hagyott alkotás a „munkásmozgalmi szobraink” közül.

A meghívót Kathi Ferencnek köszönjük

Pátzay Pál alkotását 1967. november 6-án délelőtt avatták fel a Vörös Hadsereg útján. A kompozíció talapzatán eredetileg a „Debrecen népe jövendőjével köszönti felszabadulását” felirat szerepelt.

Pátzay Pál a  makettel. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az átadás dátumából kiderül, hogy a kompozíciót valójában a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulóján leplezték le, ugyanis Debrecent 1944. október 19-én „szabadították fel” a szovjetekA talapzaton is feltüntetett évszámok a felszabadulás mellett a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára is utaltak.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969 

„A szovjet csapatokat és a békés jövőt üdvözlő debreceni család” meglepő módon ma is megvan. A belvárosi korzó ezredfordulós kialakításakor csupán arrébb helyezték egy alacsonyabb talapzatra.

Képeslapfotó: Tulok Ferenc, 1969

A szobor helyén korábban egy szovjet obeliszk állt, szintén az Aranybikával szemben. Ezt a művet a nagyerdei Köztemető szovjet parcellájába vitték.

Az obeliszk. Fotó: Fortepan / Márton Gábor, 1965

Pátzay Pál szobrászművész Debrecenben található, másik alkotása a Kígyóölő címet viseli. Ennek a kompozíciónak a története ebben az összeállításunkban tekinthető meg. Ő készítette a Kossuth utcai harckocsis emlékművet is, erről a műről itt írtunk.

A szoborcsoport 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2021. március 27., szombat

Időutazás 1967-től

Debreceni kalandozásainkat ezúttal ismét egy időutazással folytatjuk, mégpedig Tulok Ferenc fotóművész korabeli csodálatos debreceni képeslapjainak segítségével. Ezeket az üdvözlőkártyákat
a Mester 1967 és 1980 között készítette a Nagytemplomtól a Nagyerdei Strandig
– kellemes múltidézést kívánunk általuk Mindenkinek! Videó: Debreceni Képeslapok


2021. február 23., kedd

Belvárosi képeslap, 1967

Debrecen főutcáján 1961 áprilisa és 1965 augusztusa között a Nagytemplom és az Aranybika közötti parkban egy valóságos oázisban gyönyörködhettek az arra járók. A téren ugyanis duplamedencés, mini zuhatagos szökőkút vize csörgedezett (a közepében Zsolnay-kerámiás gyűrűvel), körülötte pedig nem beton vagy aszfalt terült el, hanem zöldellő, dús pázsitszőnyeg. 

A teljes képeslap. Kiadó: Képzőművészeti Alap. Feladási dátum: 1967. IX. 6. Ára: 1 Ft 20 f.

Akkoriban a „Bengáli” villamosok számítottak korszerűeknek. A tuják nem csak két vonalon közlekedtek, és ennél fogva a főteret is behálózták a pályáik. A következő fotón az is látszik, hogy a sínek még a Vörös Hadsereg útja szélein futottak, s a felvétel készítésekor már állt a Centrum Áruház épülete és a Hangya melletti irodaház is.

A Vörös Hadsereg útja páros oldala a Nagytemplom és a Béke útja között

A Nagytemplom mögött, a Kálvin téren Csokonai szobra még rögtön a poéta kicsapatásának helyszíne mellett magasodott. A ReformátusKollégium előtti Emlékkertben szintén dús növények pompáztak. Kis sövénye volt, és megannyi kényelmes ülőalkalmatossága. Talán itt is eltöltött kedvesével egy romantikus légyottot Rozi, aki a lapot elküldte az álmosdi Endrének 1967. szeptember 6-án. Tömör, de sokatmondó üzenete így hangzott: „Üdvözletem és csókjaim küldöm.”

A Kálvin téri Emlékkert és Csokonai-szobor a Kollégiumnál

Addigra egyébként már két éve lebontották a főtéri szökőkutat, a főutca középső fasorait kivágták, a villamossíneit pedig középre helyezték. Színes retro összeállításunk idekattintva csodálható meg.



(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük le valaki mástól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)